Hirdetés

Az Emerald Residence épülete az újrapozicionált Szervita téren.

Hirdetés

Kisebb, majd nagyobb rendház, bérház, telefonközpont után most az Emerald Residence szálloda- és lakótömbje fonja körbe a Szervita téri Szent Anna-templomot. A képletében az egyszerűségre törekvő, vállaltan mai épület keretként szolgál a tér változatos építészeti öröksége számára. Bán Dávid írása az OCTOGON magazin legújabb, 165-ös számából.

A tíz évvel ezelőtt felújított templomot elődjéhez képest jóval szellősebben öleli körbe a butique hotel (balról) és az apartmanház (jobbról) együttese

A Belváros kiemelt, mégis csendes terecskéje a Szervita tér. Már csendes, mivel sikerült az ott áthaladó autóforgalmat megszelídíteni, és még csendes, mert a turistáknak idáig nem volt módjuk felfedezni. A csendesség persze betudható a járványhelyzettel szinte teljesen kihalt Belvárosnak, de inkább a tér korábbi megformálása volt az, ami nem tette vonzóvá, városi agorává. Most azonban olyan változáson megy keresztül, amely a turizmus remélt ismételt feléledésével újra tudná pozicionálni azt, és ebben kiemelt szerepe van annak a két épületnek, amelyekről nemrég kerültek le az állványok, felfedve arcukat.

A Szervita tér jelenlegi formáját a török hódoltság után, a 17-18. század fordulóján megindult építkezések nyomán kezdte elnyerni. 1717-ben indult el a Szervita rend templomának, néhány évvel később kolostorának megépítését. Hölbling János építőmester elképzelései nyomán, barokk stílusban épült meg a Belvárosi Szent Anna plébániatemplom, amit idővel szinte teljesen körbe ölelt a rend korostora, az előterébe pedig, a szintén barokk Mária szobor került.

A kolostorépület a 19. század első feléig még szerényen húzódott meg a templom tövében, de az 1849-es ágyúzások okozta sérülések kijavításakor Diescher József építész újragondolta a két építmény kölcsönhatását.

A kolostort jelentősen megnagyobbította, homlokzatát felhúzta a templom párkányáig, a két épületet fizikailag és stílusában is szabályosan egybevarrta.

A II. világháborúban az akkor már bérházként is működő kolostor ismét súlyos károkat szenvedett, majd felmerült annak újjáépítése, de végül földszintig visszabontották. A torzóként megmaradt épületben még az 1970-es évekig működtek üzletek. A tér ekkor még szellős volt, rajta szerényebb, de jól elrendezett parkkal, játszótérrel. Helyét azonban folyamatosan kereste, így már az 20. század első felében is születtek javaslatok, hogy miként kerülhetne intenzívebb kapcsolatba a Belváros többi részével. 1973-ban viszont a tér egy jelentős része beépült a Szabó István – akinek a nevéhez több, a hetvenes években emelt, a kor technológiáját egyedi módon megragadó szakrális épülete is köthető – és Jakab Zoltán (KÖZTI) tervezte domináns parkoló- és irodaházzal, amit három évvel követett a Jeney Lajos és Bán Ferenc nevével fémjelzett Belvárosi Távbeszélő Központ.

A sarokteraszok adnak szellősséget a geometrikus homlokzatnakA finoman fogatolt üvegkorlátokkal szinte légiessé válnak az erkélyek

A korábbi kolostor határait alapvetően megtartó épület a funkcióhoz és a korszakhoz mérten igyekezett anyagában, struktúrájában újszerű lenni, ugyanakkor a maga eszközeivel jól törekedett az illeszkedésre. A függönyfal alumínium osztásainak függőleges ritmusa a templom piasztereivel lépett kapcsolatba, a sötétebb horizontális sávok pedig a Lajta-féle Rózsavölgyi házra reflektáltak, ezt szolgálta a homlokzat enyhe törése is. Az utcafront alsó üzlethelyiségei üvegfelületeikkel jól található, világos térségek voltak, az épületre pedig két kitűnő térplasztika is került. A Szervita téri homlokzatát Bohus Zoltán és Csiky Tibor a térből vulkán-szerűen kitörő krómacél munkája díszítette, míg a Petőfi Sándor utcából nyíló átjáróját Józsa Bálint és Kovács Ferenc finoman hullámzó mészkőfelülete szegélyezte. E két alkotás sajnos nem jutott szerephez a mostani átalakítás során. Az iroda- és parkolóház helyére a 2000-es években Zaha Hadid tervezett igen karakteres, „óriáscsiga” formájú épületet, amely alapvetően változtatta volna meg a tér hangulatát. A válság a tervet elsodorta, helyette a DVM Group most fejezi be a telken a Szervita Square elnevezésű, szintén csupaüveg épületét.

