Emiel Lamers a Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten: Építészkongresszus 2019 konferencián az építészet globálissá válásáról is beszélt.

Emiel Lamers, az EL Architectures névadó építésze, az A10 magazin szerkesztője állította össze a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten című konferencia programját. Az amszterdami építész maga is tartott egy rövidebb előadást.

Pavilon Amszterdamban

Kelet és Nyugat találkozását plasztikusan érzékeltette egy képen, amelyen a pekingi Ég temploma találkozott a washingtoni Capitoliummal. Ezután a különbségeket is érzékeltette: a nyugati problémamegoldást állította szembe a keleti konfliktuskerüléssel, az előbbiek átgyalogoltak a problémát jelképező ponton, míg az utóbbiak kikerülték az ábrán.

Még több ábra következett hasonlóságokkal és különbségekkel, ám a rövid prezentáció főként felkonferálta az utána következő előadókat. Lamers azonban a Metszetben kicsit bővebben is írt a kérdésről, kifejtve, hogy az európai gyarmatbirodalmak hivatalos épületeit gyakran anyaországi építészek hozták létre, hogy a jól megszokott épületek valósuljanak meg, mi több

„biztonsági és védelmi okokból a legtöbb ország a nagykövetségeit és konzulátusait ma is saját építészekkel tervezteti.”

Az elmúlt évtizedekben az építészet mind globálisabbá vált, vagyis „melyik város ne akarna egy Calatrava-hidat vagy egy Gehry-múzeumot az ezzel járó Bilbao-hatással együtt?” A sztárépítészek tehát világszerte kapósak, míg a forgalmat bizonyos mértékig a 2008-as válság is élénkítette, amennyiben „sok európai építész találta magát munka vagy megbízás nélkül” – a holland építészirodák forgalma megfeleződött, Erick van Egeraat irodája kétszer is csődbe ment –, viszont az olyan tekintélyes irodák, mint az OMA vagy az MVRDV „részben azért élték túl a holland válságot, mert a nemzetközi munkák megmentették őket.”

Textilgyár Franciaországban

Ma az OMA és a MVRDV is globális szereplő – hangzott el immár a Ludovikán tartott beszédében –, a megbízásaik meglepően egyenlően oszlanak el világszerte, erről egy érzékletes térkép is tanuskodott.

Lamers 2003-2007-ig Budapesten élt, több mint száz cikket publikált a kortárs magyar és európai építészetről. A magyar építészeti színtérről azt tartja, hogy az „a rendszerváltás utáni első két évtizedben lényegében zárt volt, alig tudott külföldi építész Magyarországon építeni. Csak az utóbbi néhány évben tűnik úgy, hogy az ország megnyílt az építészet területén.”

A Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten konferencia további előadásairól szintén közlünk rövid összefoglalót. A következő részben az új budapesti hidat jegyző UNStudio építésze, Ben van Berkel előadásáról számolunk majd be.

Emiel Lamersszel 2014-ben Matúz Melinda készített interjút az Octogon számára (2014/3, 111. lapszám), éppen a fenti pavilonépületben ülve.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ötezer embert lát el élelemmel ez a növény-felhőkarcoló

Ötezer embert lát el élelemmel ez a növény-felhőkarcoló

A növény-felhőkarcolók lehetőséget adnak arra, hogy helyben termesszk élelmiszereinket. 

Magyarok terveztek emlékművet Lisszabonban

Magyarok terveztek emlékművet Lisszabonban

Kovács Gábor és Nyul Dávid emlékműve az 1755-ös földrengésről emlékezik meg, mely során a város nagy része megsemmisült.

Bécs zöldhomlokzattal várja a nyári hőséget

Bécs zöldhomlokzattal várja a nyári hőséget

Meglévő épületek homlokzatának kizöldítésére alkalmas modulokat tesztelnek Bécsben.

Hirdetés