A koncepciót az Archi.doc Építésziroda és a Hetedik Műterem tervezőinek leírásával mutatjuk be.
A tervezett Gyűjteményi Központ a debreceni Nagyerdőbe kerülő Kiállítóépület mellett a természettudományos kutatások új bázisa lesz. Egyetlen tudásközpontban összpontosul majd a gyűjteményi, kutatási, oktatási és digitalizálási központ. Az új tudásközpont otthont ad a gyűjteménynek és a hozzá kapcsolódó kutatásnak, ugyanakkor a látványtárak és különböző előadók a külső látogatók felé is kinyitják az intézményt. Így a tervezett épület alapvetően kettős funkciót tölt be: a gyűjteménynek otthont adó kutatóbázis és a külső látogatók felé is nyitott oktatási tudásközpont is lesz egyben.
Ennek megfelelő építészeti elgondolásunk alapja: az épület egyszerre kíván szigorúan szerkesztett, racionális munkahely, valamint a raktártechnológiát professzionális módon kiszolgáló terek sorozata lenni egyfelől, és egyszerre célja, hogy látványos, izgalmas és élményszerűen bejárható tereket hozzon létre a látogatók számára. Meggyőződésünk, hogy e kettősség teheti különlegessé, akár regionális jelentőségűvé ezt az intézményt, ezért pályázat legnagyobb kihívása ennek a kettős használatnak való megfelelés és a két használat megfelelő arányának kialakítása.
Koncepciónk alapvetéseit az alábbi főbb pontokban foglaltuk össze:
- Oldott tömegű épület: a nagyméretű programot több, kisebb léptékű épületszárnyban helyeztük el, amely tagolt kompozíciót eredményezett. A különböző tömegek segítségével az épület körül eltérő funkciójú kertrészek alakulnak ki: előtér, közönségforgalmi parkoló és üzemi feltöltés, dolgozói parkoló és hátsó kert, megtartva és kiemelve az épület középület-jellegét, főbejáratának és közönségforgalmi tereinek rangját.
- Kompakt kialakítás és mértéktartó racionalitás: az épület kialakításánál a gazdaságos, racionális térszervezésre törekedtünk, amely elsősorban egy professzionális kutatási központhoz illeszkedően technológia-vezérelt, és csak a legfontosabb, szélesebb közönség által is látogatott helyeken válik nagyvonalúvá, egyedivé. A kutatóbázis és a tudásközpont összemetsződéseiként értelmezhető látványtárak és egyéb közönségforgalmi terek koncentrálása két szinten, az épület szívében történik.
- Az épületegyüttes zöld központja: a különböző épületszárnyak, és a földszint ill. az alagsor esetében a közönségforgalmi terek koncentrálása, rendezése az épület közepén kialakított, intenzív zöld átrium és azt körülvevő körbejárható aula köré az egész térszervezés kulcsmotívuma. Az átriumudvar afféle zöld oázisként szervezi a központi közlekedőtereket, ugyanakkor az két főtömeg udvar felé néző zöldhomlokzata is - annak klimatikus hatásain túl - erre erősít rá.
- Természetes anyagok és fenntartható kialakítás: a lehetőségek mértékéig törekedtünk természetes építőanyagokat, minimális helyszíni élőmunkát megkövetelő munkafázisok, megújuló energiaforrások és korszerű gépészeti rendszerek alkalmazására. Így pl. az előregyártott vasbeton szerkezetek mellett a homlokzaton a helyi agyagos földet felhasználó csömöszölt beton paneleket terveztünk, utalva az egykori közeli téglagyár emlékezetére, de a természettudományi rendeltetésre is.
- Tiszta funkcionális rendszer: a közönségforgalmi, illetve raktározási és kutatási területeket egyértelmű szétválasztottuk. A különböző raktárak és kisebb egységek szervezése jól lehatárolható önálló blokkokba kerültek, igazodva e tércsoportok különféle igényeihez (belmagasság, térkapcsolat, természetes megvilágítás, stb.)
Funkcionális elrendezés
A tervezett épület egy központi, zöld átrium köré szerveződik. A különböző tárakat négy épületszárnyban helyeztük el, melyek a négyzetes központi rész négy oldalához kapcsolódnak, és kettesével “összenőnek”. A kereszt alakú elrendezés két átellenes sarokban felhasad, ezzel feltárva a központi aula földszintes tömegét. Koncepciónk alapvetése egy olyan kettős használatú központi mag létrehozása, mely köré tiszta rendben szerveződnek a különböző tárak. A Gyűjteményi Központ alapvetően öt nagyobb osztályt és több kisebb egységet foglal egyetlen épületbe. A funkcionális elrendezésünk legfontosabb elve a különböző osztályok egyértelmű és tiszta szétválasztása.