A megújuló háznak egy izgalmas építészeti szövetbe kellett illeszkednie

A Magyar Postától a Matávhoz, majd a Telekomhoz került épület a megváltozott távközlési szokások, igények és funkciók miatt az ezredforduló után lényegében kiürült. Az értékes belvárosi telekre új tulajdonosa Emerald Residence névvel szállodát és luxuslakásokat képzelt el, amelynek terveit Peschka Alfréd vezetésével az Óbuda Építész Stúdió Kft. építészei készítették. 

A tervezés legkomolyabb nehézségét – mint oly sok esetben – itt is egy, a külső szemlélő számára láthatatlan probléma okozta. Az építményben ugyanis továbbra is helyet kellett biztosítani a Telekom telefonközpontjának és antennájának, illetve a kapcsolódó technikai háttérnek. Ez nagyban meghatározta a kialakítandó struktúrát és magát az építkezési logisztikát is, hiszen a belváros szinte teljes informatikai rendszerét is kiszolgáló központnak az átépítés ideje alatt kimaradás nélkül működnie kellett. A pinceszint és az első emelet egy-egy része rejti a beáramló optikai kábelrengeteg számára a szükséges elosztókat és technikai helyiségeket.

A másik fő tervezési kihívás viszont már annál inkább a láthatóságról szólt. Arról, hogy az átalakuló épület miként lép kapcsolatba az általa körbe ölelt templommal, vagy tágabban értelmezve a tér izgalmas építészeti közegével.

A Jeney–Bán-féle rácsos, filigránabb homlokzatot most egy lényegesen nagyobb, tömbszerű, puszta geometrikus elemekből építkező, monolitikus hatású, robusztusabb kialakítás váltotta fel. Anyag- és színhasználata, visszafogottsága a templom vakolt homlokzatával harmonizál, ugyanakkor nem telepszik rá a tér többi épületének izgalmas, különböző korszakokat képviselő, anyagokban tobzódó homlokzatára. Érvényesülni hagyja a Rózsavölgyi-ház kerámiával, pirogránittal színesített utcafrontját, a Török Bankház markáns fekete gránit párkányzatát, rézzel borított acélszerkezetét, nagy üvegfelületeit, a Szénásy–Bárczai üzletház különleges rózsaszín márványlap burkolatát vagy a további házak vakolt, kőberakásos homlokzatát, öntöttvas korlátjait.

Ugyanakkor a homlokzat, amely korábban az első emelettől kezdve kilépett az utca és a tér fölé, most visszasorolt a szomszédos postapalota és templom síkjába. A Szervita téri oldal teljesen kiegyenesedett, vízszintes tagolásában szintén igyekszik a templom ritmusát követni. Az alsó két szint – hasonlatosan a tér több egyéb épületénél is megismert évszázados modellhez – üzlethelyiségeivel, szolgáltatásaival szeretett volna nyitni az utca és a tér élete felé, így az portálkiképzésével vizuálisan is külön egységet alkot. Fölötte négy, teljesen azonos kialakítású emelet, amit három, lépcsőzetes visszaléptetésével, hatalmas teraszaival, szín- és anyaghasználatával valamelyest elkülönülő szint követ.

A homlokzat egyszerűségét a visszafogott anyaghasználat – kő, fém, üveg – és a már említett puszta geometria adja. Legmeghatározóbb eleme a helyenként sima, máshol bordázott felületű Jura kőburkolat alkotta keretrendszer, s az abban elhelyezett, mélyebb kávákban megülő, a padlótól a mennyezetig tartó, a teraszokara és a franciaerkélyekre nyíló üvegezett tolóajtók. Az összhatást a szinte észrevehetetlen konzolokkal befogatolt üvegkorlátok teszik még inkább homogénné, s mindez a sarkon kialakított négy, levegős terasszal kap egy kis feloldást. A templom párkánymagasságát tiszteletben tartó homlokzat fölé a tér síkjából lépcsőzetesen visszaléptetve három további emelet került – pompás panorámát nyújtó teraszokkal. Mindez a térről nézve szinte teljesen rejtve marad, miközben a jövőbeli lakók szinte kiléphetnek a város fölé, a Budai hegyektől a Madách-házakig nagyszerű látvány tárul eléjük.

A templommal is egy új, a korábbihoz képes szellősebb kapcsolat jött létre: a Városház utcai oldalon most kialakított szállodai szárny korábbi tömeghez képest kisebb mértékben takarja ki a templom oldalhomlokzatát, de a Szervita tér irányában is kellő hézag maradt a két épület között. Itt azonban megjelent egy üvegfal, amely a templom és a lakótömb között feszül, rajta az 1945 előtti homlokzat rajzolatával. Egyértelmű, bár talán túlzottan didaktikus múltidézés, mindemellett valamelyest levesz a templom önálló látványából is.

