A Nyugati pályaudvartól a metróig ott a munkájuk, mégis alig van utánpótlás az üveges szakmában.
CNC-berendezések, automatizált gyártósorok és korszerű megmunkálási technológiák: egészen más világ fogadja ma azt, aki belép egy korszerű üvegfeldolgozó üzembe. A technológiai fejlődést azonban a hazai képzés nem követte. Rákosy Eszter, a Rákosy Glass ügyvezető-tulajdonosa szerint a 140–200 órás képzésekben még olyan hagyományos eljárások is megjelennek, mint a gittes ablaküvegezés. Közben megfelelően képzett szakembert alig találni. A vállalat saját közlése szerint megfelelő végzettséggel akár hat embert is azonnal fel tudna venni.
Az üvegesről sokaknak ma is a kézi üvegvágóval, vonalzóval dolgozó mester jut eszébe. A korszerű üvegfeldolgozás azonban már erősen gépesített, műszaki tudást igénylő terület. A változás léptékét jól mutatja a Rákosy család története.
„A nagyszüleim idejében még malomköves csiszolókkal munkálták meg az üveget, és az volt a korlát, amit egy ember meg tudott fogni és meg tudott tartani, ma viszont a közúti szállítás méretei szabják meg a munkánk határait. Nálunk a 3×6 méteres üvegtáblákat már nem kézi erővel mozgatjuk, továbbítószalagok és automata szerszámok dolgoznak a háromméteres magasságban. A technológia gyökeresen megváltozott, az emberek fejében élő kép viszont alig változott az elmúlt évtizedekben” – mondta Rákosy Eszter, a Rákosy Glass ügyvezető-tulajdonosa.
Ez a különbség a pályaválasztásnál sem mellékes. A szakma mai valóságához az anyagismeret, a műszaki gondolkodás és a precíz munkavégzés egyaránt hozzátartozik. Ha a fiatalok csak a hagyományos kisiparos képével találkoznak, a szakma technológiai és alkotói oldala könnyen rejtve marad előttük.
Szakember kellene, a képzés viszont lemaradt
A munkaerő-utánpótlás gondjai nem csak a toborzásnál jelentkeznek. A megfelelő képzés hiánya azok előtt is akadályt állíthat, akik később saját vállalkozást szeretnének indítani.
„Amikor megláttam a hivatalos képzés vizsgatételét, ahol egy ablak begittelése a feladat, elnevettem magam, hiszen ma már senki nem alkalmaz ilyen elavult eljárásokat. Egy korábbi kollégánk Békés megyében szeretett volna üveges vállalkozást indítani, de közel tíz évig nem tudott egyéni vállalkozóvá válni, mert nem létezett elérhető, hivatalos szakképesítés. Ez az oktatási elmaradottság kifejezetten gátolja, hogy a fejlődő iparág felszívja a munkavállalókat” – mondta.
A képzés korszerűsítése ezért a szakma jövőjét is meghatározhatja. A pályaválasztók számára nehéz vonzó jövőképet mutatni, ha az oktatásban megjelenő feladatok és a tényleges munkahelyi környezet ennyire eltér egymástól.
Évtizedek múlva is megmutatható, mit készített valaki
Az üvegipari munka eredménye sok esetben hosszú időre az épített környezet része marad. Az üzemben megmunkált elemek pályaudvarokon, metróállomásokon és más, akár műemlék épületekben köszönhetnek vissza.
„Rendszeresen megmutatjuk a gyártásban dolgozó kollégáknak, hogy melyik épület projektjén dolgoznak, mert óriási tartást ad, amikor valaki megmutathatja a családjának a Nyugati pályaudvaron vagy a 3-as és 4-es metróállomásokon a saját munkáját. Az üveg olyan anyag, ami egyszerűen nem tud csúnya lenni, és ha szakszerűen nyúlunk hozzá, gyönyörű dolgokat lehet belőle létrehozni. A fizikai alkotásnak és a kézzelfogható értékteremtésnek olyan becsülete van, amit a szakképzés átalakításával újra középpontba kell állítani” – fogalmazott Rákosy Eszter.
A pályaválasztásnál ez a fajta személyes sikerélmény is fontos szempont lehet. A szakma elsajátításához ugyanakkor időre és kitartásra van szükség: az anyagismeret, a korszerű technológiák használata és a pontos munkavégzés fokozatosan sajátítható el.
A cégek próbálják pótolni a hiányzó tudást
A megfelelő előképzettséggel érkező szakemberek hiánya miatt a vállalatoknak saját dolgozóik betanításában is komoly szerepet kell vállalniuk.
„Mivel a hivatalos oktatás nem követi a technológia fejlődését, a szakiparban működő cégek magukra vállalják a szakmagyakorlók és tervezők rendszeres tájékoztatását. A Glass Talk eseményeinken előadások helyett kétirányú párbeszédet folytatunk a tervezőkkel és kivitelezőkkel az új anyagokról, valamint a Kőbányai üzemben alkalmazott modern megoldásokról. A magyar szakképzést is éppen ilyen újszerű, a gyakorlati technológiát tükröző alapokra kellene helyezni” – mondta.
A Glass Talkhoz üzemlátogatás és technológiai bemutatók is kapcsolódnak. A következő ilyen eseményre novemberben kerül sor, azonban addig is október 16–17-én a HOMEINFO Építőipari, Faipari és Kertépítő Mester Workshow-n interaktív tesztekkel mutatják be az üveg különböző tulajdonságait a szakmában dolgozó vagy az iránt érdeklődőknek.
Forrás: Sajtóinformáció
