Kulcsár Géza írása a Természet és épített környezet kapcsolatát firtató aktuális tematikánk kapcsán.

„A lakozáshoz, úgy tűnik, az azt megelőző építés következtében jutunk. Ennek, mármint az építésnek, amaz, vagyis a lakozás a célja. Mindazonáltal nem minden építmény lakás. [...] Az ember úgy viselkedik, mintha alakítója és mestere lenne a nyelvnek, holott mégiscsak a nyelv uralja az embert.” (Martin Heidegger: Építés, lak(oz)ás, gondolkodás. In: Schneller István: Az építészeti tér minőségi dimenziói, Librarius, 2002.)

A várost közkeletű szokás a természettel való oppozícióban elgondolni. A város az, ami a Természethez képest a Más. Ebben persze van némi igazság, de a modernitásban ez a gondolat, vegyük észre, nem magából a városból mint metahistorikus alakzatból, hanem éppen magából a modern societas-ból (mely a civitas-t, az eredeti városi közösséget váltja az eszmetörténet színpadán) és annak lak(oz)óhelyéből, az ipari (nem-)városból táplálkozik.

Annyit azonban el kell ismernünk, hogy a városalapítás aktusának, így magának a városnak a genealógiáját nem az építés, építkezés tettének állandósulásában találjuk meg, hanem a kozmoszként felfogott természet önkiüresítésében, a határok (ekenyom, később fal) közöttiség tabula rasájában. A polaritás tulajdonképpen nem is város és természet között jelentkezik — ott valódi feszültség nem is keletkezhet — hanem a város ideális és modern-posztmodern formája között.

A metaurbanizmus egyik alaptétele szerint ez a kettősség a művészetben, a láthatatlan városok multi- és transzmediális alapításában oldódik fel. Az alábbiakban nem vállalkozhatunk a várostermészet, természetváros jelenségkörének teljes képzőművészeti tipológiájára (vagy topológiájára), arra mindazonáltal igen, hogy felmutassunk néhány kiemelkedő kortárs hazai példát az imaginatív urbanisztika természetközeli ágából.

Ennek a közelítésmódnak a legjellemzőbb médiumai egyrészt és elsősorban a fotó, mely anyagtalanságában szinte végtelenül formázható, formai romolhatatlanságában mégis kifejező és hozzáférhető; emellett szintén kézenfekvő és gyakori a természet, illetve a város anyagából való közvetlen építés-alkotás.

A fotografikus megközelítés, érthető okokból, gyakran találkozik a szociografikus feltáró igény bizonyos módozataival. Piti Marcell például a természet és ember közé szorult civilizációs romokat szemléli, némiképp naivan, egyfajta felvilágosult idealizmussal, de érzékeny objektívvel. 
 

Piti Marcell: Zóna című sorozataPiti Marcell: Zóna című sorozata


Martinkó Márk munkái, különösen a Mesterséges zöld, illetve a Digitalizált növények sorozat képei hasonlóan magas texturális minőségben, de fordított logikával készülnek, itt ugyanis a növényi ágens helyeződik egyetemesen urbánus, a vegetatív létmódtól idegen kontextusba, legyen az épített-materiális vagy digitális-immateriális.
 

Martinkó Márk: Mesterséges zöld, No. 8., 2015, 123×100 cmMartinkó Márk: Mesterséges zöld, No. 8., 2015, 123×100 cm


Balogh Viktória a 2021-ben Pécsi József-ösztöndíjjal kitüntetett sorozatában egyszerre jelenik meg direktebben és szubjektívebben a szociális kommentár igénye. Míg a sorozat koncepciója egyszerre fűződik fel egy életszakasz átélésére, és az azokon keresztül megfigyelt társadalmi folyamatok, különösen a lakhatás kérdésének nem-diszkurzív elemzésére, addig a képfelületet a természetszemlélés romantikus rezignációja uralja.
 

Balogh Viktória: Videórészlet III.Balogh Viktória: Videórészlet III.


A városi tér imaginatív rekonstrukciójával dolgozó Csizik Balázs legújabb munkáiban kiélesedik a városi és a természeti (táj)tér megélésének és vizuális nyomainak mind kontrasztja, mind szintézisük, együttes átélésük lehetőségeinek vizuális kommentárja.
 