A II. világháborúban elpusztult rend- és bérház homlokzatának rajzolatát idéző üvegfalAz apartmanház előtere is szállodai hangulatot áraszt

Az 1970-es években kialakított szabadabb, a templomnak többé-kevésbé körbejárhatóságot biztosító térrendezés ma is megmaradt – a II. világháborúban elpusztult rend- és bérház nyugat felől még teljesen ráépült a templomra –, a körbefutó passzázs kellemes belső világot teremt. Innen nyílik a szálloda bejárata, de közvetlen kapcsolat alakulhat ki a szállóvendégek mellett a lakókra is számító étteremmel is. A belső, csendes átriumnak is felfogható térségre néz a lakótömb legtöbb erkélye, s míg az utca felé egy katonásan rendezett homlokzattal találkozunk, addig belső oldalon, a síkból ki-kiugró elemekkel, a virágládákkal szegélyezett párkányokkal vagy a telefonközpontot rejtő zöld megvilágítással játszó tejüvegezett vakablakkal oldottabb összhatást kapunk.

A 99 szobás szálloda és a stúdiómérettől a száz négyzetmétert is meghaladó, tágas loft-lakásokig a különböző elképzeléseket jól kiszolgáló lakótömb funkcionálisan jól elkülönül egymástól, de mind működésében, mind az egységes belsőépítészeti kialakításában biztosított az átjárhatóság. Mindez részben köszönhető annak az alapkoncepciónak, hogy az apartman szárny egyes lakásai akár szállodai lakosztályként is működhetnek, így az oda beköltöző bérlő egy teljesen berendezett szoba mellé a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat – reggeliző, étterem, fitneszterem, szobaszervíz – is megkapja. Épp ezért a lakószárny közös tereit, folyosóit is ugyanaz a színvonal jellemzi, mint amit a szállodánál megszokhattunk, a padlót süppedős padlószőnyeg, a falakat tapéta fedi, az ajtók tükrös keretezést kaptak, a világítás rejtett, de még a süllyesztett világító lakásszámok is ennek az összhatásnak a részei.

A teljes belső teret – az éttermet, lobbikat, liftelőtereket, fitnesztermet, szaunát – a sötétebb, főként az aranyra, barnára, feketére és zöldre alapozó tónus uralja, a részletekben pedig leginkább az amerikai art deco hatása sejlik fel. A számos tükörrel, rejtett fényekkel operáló térnek megmarad egyfajta sejtelmessége, intimitása.

Apartmanok bérlői a teljesen berendezett szoba mellé a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat – reggeliző, étterem, fitneszterem, szobaszerviz – is megkapjákA legfelső szállodai szinteken panorámás, teraszos luxusszobákat is kialakítottak

A szintén most elkészülő Szervita Square épületével kiegészülve kialakult egy szellős belvárosi térség, amely talán a turistaforgalom újra indulásával majd kellőképpen benépesülhet. A tér gazdag, több évszázadot átívelő építészeti repertoárja most egy, a templomnak is új perspektívát nyújtó, felvállaltan mai házzal és gondolatvilággal gyarapodott, amivel sikerült elkerülni a múlt kétes rekonstruálásának ingerét.

Az épület korábbi tervezői: Bán Ferenc és Jeney Lajos (1974-1977)

Tervezés és megvalósítás éve: 2018-2021
Lakóépület rész: 6463 m2
Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás épületrész: 6029 m2

Generáltervező: Óbuda Építész Stúdió Kft.
Vezető építész tervezők: Peschka Alfréd, Nemes Bertalan, Csernik Tamás
Projektigazgató építész: Miklóshalmi Zsolt
Építésztervezők és munkatársak: Kákóczki Norbert, Remenár Tamás, Gyulai Krisztina, Kovács Kornélia, Lipcsei Csilla, Nagy Zoltán, Owczarek Adrienn
Építész konzulens: Dévényi Tamás
Kerttervező: Csaba Kinga

Közösségi terek és szállodai szobák belsőépítészete: este’r partners, Radnóczy Eszter, Szabó Csilla

Fejlesztő: Biggeorge Property
Projektigazgató: Moskovits Pál

Nagyobb képekért, helyszínrajzért, metszetekért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Íme Budapest legértékesebb ingatlanjának belsőépítészeti tervei!

Íme Budapest legértékesebb ingatlanjának belsőépítészeti tervei!

A Szervita téri Emerald Residence apartmanház és boutique hotel enteriőrterveit az este’r partners készítette.

Fülöp Krisztina lett az Év belsőépítésze
  • 2019-09-19 17:00
  • Deco

Fülöp Krisztina lett az Év belsőépítésze

Az Örkény István Színház belső átalakításáért kapta a rangos elismerést.

11 magyar márka képviseli a hazai designipart a London Design Fair-en

11 magyar márka képviseli a hazai designipart a London Design Fair-en

Stabil magyar márkák részvételével zajlik majd az egyik legnívósabb európai designvásár.

Hirdetés