Egyedülálló operaházat építettek Kínában magyar építészek.
Megnyílt a ZOBOKI-DEMETER Építésziroda tervei alapján készült Nanshan Kulturális- és Sportközpont és M?vészeti Múzeum a kínai Sencsenben. Hudec László '20-as évekbeli sanghaji munkássága óta nem volt lehet?sége magyar építésznek olyan méret? és hatású épület tervezésére Ázsiában, mint a Zoboki Gábor és Demeter Nóra által vezetett ZDA építészirodának. A világ egyik legdinamikusabban fejl?d? városában, a kínai Sencsenben szeptemberben átadott Kulturális Központ 1400 f?s, sokarcú nagytermével; 350 f?s gyerekszínházával, közösségi térként funkcionáló el?csarnokaival és egyedi akusztikájával a világ legkülönlegesebb kulturális helyszínei közé tartozik. A tervez?k szerint az épület megszületése az egész magyar építész- és mérnöktársadalom sikere.
A Hong Konggal határos Sencsenben negyven éve mindössze húszezer ember élt, ma 16 millióan lakják. A gazdasági és urbanisztikai változások hatására a békés halászfaluból gigantikus metropolisz lett. A nagyváros még a nyugati országokban is gyakran elveszíti emberi arcát: lélektelen, átláthatatlan, nehezen élhet?. Ez hatványozottan jelen van ott, ahol a kulturális fejl?dés nem tudott lépést tartani a többi mutatóval: Sencsenben karaoke-bárokon és plázákon kívül nem volt elég hely, ahol a családok, barátok, közösségek együtt lehetnek, és olyan élményeket szerezhetnek, amelyek segítenek feltölt?dni.
Liu polgármester és Sencsen elöljárói 2007-ben jártak Budapesten, a M?vészetek Palotájában, melynek építészeti és technológiai színvonala olyan hatással volt rájuk, hogy meghívták Sencsenbe a MüPa tervez?it. Az építészet mellett komolyzenével is foglalkozó Zoboki Gábort és az építészeti tanulmányait a Yale és a Berkeley egyetemeken elvégz? Demeter Nórát el?ször bels?építészeti tanácsadóként kérték fel a Nanshan Kulturális Központ tervezéséhez. Alkotói megközelítésük miatt azonban szakért?kb?l hamarosan tervez?k, majd az összes mérnöki tevékenységet is összefogó generáltervez?k lettek.
Kína New Yorkjában, Sencsenben is gyakran megfordulnak a nyugati világ sztárépítészei. Az itt felépült kínai t?zsdét Herzog de Meuron tervezte, a repteret Fuksas építi, Steven Holl egyik legszebb munkája a város tengerpartján áll, a szomszédos tartományban pedig a londoni sztárépítész, Zaha Hadid tervezett operaházat. A projektekért folyó harc rendkívül széleskör? nemzetközi részvétellel zajlik a kínai nagyvárosokban. A kínai város vezet?i azonban nagyra értékelték a magyar építészek állhatatosságát és szakmai alázatát.
„Minden szerencselovag két nap alatt akarja meghódítani az arab térségeket és Kínát, mi viszont nem azon gondolkodtunk, hogy eladunk egy terméket, és másfél óra múlva már integetünk a repül?téren, hanem napi 8-10 órás munkával gyakran heteket töltöttünk a legapróbb részletekig men? alapossággal egyeztetve a kiviteli terveket a három kínai társirodával.”- mondta Zoboki Gábor a tervezési folyamatról.
A H?sök tere lépték? városi f?téren felépült épületegyüttes szívét a budapesti MüPához hasonló Kulturális Központ adja, amely mellett egy kortárs m?vészeti múzeum is felépült. Ennek bels?építészeti és homlokzati terveit is a magyar iroda dolgozta ki, emellett részt vett a kulturális intézményekhez csatlakozó uszoda és sportcsarnok kialakításában is. Az együttest egy szabadtéri színpad és egy már meglév? könyvtár zárja.
A legnagyobb kihívás az volt, hogy miként lehet egy tizenhatmilliós ázsiai metropoliszban olyan helyet létrehozni, amely emberközeli, és a néz?k és a m?vészek is hamar otthonosan érzik magukat benne. Egy meghatározó zenei élmény átéléséhez bens?séges hangulatra és akusztikai környezetre van szükség. Els? lépésként ezért a magyar tervez?k meggy?zték a sencseni vezet?ket, hogy a 3000 f?s el?adóterem helyett inkább egy 1400 f? befogadóképesség? termet érdemes építeni – egy jóval sokarcúbb technológiai háttérrel. A mikrofonok és a mesterséges hangosítás korában különleges élményt ad, ha egy terem magában is megszólal.
Ez már a MüPában is a magyar építészekkel dolgozó, párizsi Federico Cruz Barney irodájának munkáját dicséri. Így egy Beethoven-szimfónia mellett egy Chopin zongoraszonáta is ugyanolyan természetes er?vel és bársonyos hangzással szólalhat meg. Külön építészeti és akusztikai bravúrt jelentett a süllyeszthet? mennyezeti elemek megtervezése, melyek segítségével és az el?színpad technológiai gazdagságával többféle produkciót tud befogadni ugyanaz a tér. A dinamikusan hullámzó karzatok rendszere és a vastag tömörfa burkolat pedig a terembe lép? néz?knek és m?vészeknek egyaránt egyedülálló vizuális élményt nyújt. Az így elkészült termet, amely Kína egyik legjobb adottságú színházterme lett, a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra avatta fel.
Nagy eredmény volt, amikor Zoboki Gábornak sikerült meggy?zni a sencsenieket, hogy mozitermek helyett gyerekszínházat tervezzenek a nagyterem mellé: „Egy olyan városban, ahol 5 millió hat éven aluli gyerek él, kell egy olyan lépték? színház, ami a bábozástól a különböz? szakkörökig lehet?séget ad számukra.”
A Kulturális Központ összes szintjét átfogja a nagy belmagasságú el?csarnok, amelyben a kínai opera vörös és kék maszkjai fogadják a betér?t. A különböz? szinteket hófehér, lágy szalagok kötik össze.
A teljes épületegyüttes összképét meghatározza a több tízezer, egyedi alumíniumformából felépített, tet?ket összefogó árnyékoló szerkezet.
Zoboki Gábor és Demeter Nóra építészek számára komoly feladat volt az épület környezettudatossá tétele, mert a kínai építészetben erre általában kevesebb hangsúly kerül. A fenntarthatóságot szolgálják az épület tetején elhelyezett napkollektorok, valamint annak felismerése, hogy azt a hatalmas energiát, ami az ilyen óriási terek klimatizálásához kell, a töredékére lehet csökkenteni.
A tervez?k úgy vélik, a Nanshan Kulturális Központ az egész magyar építész- és mérnöktársadalom elismerése. “Benne van minden tudásunk a M?egyetemt?l Kodály Zoltánig. Egyedisége, európaisága, léptéke és min?sége hosszú évekig viszi jó hírünket Ázsiában is.” - vallja Zoboki Gábor.
Forrás: Sajtóinformáció
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
