Stratégiai zöldterület-fejlesztés Újbudán

A Tájépítészeti Nívódíjas tervet a szerzők mutatják be.

Az idei évben először adták át a Tájépítészeti Nívódíjakat. A 12 kategória egyikében a nagy léptékű, elméleti munkák versenyeztek. E kategória 2021-es nívódíját az s73 Tájépítész Tervező Iroda Kft. kollektívája, Mohácsi Sándor, dr. Balogh Péter István, dr. Takács Dániel, dr. Kollányi László, Reith Anita, Csizmadia Dóra által jegyzett munka, Újbuda zöldterület- és zöldfelület-fejlesztési rendszerterve nyerte. A terv készítői közül Mohácsi Sándor, dr. Takács Dániel és Reith Anita válaszolt a kérdéseinkre. 

 

Mennyire jellemző ez a rendszerszintű gondolkodás Budapesten, készült-e más kerületben ilyen fejlesztési terv?

Mohácsi Sándor: Budapest Zöldfelületi-rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja 2006-ban készült azzal a céllal, hogy átfogó képet adjon a főváros zöldfelületeinek helyzetéről, valamint jövőképet vetítsen a döntéshozók elé Budapest zöldfelületi-rendszeréről. Átfogó városfejlesztési dokumentumok természetesen már korábban is készültek, ezeknek részeként volt jelen többnyire a zöldfelületi-rendszerek fejlesztésének témája. Kerületi szinten nem sok példa van még erre. 2014-ben úttörőnek számított a XIII. kerületi Angyal Zöld+ Stratégia és Program, amely 5 éves intervallumban tűzött ki célokat és fogalmazott meg akciókat. 


Mi a jelentősége a ti munkátoknak?

MS
: A mi elsődleges célunk a kerület élhetőbbé és szerethetőbbé tétele volt, Újbuda Önkormányzata pedig olyan dokumentumot kívánt létrehozni, amely megfelelő alapja lehet a kerület rövid-, közép- és hosszútávú zöldfelület-fejlesztési törekvéseinek. Az általunk elkészített, szerteágazó forrásokon és kutatáson alapuló rendszerterv a kerület jelenlegi adottságainak elemzésével a benne rejlő befektetési potenciált, vonzerőt, értékeket tárja fel, és ad javaslatot azok növelésére, kihasználására – nem csak a fejlődés kívánatos irányára, hanem a szükséges jogszabályi változtatásokra, ütemezésre, lehetséges forrásokra is. A terv 2016-17 között készült és 2030-ig terjedő időtávban gondolkodik.

 

 

Reith Anita: A klímaválság és a mai napig jelenlévő járványhelyzet korában egyre inkább megtapasztalható valósággá válik, amit a szakemberek régóta tudnak: a városi élhetőség szempontjából a zöldfelületi-rendszereknek kulcs szerepük van. Megalapozott tudományos vizsgálatok és a megvalósult példák igazolják világszerte, hogy érdemes, sőt szükséges a városfejlesztési folyamatokat tudatosan olyan irányokba terelni, amelyek a fenntarthatóságot, a természetalapú megoldásokat és az komplex szemléletet érvényesítik. 

A Rendszerterv egyik legnagyobb értéke az a zöldfelületi, közterületi adatbázis, mely véleményünk szerint az önkormányzati vagyonkataszter alapvető dokumentumává kell, hogy váljon, illetve a jövőbeli területfejlesztések kijelölésekor hatalmas segítséget nyújthat majd.

Igyekeztünk olyan szakmai anyagot összeállítani, amely nem csak Újbuda Önkormányzata számára iránymutató, de fővárosi, sőt hazai szinten is példaértékűvé válhat, módszertanai, következtetései és eredményei alapot szolgáltatnak egy részletes, hazai fejlesztési rendszerterv létrehozásához.

 

Milyen forrásokból dolgoztatok?