Csizik Balázs: Transylvania Budapest mash-upCsizik Balázs: Transylvania Budapest mash-up


Módszertanilag és eszmeileg ide tartozik, de technikájában kilóg a sorból Gosztola Kitti sorozata, ahol a városi infrastruktúra által megcsonkított fákat rekonstruál érzékeny közelségből, az izolált fákat ábrázoló tusrajzokkal és a latin rendszertanból kölcsönzött címekkel megidézve a botanikát mint a modernista szcientifizmus jellemző viszonyulását a növényvilághoz, miközben a keretek ábrázoláshoz illeszkedő anyagisága és a megjelenített fapéldányok egyedi sorsának megjelenítése, fa és város viszonyának megidézésén keresztül, a szemlélőt saját magának és életterének vizsgálatához vezeti.

Gosztola Kitti: Juglans regia (2013)  ink on paper, walnut wood, plexiglass  82 x 67 cm Gosztola Kitti: Juglans regia (2013) ink on paper, walnut wood, plexiglass 82 x 67 cm


Itthon az installatív természetművészeti attitűdöt, a természet anyagával való közvetlen munkát, ezzel együtt a növényi lét temporális aspektusának a műtárgyba való közvetlen beemelését leginkább az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természetművészeti specializációjának holdudvarában születő alkotások jelentik. Erőss István, Kopacz Kund, Egervári Júlia és mások munkáin a szubtilis társadalmi kommentár beszüremlése mellett kézzelfogható az emberi és a növényi ágencia és temporalitás természetes, harmonikus egymás mellé rendelődése.
 

Kopacz Kund munkájaKopacz Kund munkája


A fentiek persze csak példák. Természet és város művészeti kifejezéstára szerencsére éppoly kimeríthetetlen, mint magának a természetnek és a városnak a formakincse. Csak kicsit talán csendesebb és harmonikusabb.

 

URBANUM | Web | Facebook | Instagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Építészet absztrakt fotográfiába oltva

Építészet absztrakt fotográfiába oltva

Csizik Balázs, művészet és építészet tengelyén

A villany az új, a csillag a régi

A villany az új, a csillag a régi

Bolega Niki fotósorozata – Éjszakai fények Hannoverből

Hannover különös építészeti zárványa

Hannover különös építészeti zárványa

Bolega Niki fotónaplója

Építészet absztrakt fotográfiába oltva

Építészet absztrakt fotográfiába oltva

Csizik Balázs, művészet és építészet tengelyén

A villany az új, a csillag a régi

A villany az új, a csillag a régi

Bolega Niki fotósorozata – Éjszakai fények Hannoverből

Hannover különös építészeti zárványa

Hannover különös építészeti zárványa

Bolega Niki fotónaplója

Építészet absztrakt fotográfiába oltva

Építészet absztrakt fotográfiába oltva

Csizik Balázs, művészet és építészet tengelyén

A villany az új, a csillag a régi

A villany az új, a csillag a régi

Bolega Niki fotósorozata – Éjszakai fények Hannoverből

Hannover különös építészeti zárványa

Hannover különös építészeti zárványa

Bolega Niki fotónaplója

Hirdetés
2025/32025/22025/12024/12024/82024/72024/62024/52024/42024/32024/22024/12023/62023/82023/52023/72023/62023/42023/52023/42023/32023/32023/22023/22023/12023/12022/82022/62022/72022/52022/62022/42022/52022/42022/32022/32022/22022/22022/12022/12021/82021/62021/72021/52021/62021/42021/52021/32021/42021/32021/22021/22021/12021/12020/62020/82020/72020/52020/62020/42020/52020/42020/32020/32020/22020/22020/12020/12019/62019/82019/72019/52019/62019/42019/52019/42019/32019/32019/22019/22019/12019/12018/82018/62018/72018/52018/42018/32018/22018/12017/82017/72017/62017/52017/42017/32017/22017/12016/82016/72016/62016/52016/42016/3 2016/22016/12015/82015/72015/62015/52015/42014/42014/32014/22014/12013/62013/52013/42013/32013/22013/12015/32014/52014/62015/22014/72014/82015/1