Slow-life otthonok a BME Lakóépülettervezési Tanszékének másodéves kurzusán.

Az épített környezet alakítása, tervezése során a fenntarthatóság és a környezettudatos gondolkodás alapkövetelmény, olyan időszerű kérdés, amely az egyetemi építészképzésben is egyre nagyobb szerepet kap. A BME Lakóépülettervezési Tanszékének kurzusa a fenntarthatóság szempontjait gyakorlati tervezési feladaton keresztül ismerteti meg a hallgatókkal. A fenntartható otthonok tervezését célzó kurzus tematikáját az oktatók, Dankó Zsófia, Gyárfás Noémi és Nagy Márton mutatják be. 

 

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán a lakóépületek tervezésének oktatásával és a lakókörnyezet kutatásával foglalkozó Lakóépülettervezési Tanszéken 2. évben találkoznak a leendő építészek az első igazi lakóház tervezési feladattal. A LAKÓ2 kurzus célja a térbeli gondolkodásról, az emberléptékű térről, az otthonról, az otthonosságról szóló diskurzus előtérbe helyezése. A féléves feladat a térformálásra és az épített környezeti kontextusra koncentrál.


A technológiai fejlődés és a rohamosan változó igényekhez alkalmazkodni képes térrendszerek iránti igény az építészetben is szemléletváltáshoz vezetett, ugyanúgy, mint az élet más területén. Az utóbbi években a vidéki lakhatás iránt érezhetően megnőtt az érdeklődés, melyet a világjárvány tovább erősített. Különösen igaz ez azokra a területekre, ahol a városok adta infrastrukturális, szociális, kulturális lehetőségek elérhető közelségben vannak. Manapság egyre erősödő lakhatási tendencia a rurális területek felértékelődése, a slow- life életstílus választása. A vidéki életet előnyben részesítő mozgalom a technikai fejlődés, a digitalizáció és a home office elterjedése miatt a világjárvány hatására egyre nagyobb teret nyer.

Az idei LAKÓ2 kurzus mottója: vidéki élet és a fenntartható otthon. Dankó Zsófia DLA, a kurzus felelőse, valamint Varga Tamás DLA és Nagy Márton DLA irányításával, a tatabányai önkormányzattal kötött együttműködés keretében a hallgatók (a konzulensekkel közösen) Tatabánya - Felsőgalla több, kijelölt helyszínére készítenek kisléptékű lakóépület terveket az őszi félévben.
 

Antivilla

A felsőgallai tervezési terület a megyeszékhely központjától csupán néhány percre, (a fővárostól alig egy órára) található. A vidéki élet értékei, nyugodt, izolált környezete miatt ideális helyszín egy tudatos életvitel, a természet közeli életforma számára. A város egyik meghatározó területe a sváb eredetű, önálló központtal, szolgáltatásokkal, közösségi élettel rendelkező, falusias karakterét máig megőrző településszövet.

A lakó kurzus dilemmája, hogy miként lehet besűríteni, vonzóvá tenni a tatabányai falusias városszövetet az itt élők, vagy elköltözni vágyók, és a nem tatabányai, de itt letelepedni szándékozók számára. A tervezési helyszínen sokféle városi szituáció, különböző karakterű, fekvésű, domborzatú telek található.

Fontos feladat a falusias lépték és a helyben gyökerező, mégis mai karakter magtalálása. Hogyan tud egy kortárs épület a település szövethez viszonyulni, alkalmazkodni, azzal együtt élni? Hogyan tudja egy új épület a település megkezdett történetét továbbírni? Melyek azok a karakterek, amelyek továbbörökíthetők, és melyek, amiket felül lehet írni? 

A kurzuson a fenntarthatósággal összefüggő kérdéseket, így a zöldterületek megőrzésének lehetőségeit, a kortárs kerthasználatot, a természet és az épített környezet határainak problémakörét is tanulmányozzuk, valamint a téri fenntarthatóság legfontosabb építészeti eszközeivel is foglalkozunk. Fenntartható, kortárs lakóterek jó példáinak elemzésével és megvalósult, gondolatébresztő előképek bemutatásával kívánjuk bevonni a hallgatókat abba a közös munkába melynek célja a 21. századi felsőgallai otthon és lakókörnyezet víziójának kidolgozása.

A téri fenntarthatóság viszonylag ritkábban emlegetett fogalom, pedig a környezettudatos működésnek elsőrendű feltétele a terek racionális kialakítása.

A téri fenntarthatóság szempontjának érvényesítése során olyan épületek tervezése a cél, amelyek az előre nem látható, még csak a jövőben kialakuló igényeket is ki tudják majd elégíteni.