MS: Saját tervezési tapasztalatunkon túl majdnem egy éves kutatómunka alapozta meg a tervezést. A vizsgálati és értékelési adatbázisok és térképek összeállításához az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott földhivatali és kerületi térinformatikai adathalmazok szolgáltatták az alapot. A munkánkat az önkormányzat digitális adatszolgáltatásai mellett a honlapon elérhető egyéb eszközök – térinformatikai rendszer, helyi illetékességű jogszabályok, elérhetőségek – is segítették. Külön adatszolgáltatást kaptunk a fakataszterről, a földhivatali adatokról, a kerületi fejlesztési tervekről és stratégiákról, valamint a zöldfelület jelenlegi fenntartására, menedzsmentjére vonatkozó adatokról is. A kerületi stratégiának összhangban kell állnia a főváros fejlesztési céljaival, így a programalkotás során utóbbit is vizsgálnunk kellett.

 


Mi volt a módszeretek? Hogy lehet ekkora adathalmazt átláthatóvá és használhatóvá tenni?

RA: Alapvető feladat volt a kerület zöldterületeinek és zöldfelületeinek kategorizálása, és ezek részletes kiértékelésére. 2015 őszén teljeskörű helyszíni bejárásunk során több mint 20 000 fényképpel dokumentáltuk a zöldfelületek akkori állapotát. A területi kataszterezéshez olyan kategorizálási rendszert alkottunk meg, amely speciálisan Újbuda zöldfelületeinek csoportosítására és értékelésére alkalmas, azonban az érvényben lévő egyéb szabályozási és fejlesztési anyagok tanulságaira, már felépített struktúráira alapoz, így biztosítva az átjárhatóságot, megfeleltethetőséget.

A hazai és nemzetközi példák elemzésének tanulságait fejlesztési mintagyűjteményekben foglaltuk össze, melyeket a konkrét problémakörökhöz kapcsoltunk, mintegy példatárként.

Takács Dániel: A feldolgozást térképes és szöveges formában is végrehajtottuk. A kerület teljes zöldhálózatának értékelésére koherens és következetes pontozási rendszert dolgoztunk ki, amellyel a teljes zöldfelületi-rendszert értékeltük, illetve felmértük az egyes területekben rejlő potenciális lehetőségeket; összesen majdnem 80 000 cellát töltöttünk meg adattal. A stratégia adatbázisa területekhez rendelve tartalmaz információkat azok fizikai tulajdonságairól, több szempont alapján történt értékeléséről és fejlesztési lehetőségeiről. Ez az adathalmaz adta a kutatás lényegét, de emellett végeztünk kutatásokat a XI. kerület történetével, területhasználati változásaival, jelenlegi városrészeinek karakterével kapcsolatosan is,

SWOT analízissel meghatároztuk a kerület erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeket és vélt korlátait.

 

Mik Újbuda különleges jellegzetességei?

MS: Változatos és nagy potenciált magában rejtő területről van szó, A XI. kerület geomorfológiai adottságai igen kedvezőek, felszíni vizekben gazdag, nagy méretének köszönhetően sokféle földrajzi szituáció – hegyvidék és síkság – és az annak megfelelő vegetáció előfordul a területén. Zöldfelületi-rendszerét alapvetően meghatározza a jelenlegi szürke infrastruktúra: a főutak, autópályák, vasút szeparáló hatása. Átszeli a Duna, és potenciálisan fontosak a Dunába vezető patakok melletti területek is. A kerültben található a Budapestre tervezett zöld gyűrűnek két fontos területe, a Kamaraerdő és a Sas-hegy. Speciális a lakótelepek nagy száma, ami külön figyelmet és kezelést igényel. Ahhoz, hogy a főváros által felvázolt zöldfelületi koncepcióba – ilyen például a fővárosi zöldgyűrű, a Duna-menti zöldfolyosó, stb. – a kerület zöldfelületei szervesen illeszkedjenek, hálózati szintű gondolkodás szükséges, és ehhez elengedhetetlen az elsőrendű zöldhálózati rendszer zöld tengelyekkel való kiegészítése. Újbuda már meglévő és a jövőben tovább fejleszthető lehetőségeire jellemző, hogy az ötven éve a turisztikai célpontokat monitorozó  Time Out CsoportLegmenőbb szomszédságlistáján a nagyon előkelő hetedik helyet sikerült megszereznie. 

