Cikkünk a 128-as, 2016/4-es lapszámunkból közöljük.
Noha e sorok írójának közeli barátja egy szurikáta család jelenlétében kérte meg a felesége kezét a Fővárosi Állatkertben, azt azért távolról sem lehet állítani, hogy szerzőnk emlékeiben ne szomorú, szűk, koszos helyként élne az állatkert, mint olyan. Ugyanakkor a szerző kritikusunk nem feltétlenül tartja illegitim építészeti műfajnak az állatkertet, sőt a Nagyszikla megújulása, vagy a Biodóm tervei még le is nyűgözték. Hasonlóan pozitív élményekkel tért meg Pécsről, ahol a lehető legtöbb dolog változott meg egy nagyszabású építészeti rehabilitáció során.
A Mecsek oldalában kanyargó szerpentin vezet a megújult állatkerthez. Ugyan létezett elképzelés, ami szerint a meredek, Natura 2000 területen működő, 1960-ban társadalmi munkában épített parkot egy geológiailag igen alkalmas, tágasabb helyre költöztették volna át, végül mindenféle racionális megfontolás után a város mégis úgy döntött, hogy az EU által 100 százalékban támogatott ökoturisztikai fejlesztés itt valósuljon meg. A beruházás során az eredeti 3,5 hektár 4 hektárra bővült, illetve a régebben a belvárosban működő terrárium és akvárium itt új otthonra lelhetett. Funkcionális szempontból ugyancsak fontos fejlemény, hogy a park nagy része évszaktól és időjárástól függetlenül is működhet, valamint a megújult központ a Mecsextrém Park felé tartó új kerékpárút egyik állomásává is vált.
Koch Péter és a NARA Stúdió munkatársainak kitűnő szigetvári látogatóközpontját nemrégiben mutattuk be (OCTOGON 2016/2.). Ott egy erős és bátor konceptuális kifejezési módot láttunk tőlük, ami a tárgy-objekt-épület koordinátarendszerben definiálta az alkotást. Most némiképp „más arcát mutatta” az építész és irodája, noha egy rövid beszélgetés első mondataiból rögtön kiderült, hogy ez az elképzelés is rendkívül mélyen gyökerezik. Koch Péter ugyanis büszke tükének vallja magát, aki több generáció óta kötődik Pécs városához. Mint építész pontosan és árnyaltan látja a Pécsett a kilencvenes években kibontakozó organikus-posztmodern irányzat értékeit, illetve ennek a törekvésnek a kifutását is.
„Organikus, de minimalista jegyeket egyaránt használtunk ennek az épületnek a tervezése során”, ahol az organikus szó a táji környezethez, a domborzati, geológiai formákhoz, a helyhez való kötődést jelenti. jelenti. Ha figyelmesen és lassan közlekedik a látogató az állatkerthez vezető úton, akkor a termoréteg alól jól láthatóan kikandikálnak azok a vertikális felgyűrődések, amik a főépület, illetve az egyéb épületrészek töredezett, éles szögtörésekkel formált kontúrjának előképei. Mindezek azonban letisztult, geometrikus rendszerben rendeződnek, ami izgalmas és soklátványú végeredményt okoz. Ebből a morfológiából aztán a belső kifutók épületei, például a fókamedence és környéke is levezethető, ugyanakkor itt egyfajta tetotájjá, mesterséges domborzattá is összeáll a kompozíció.
Hasadékok, letörések jellemzik ezt a mesterséges tájat, ahol kifutók és alvóhelyek egymásba fűződő térsort alkotnak, amibe a rekonstrukciós program során megőrzendőnek kijelölt épületrészek ékelődnek: az eredeti állatkert ikonikus bejárati épülete szinte eredeti formában maradt meg. Az összekapcsolódó „épület topográfiától” némileg elhúzva egy tágas gazdasági udvar, azon túl pedig az igazgatási épület tömbje épülhetett fel.
Amellett tehát, hogy az összes állat a nemzetközi előírásoknak megfelelő méretű és kialakítású élőhelyet kapott, az építészek egy tájba illeszkedő, a hegyoldal terepviszonyait kihasználó és tiszteletben tartó épületegyüttest alkottak meg. Ráadásul a valóban ikonikus megjelenésű főépület belső tereiben, folyosóin az akváriumok és terráriumok kifinomult gépészete is úgy lett kialakítva, hogy az a látogatókat sehol sem zavarja, miközben az üzemeltetés a nap minden órájában szinte észrevétlenül megoldott.
Az elavult régi helyett egy izgalmas, sokrétegű, nagyvonalú és elegáns középület lett tehát a város új látványossága, ami évtizedekig szolgálhatja majd az idelátogató iskolások és családok igényeit.
Tervezés éve: 2012-2013
Átadás éve: 2016
Főépület alapterület: 622,59 m2 (földszint); 260,98 m2 (emelet)
Teljes állatkert: 35 806 m2 (telekterület); 7,93% (2842,5 m2, tervezett beép.); 79,4% (28 429,6 m2, tervezett zöldfelület)
Építész, belsőépítész, vezető tervező: Koch Péter (NARA Stúdió)
Építész munkatárs: Bartkó Tamás, Koch Márió
Akvarista: Kratochwill Balázs
Állatkert technológus: Andricz Bertold, Szatyor Miklós
További képek és rajzok a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
