Hirdetés

Múltból építkező jövő

A Paradigma Ariadné, a Spacefor, a Lépték-Terv Tájépítész Iroda és Mihálffy Krisztinával közös, a Budapest Déli Városkapu pályázatra készült terve.

Hirdetés

Egyértelműen Budapest mellett, annak jellemzői mellett, monumentalitása és emberléptékűsége mellett, kiemelkedő értékei és átlagossága mellett, csillogása és piszkossága mellett, múltja és jövője mellett teszi le a voksát a Paradigma Ariadné, a Spacefor Architect, a Lépték-Terv Tájépítész Iroda és Mihálffy Krisztina közös koncepciója, melyet a Budapest Déli Városkapu Fejlesztés pályázatára készítettek, és melyet a zsűri megvételben részesített. 

Budapest Déli Városkapu Fejlesztés - a Paradigma Ariadné, a Spacefor, a Lépték-Terv Tájépítész Iroda és Mihálffy Krisztina közös terve

A Budapest Déli Városkapu fejlesztésére kiírt nemzetközi pályázat célja egy olyan, élhető városfejlesztés megvalósítása a dél-budapesti régióban, klasszikus barnamezős területen, ahol több ütemben, mintegy 12 ezer egyetemi polgár megfelelő színvonalú lakhatását teremtik meg a majdani Diákvárosban, emellett sport-és rekreációs létesítmények építését is tervezik. A kijelölt terület különböző funkciókkal való megtöltése révén munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő szerepet kap. A tervek szerint irodafunkcióknak, kereskedelmi és szolgáltató szektornak, kutatólaboratóriumoknak, start up cégeknek, innovatív és kreatív vállalkozásoknak lesz itt otthona. Az itt kialakuló városnegyednek köszönhetően új funkciót kaphatnak az alulhasznosított barnamezős területek, amelyek nemcsak a helyi lakosságot, hanem a tágabb térség lakóit is kiszolgálhatják.

Javaslatunk célja az volt, hogy hozzájáruljunk Budapest fejlődéséhez anélkül, hogy maradi, anakronisztikus vagy nosztalgikus megközelítéssel tennénk mindezt. Először Budapestet és annak meghatározó jellemzőit figyeltük meg, és inspirációként használtuk a tervezés során. Abból indultunk ki, hogy ebben a városrészben a környező városi szövet még nincs definiálva. Így gondoltunk egy merészet, és olyan városi környezetet teremtenénk, ahol megéri fejleszteni a jövőben, és ahol olyan tereket, utcákat és parkokat hozhatunk létre, amelyekre okkal és joggal lehetünk büszkék.

Helyszínrajz

Tervükben összekapcsolták a Hungária körúton kívüli területet a belvárossal. Nemcsak elméletben, de fizikai értelemben is, betonnal és acéllal. Jelenleg nincs nagyobb fejlesztés a budapesti körgyűrűn kívül, ahol a koncepció szerint az építészek Budapest belvárosa ihlette városi környezetet hoznának létre, mindezt azért, hogy ösztönözzék a Duna menti fejlesztéseket. A tervezők Budapest térbeli sokszínűségéből is merítettek, amely a társadalmi sokféleséghez is hozzájárulhat a későbbiekben. A fővárosra különösen igaz, hogy a különböző területeken élő emberek eltérő módon viszonyulnak a kultúrához és eltérően élik az életüket is. Ez a térbeli polaritás lehet egy város alapja.

A terv megvalósulását követően a budapesti polgárok jobban kapcsolódhatnak a város új területéhez. A kör alakú tér ismerős lehet számunkra a Kodály körönd miatt, míg a nyolcszögletű tér az Oktogonra emlékeztet. Azok az utcák, amelyek szigorúan merőlegesek a Dunára, jól ismertek mindenki számára, akik valaha hajóztak a Dunán Budapesten keresztül. 

Budapest sokat tanult a hauszmanni Párizstól. A nyolcszögletű, négyzetes, és kör alakú terek sorozata egy tengelyre felfűzve ismerősek mindenki számára, aki járt már európai városban. Ezek az elemek pedig nem kerülték el Budapestet sem. A Budapest Déli Városkapu pályázatra készített tervünk kortárs szövetébe igyekeztük beépíteni ezeket a ismerős tereket. Mint az Oktogont.

Budapest Déli Városkapu Fejlesztés - a Paradigma Ariadné, a Spacefor, a Lépték-Terv Tájépítész Iroda és Mihálffy Krisztina közös terve

Tervezőként úgy éreztük, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a Nagy Vásárcsarnok erejét, egy olyan épületét, amely egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy elrejtsük és túl értékes ahhoz, hogy radikálisan megváltoztassuk.  

Az építészek ennek köszönhetően három részre osztották a fejlesztési folyamatot és különböző negyedeket határoztak meg. A kollégiumi épületek többségét a déli részen helyezték el, és a jövőbeni üzleti épületfejlesztési potenciált az északi részhez kapcsolták. A két rész között létrejött egy egész negyed, amely az innováció, a tudástranszfer és a szabadidős tevékenységek helyeként funkcionál majd. Ennek a résznek is van egy központi eleme, mégpedig a Vásárcsarnokban, abban az intézményben, ami rendelkezik minden szükséges feltétellel ahhoz, hogy cégek és diákok együtt gondolkodjanak és dolgozzanak. Ezen a zöld lejtő (Green Slope), amelynek legvonzóbb pontja a vízzel való érintkezés. Ezen a részen a városi tér valami teljesen újjá alakul át, „Folyékony köztérnek” (Fluid Public Square) neveztük el. A mező „belép a folyóba”, lehetővé téve, hogy bárki arra járva italozhasson akár egy széken ülve, miközben a lábát a vízbe lógatja.

A „Folyékon köztér” ötlete szokatlan lehet, de valójában már sok helyen létezik a világon. Mégis a budapesti Déli Városkapu diákvárosa lehet az első hely a világon, ahol 250 méteren végig a folyóparton különféle rekreációs lehetőségek várják az oda érkezőket. Nincs más olyan, hasonló mesterséges térrel rendelkező város, ahol kis szigetek ilyen könnyen telepíthetők.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Tervekből valóság: családi ház Pomázon

Tervekből valóság: családi ház Pomázon

A Hörmann Hungária által támogatott „Jövő Otthonai” pályázatra Nagy Diána egy olyan tervet nyújtott be, amely nemsokára el is kezd épülni.

Helytakarékos családi sziget Újbuda szívében

Helytakarékos családi sziget Újbuda szívében

Bukovinszki Enikő végzős egyetemista a kelenvölgyi Gyoma utcába tervezett egy „helytakarékos”, de ugyanakkor többgeneráció együttélésére is alkalmas szigetet a környezettudatos építészet jegyében. (x)

Hirdetés