 

 

Milyen téma szerinti bontásban adtok javaslatokat a fejlesztésre? 

RA: Térinformatikai program segítségével az általunk lehatárolt és kategorizált térképes állományt összekapcsoltuk az Excel alapú adatbázisunkkal. Ennek eredménye egy olyan mestertáblázat lett, mely egyben tartalmazza a teljes helyzetértékelésünket és minden kapott vagy szerzett, a kerületre vonatkozó zöldfelületi információt.

A térinformatikai adatbázis elkészítésének legnagyobb értéke a térképes anyag, amelyet az összes adat összekapcsolásából nyertünk.

Az értékelés alapján stratégiai tervet készítettünk, amiben a beavatkozási lehetőségeket kategóriánként tekintettük át, és hozzájuk kapcsolt mintagyűjteményekkel illusztráltuk javaslatainkat. A mintagyűjtemény egyben tervezési segédletként is szolgál, melyben a kerület jellegéhez igazodó tíz téma mentén találhatók jó példák a parkolás, a kerékpáros közlekedés, a zöldtengelyek, az intenzív zöldfelületek, a természetvédelmi területek, az intézményi zöldfelületek, a lakótelepi zöld, a kékinfrastruktúra (folyó- és csapadékvizek) a köztéri berendezési tárgyak és játszóterek kialakítására, kezelésére. A stratégiánk eredményeit részletes szöveges anyagban ismertettük. Maga a stratégia 8 fejlesztési programot tartalmaz: kerületi fásítási program, kerületi parkolási program, közlekedési rendszer zöldfelületi fejlesztése, intenzív zöldfelületek fejlesztési lehetőségei, extenzív zöldfelületek fejlesztési lehetőségei, intézménykertek zöldfelületi fejlesztési lehetőségei, lakótelepek zöldfelület-fejlesztési programja és a kékinfrastruktúra fejlesztése.

 

MS: Már a fásítás is több lenne, mint egyszerű faültetés. A jelenlegi hazai trendeket figyelembe véve sajnos a fák és fasorok gondozása kizárólag a növényre koncentráltan történik, pedig a környezetük kialakításával, a burkolatok, a közművek átgondolásával jóval életképesebb faegyedeket lehetne nevelni.A közvélemény a faültetés és fakivágás mentén ítéli meg a zöldfelület-kezelés gyakorlatát. A valóság - az eddigiekből is kiderült – ennél kissé bonyolultabb. Mi minden tartozik még ide Újbuda vonatkozásában?

Jó hír, hogy nemrég megszületett a szabvány, mely (először a magyar gyakorlatban!) foglalkozik az épített közművek és a közterületen lévő fás szárú növények kapcsolatával, és előírásokat is ad a fák és egyéb növényzet kapcsolatára az épített közművekkel.

A már eddig említett fővárosi zöld fejlesztési stratégiába illeszkedő célokon túl a kerület hálózati szintű stratégiájában fontos szerepet kell kapjanak új rekreációs fejlesztések Őrmező, illetve Dobogó területén, erdősítéssel és új funkciók létesítésével. Ezen területek zöld és kék infrastruktúrával egyaránt rendelkeznek, ami kiemelt pozícióba helyezi őket. A dunai zöldfolyosó mellett lehetőséget kell teremteni zöldterületi bővületek kialakítására is, amik magasabb szintű rekreációs értékeket képviselnek. Kiemelten fontos stratégiai pontként kell kezelni a Kamaraerdő fejlesztését, amely fővárosi léptékben is az egyik legfontosabb zöldfelületi rendszerelem, különös érzékenységgel kell kezelni a parkolás, az információ, a berendezettség, a természet és környezetvédelem szempontjait. A sűrűn lakott zónákban zöld tengelyeket kell kijelölni. A Duna-part bekapcsolására a vízfolyások jelentik a legkézenfekvőbb lehetőséget, amik mentén gyalogosan és kerékpárral használható rekreációs területek alakíthatók ki, amik rávezetnek a dunai zöldfolyosóra. Ezek fejlesztésére és integrálására részletes stratégia szükséges, melyet a vízgazdálkodás, folyómeder-szabályozás, csapadékvíz-gyűjtés kérdéseivel együtt kell kezelni.