A gyorsan változó igények miatt egy új lakóház tervezése során kulcsfontosságúnak tűnik a hosszú távú megújulásra képes használat lehetőségének biztosítása, hiszen így bontás és új építés helyett a meglévő terek alakításával válhatnak házaink generációkon át is jól szolgáló otthonokká. 

 


A félév fontos célkitűzése, hogy a hallgatóknak bemutassuk, mely tervezési eszközökkel, milyen gondolatok mentén tudnak téri tartalékokat létrehozni. Mivel a téri fenntarthatóság és az erről való építészeti gondolkodás nem előzmények nélküli, három téma köré rendezett esettanulmányok közös elemzésével segítjük a hallgatói munkát. A közös munka során a telepítés, az átmeneti terek és az adaptív térrendszerek tematikája mentén tárjuk fel a téri fenntarthatóság szerteágazó lehetőségeit.

A telepítés hosszú távú működésének alapvető kérdése a beépített és a szabadon hagyott területek aránya. Mekkora az a legkisebb alapterület, amelyet muszáj fűthető belső térként kialakítanunk, és mik azok a tevékenységek, amik esetleg külső, átmeneti terekben is meg tudnak valósulni? Mekkora teret hagyunk a jövőnek egy későbbi továbbépítés számára? A belső terek minimalizálásának egyik szélsőséges, kísérleti, így vizsgálódásra alkalmas példája Arno Brandlhuber Antivilla (2014.) elnevezésű munkája, Potsdam-ban. Ez a projekt egy gyárépület újrahasznosítása. A meglévő falakon belül, egy központi mag köré szervezetten függönyökkel keríthető körbe a téli és nyári használathoz szükséges legkisebb belső tér.
 

Antivilla – Képek forrása: ArchDaily


Családi házaink átmeneti terei fontos téri tartalékokkal rendelkeznek. Odafigyelő tervezéssel a teraszok, tornácok, fedett-nyitott térrészek könnyen válhatnak otthonainknak olyan puffer-zónájává, amelyek kis ráfordítással előre nem kiszámítható igényekre is képesek reagálni. A Lacaton-Vassal iroda Floriac-i háza (1994) egy racionális méretű és szerkesztésű családi ház, melynek oldalához nagy, nyitható oldalú „üvegház” csatlakozik. Ez az épületrész teljesen szabadon belakható és berendezhető. Más a téli és a nyári használata, illetve az évek alatt könnyen tud alkalmazkodni a megváltozó igényekhez.

 


Floriac-i ház – Képek forrása: Arquitectura Viva


Téri fenntarthatóság szempontjából egy otthon belső tereinek tervezése során úgynevezett adaptálható téri struktúra létrehozása a cél. A Harquitectes Casa1219” (Barcelona, 2014) elnevezésű családi háza ilyen elrendezést mutat. A nem specifikusan kialakított helyiségek mind elég tágasak és jól bevilágítottak ahhoz, hogy különböző funkciót is be tudjanak fogadni. Az építésziroda honlapján található berendezett alaprajzon hálószobaként jelölt helyiség lehet akár a nappali vagy a dolgozó is, ha a jövőben erre lenne szükség.

 


Casa1219 – Képek forrása: ArchDaily


A mostani fiatal generáció érzékenyen reagál a környezetre, fogékony az ökológiai problémák iránt. A LAKÓ2 félév során szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy változásra, szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a természet, a vidék és az épített környezet tönkremenetelét megakadályozzuk. A koncepciózus féléves munkáktól azt várjuk, hogy a tervezett házak érdekes téri struktúrájuk révén környezettudatos gondolkodást tükrözzenek, ugyanakkor helyes működésű, jó térhasználatú, arányos és józan kialakítású épületek szülessenek. Reméljük, hogy a fenntarthatóságról való gondolkodás beépül a kisléptékű lakóházak tervezési folyamatába, és hallgatóink innovatív, előremutató terveket alkotnak majd. 


A cikk szerzői: Dankó Zsófia DLA (adjunktus, kurzusfelelős), Gyárfás Noémi (BME, Építőművészeti Doktori Iskola, doktorandusz), Nagy Márton DLA (docens, téma- és tanszékvezető)


 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Racionális  = fenntartható

Racionális = fenntartható

Slow-life otthonok a BME Lakóépülettervezési Tanszékének másodéves kurzusán.

Best of Ekler – Ami megépült, és ami megépülhetett volna

Best of Ekler – Ami megépült, és ami megépülhetett volna

Ma 18 órától folytatódik Ekler Dezső építész elméleti sorozata.

DECODE pályázat negyedszer is

DECODE pályázat negyedszer is

Idén először egy egyedi tervezésű díjtárgy, Zalavári Fruzsina alkotása is jár fődíj mellé.

Hirdetés