Gerhes Gábor ATLAS című kiállítása a Kiscelli Múzeum Templomterében, amelynek – Aldo Rossi San Cataldo temetője által inspirált – installációjáért a Paradigma Ariadné felelt.

Mit kezdjünk a tudományos megismerés klasszikus eszközeivel egy olyan korszakban, amikor a tények egyre kevésbé hatnak a közgondolkodásra, miközben az érzelmeket megmozgató, személyes hitre épülő érvek egyre inkább teret nyernek? Hogyan viszonyulunk a világ jelenségeinek feltérképezését és megértését segítő és a meglévő tudásunkat bizonyító tárgyainkhoz, amikor egyre erősödő alapélményünk a bizonytalanság?
 

A válaszokat keresve valószínűleg nem az lesz az első dolgunk, hogy a legközelebbi könyvtárba sietünk. Inkább a számítógépünkhöz vagy a telefonunkhoz nyúlunk, és egy-két ugrást követően már a bárki által szerkeszthető Wikipédiát böngésszük:

A térképeket tömörítő atlaszok, a hozzájuk műfajilag közel álló enciklopédiák és lexikonok az emberi tudás írásos, illetve képes gyűjteményeit tartalmazó tárgyak. A felvilágosodás óta mindhárom kiadványtípus szerzői a világ jelenségeinek felmérésére, rendszerezésére törekedtek, és a teljesség igényével készítették munkáikat. Ezeket a köteteket az univerzummal kapcsolatos átfogó tudásanyag tárolásának kitüntetett, egyezményes helyeiként ismertük...

... egészen az internet megjelenéséig. Az ATLAS című kiállítás kiindulópontja ez a közös ismeret. A közel öt éve készülő, azonos című kiállítás központi eleme Gerhes Gábor háromszázhatvannyolc oldalas, képes enciklopédiája. A kiadvány közel négyszáz új alkotást tartalmaz. A tizenkét plusz egy könyvből álló ATLAS a világ feltérképezésére vállalkozó mindenkori atlasz-műfaj sajátos újraértelmezése. 
 


Az ATLAS az univerzális megállapítások és lezárt magyarázatok helyett szerzője személyes világképét és az ahhoz kapcsolódó kérdéseit közvetíti.

„Az én ATLAS-om a megismeréssel foglalkozik, és legfőbb eszközének a képzeletet tekinti. A legtöbb dolgot csak képek és az általuk bennünk keltett képzetek révén, vagyis a képzeletünk által tudjuk megtapasztalni – nem tudjuk például megélni, hogy mekkora a Föld, de megértjük, hogy az asztalunkon álló kis kék golyó azt szimbolizálja” – mondta el Gerhes Gábor.

A kötet szerkesztési elvei meglehetősen önkényesek: fejezeteinek terjedelme változó, tartalmát pedig az elismert, a rejtett és az alternatív tudományok, valamint az irodalom és a képzőművészet területéről kiválasztott fogalmak alkotják (Emlékhagyás, Sötétség, Zoográfia, Kozmográfia, Természet stb.). Gerhes ál-megfigyeléseit rögzítő fotói e kifejezések alá rendezve jelennek meg a könyvben. Az ATLAS mindenki számára elérhető helyről leemelhető a Kiscelli Múzeum templomterébe épített különleges installáció polcairól. A kiadványokat rendszerező robosztus építmény egyszerre jeleníti meg a tudás megszerzésének, tárolásának, kategorizálásának módszereit és helyeit: a könyvet, a vitrint, a könyvespolcot, a könyvtárat és a múzeumot.
 

A melankólia építészeti kifejezései

Az ATLAS 0. könyve a Kiscelli Múzeum Templomterében magasodó különleges épület funkciójának meghatározásához is fontos adalék lehet: Newton kenotáfiumának, vagyis üres síremlékének a tervét 1784-ben készítette el Étienne-Louis Boullée, aki számos, saját korában megvalósíthatatlan építészeti koncepciójával komoly hatást gyakorolt 20. századi kollégáira. Architecture, essai sur l’art című traktátusát 1967-ben Aldo Rossi fordította le először olaszra, aki építészként programszerűen foglalkozott az elmúlással és a halál ábrázolásának lehetőségével. Egyik főműve, a modenai San Cataldo-temetőben felállított csontház, amely részben ebből, részben pedig a tervezés évében, 1971-ben elszenvedett autóbalesetének élményéből inspirálódott. Rossi a kórházi lábadozása alatt, sérüléseinek állandó leltározása során kénytelen volt nap mint nap elmerengeni a saját halálának gondolatán. Az emberi test vázát alkotó csontok törékenységének ez a fájdalmas-melankolikus tapasztalata pedig teljesen megváltoztatta addigi elképzelését az építészetről, az alapstruktúrák kialakításáról.
 


Rossi kocka alakú osszáriumát az installáció közvetlen formai és szellemi előképeként értelmezhetjük: tömbszerű, monolitikus megjelenésével és hideg, katalógusszerű felépítésével mindkét épület a melankólia építészeti kifejezésével kísérletezik. A melankólia igen összetett fogalom, amely a története során számos jelentésváltozáson esett át, a kortárs értelmezés szerint a melankolikus ember figyelme jellemzően az irracionális, a csupán ésszel felfoghatatlan jelenségekre irányul, amelyek megtapasztalása pillanatszerű és leírhatatlan. A síremlék – mint az élet és a halál közötti átmeneti objektum – könnyen előhívhatja ezt az állapotot. A templomtérben álló, szándékosan meghatározhatatlan rendeltetésű épület amellett, hogy tematizálja a tudástárolás hagyományos helyszíneinek (könyvtár, könyvespolc, múzeum) funkcióváltásait, egyszersmind ideális környezetet biztosít az ATLAS-ban sorakozó fényképek által terelt kontempláció számára.
 

A kiállítás beharangozó videója:


 

Kiállító művész: Gerhes Gábor képzőművész
Építészeti tervezés és kivitelezés: Gerhes Gábor, Paradigma Ariadné
Kurátorok: Róka Enikő, a Fővárosi Képtár vezetője, Mucsi Emese, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ és az Artmagazin munkatársa


Helyszín: Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár (1037 Budapest, Kiscelli utca 108.)
A kiállítás megtekinthető: 2022. január 21. – április 17.
Megnyitó: 2022. január 20. 18.00
A kiállítást megnyitja: Tillmann József A. egyetemi tanár, MOME Doktori Iskola
 

További információk a Kiscelli Múzeum honlapján és Facebook-oldalán.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Érzelmeink története – különleges fotók és installációk a Felsőörsi Fotóudvaron

Érzelmeink története – különleges fotók és installációk a Felsőörsi Fotóudvaron

Számtalan program Charles Darwintól a kortárs fotóművészetig a felsőörsi Civilházban és környékén.

Gerhes Gábor kiállítás nyílt a Mai Manó Házban

Gerhes Gábor kiállítás nyílt a Mai Manó Házban

A tárlat a képzőművész utóbbi harminc évben készült fotóalapú munkáit mutatja be Der Plan. címmel.

Ha nekem egy rózsaszín Zsolnaym lehetne!

Ha nekem egy rózsaszín Zsolnaym lehetne!

Persze nincs, de Winkler Barnabás és Hübner Teodóra könyve kárpótol...

Hirdetés