 

 

Mi a feltétele annak, hogy mindez megvalósuljon, van-e erre hatásotok? 

TD: A fejlesztési rendszerterv részeként külön foglalkoztunk a finanszírozási lehetőségek feltárásával és az ütemezéssel, illetve a politikusokkal és a lakossággal történő kommunikációval. A kutatás részeként készült egy lakossági felmérés, amelynek eredményeit és tapasztalatait bedolgoztuk a végleges anyagba. Ez a kérdőív foglalkozott a parkhasználati szokásokkal, elégedettséggel, prioritásokkal. Emellett a minden XI. kerületi területi képviselővel készítettünk egy mélyinterjút, amelyben az általános kerületi kérdéseken túl a saját választókörzetére vonatkozó speciális kérdésekkel is foglalkoztunk. Ezek az értékes helyspecifikus észrevételek nagyban segítették a munkánkat.

MS: A végső anyagból többféle prezentációs anyagot is elkészítettünk már: posztereket, összefoglaló kiadványokat, melyek megkönnyítik az önkormányzat külső és belső kommunikációját, illetve a sajtó és a lakosság számára is értelmezhető formában mutatják be munkánk legjelentősebb érdemeit. A legalapvetőbb feltétel azonban a MEGBÍZÓI BIZALOM. Hálásak vagyunk, hogy egy ilyen munkában részt vehettünk. A célunk nem a munka maga, hanem munkánk eredményének továbbvitele, felhasználása. Alapvetően ezért volt példaértékű a XI. kerület hozzáállása, hogy elkészíttette ezt az anyagot. Ez kivételes elismerést érdemel,

szerintünk nem is a tervezőnek járna egyedül a nívódíj, a projekt összes szereplőjét meg kellene nevezni. Jó megbízó nélkül nincs jó projekt! 


Ha visszatérünk a megvalósulás esélyeire: A mai Magyarország politikusai félnek átadni szakkérdésekben az irányítást. Ennek a bizalmatlanságnak sajnos van némi alapja, sokszor égetik meg magukat csillogó szemű álmodozók miatt.

Bizalom nélkül azonban a szakmai munkájukban évtizedek óta bizonyító szakemberek, a szakmai elvek érvényesülési esélye is csökken.

Pedig a világunk bonyolódik. A tájépítészet komoly és bonyolult szakma, ha jól csinálják. Egy gyermek térdén esett seb összevarrása közben sem az anyukának magyarázzák, hogy ezért a jód és azért a tű. A gyerekkel, a sebbel és a gyógyítással foglalkoznak. Az anyukának pedig meg kell értenie, hogy ez a gyermek érdeke. A tájépítész az emberi környezet baleseti sebésze a klímaválság kirobbanásának korában. Ezért kérjük a bizalmat és a nagyobb felelősségvállalást a sebkezeléshez a döntéshozóktól minden helyi és országos fórumon.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elkészült tájépítészeti alkotások bejárása tervezői művezetéssel

Elkészült tájépítészeti alkotások bejárása tervezői művezetéssel

A sorozat az I. kerületi Szent György téren folytatódik.

Tájépítészet Rióból, közösségépítés Barcelonából

Tájépítészet Rióból, közösségépítés Barcelonából

Filmvetítés és tudásátadás a KÉK szervezésében.

Nincs találat!

Hirdetés