Publikus terek, vendégforgalmi útvonalak
Az épület központi részén található az átriumot körbevevő kétszintes aulatér szintjei kültérben és beltérben is összekapcsolódnak. A központi kert süllyesztése természetes megvilágítást biztosít a pinceszintre lenyúló közönségforgalmi tereknek. Az átriumba mind a két szinten kijuthatunk, mely szinteket kültéren is összekapcsolja az átriumba helyezett lépcső. A kerthez az alsó szinten három oldalról az aula alsó szintje kapcsolódik, negyedik oldalon a könyvtári raktárak felé pedig egy növénnyel futtatott zöldfal határolja. A kertben zúzottkő és részben aljnövényzettel fedett zöldfelület biztosítja a fák szabad növekedését.
Az épület szívében található aulához közvetlenül kapcsolódik az összes látványtár és az összes egyéb közönségforgalmi funkció. A földszinten, a déli és keleti szárnyban található a két nagyobb belmagasságot igénylő Montírozott gerinces gyűjtemények látványraktára és az Őslénytári látványraktár, továbbá az északi szárnyban az Ásványgyűjteményi látványraktár és a Kőzetgyűjteményi látványraktár is. A látványtárakon túl a földszinti előcsarnokhoz kapcsolódnak a nyugati szárnyban a Központi Könyvtár olvasótermei, illetve az északi szárnyban a workshop terek. A pinceszinten a két természetes fénytől megóvandó látványtár, a Folyadékos gerinces gyűjtemények látványraktára és a Nagyemlős trófeák gyűjteménye, továbbá a látogatható Széchenyi Zsigmond Vadászati Könyvgyűjtemény kapott helyet. Továbbá itt helyeztük el a két nagytermet, a Jávorka Sándor és Semsey Andor előadótermet is, melyek előteréhez kapcsolódik a központi átrium kertje.
Látványtárak
Tervünkben két nagyobb, kétszint belmagasságú látványtár található. A látványtárak külső falain fa tároló- és kiállítószekrények és térbe helyezett, kisebb és nagyobb méretű, fehérre festett MDF-anyagú posztamensek biztosítják a kiválasztott műtárgyak bemutatását. A kisebb látványtárak egy-egy bejárható faburkolatos “wunderkammerként” őrzik és mutatják be a gyűjtemény legérdekesebb darabjait. A két egymás felett elhelyezkedő állattári látványtár között kisebb födémáttörés biztosít vizuális kapcsolatot, illetve a lehetséges pozíciókban egy-egy megnyitáson keresztül beláthatunk a gyűjtemény nem bejárható területeire is.
Zárt területek
Az átlósan felhasított kereszt alakú beépítés négy épületszárnyra bontja az épületet. A négy szárnyból 2-2 egy közös közlekedő- és kiszolgálómaggal kapcsolódik össze. Ezeken a pontokon, a tömeg negatív sarkaiban, minden szinten egy-egy hasítékszerűen kialakított fedett teraszhoz kapcsolódik a lépcsőház, az adott szintet kiszolgáló teakonyha és egy kisebb közösségi tér.
A különböző tárakat úgy helyeztük el, hogy a központi aulát három oldalról körbeveszi az a három osztály, melyekhez látványtár is kapcsolódik. A negyedik oldalon pedig a szintén publikus tereket is tartalmazó Központi Könyvtár kap helyet.
Az egyes tárakat – annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb közlekedési útvonalakat alakítsuk ki – egymás felett, több szinten, kompakt tömbökbe helyeztük el. A déli szárnyba kerül a pinceszinttől a 3. emeletig – öt szinten – a legnagyobb alapterületű osztály, az Állattár. A keleti szárnyba kerül a földszinttől a harmadik emeletig – 4 szinten – az Őslénytani és Földtani Tár. A műtárgyak beszállítása a két előbbi, nagyobb műtárgyakat is befogadó tár súlypontjában, a keleti szárny földszintjén történik.
Az északi szárny földszintjén, egyetlen szinten kap helyet az Ásvány- és Kőzettár, mely fölött az első emelettől a harmadik emeletig található az Embertani Tár. A Molekuláris Taxonómiai Laboratórium az északi szárny felső emeletén, külön leválasztható egységben található. A nyugati szárnyban a földszinten a Digitalizálási Központ és a Központi Könyvtár irodahelyiségei, olvasótermei találhatóak, amelyek felett az elsőtől a harmadik emeletig a Növénytár kap helyet. A pinceszinten alapvetően a gépészeti és karbantartási helyiségeken túl a Központi Könyvtár raktárhelyiségei találhatóak.
A további kisebb egységek a fenti funkcionális rendbe illeszkedve helyezkednek el. A műtárgykezeléshez kapcsolódó helyiségek a feltöltés mellett a keleti szárny földszintjén találhatóak. A déli szárny földszintjén az előbbiekhez és a központi aulához közvetlenül kapcsolódóan kap helyet a Tudományos pályázatok és nemzetközi kapcsolatok főosztálya és az Informatikai iroda is.
Különböző tárak belső elrendezése
Az egyes épületszárnyak nem publikus tereinek alapvető elrendezése minden szárny esetében azonos. Az épület egyszerre felel meg a jelenlegi, konkrét programnak és magában rejti a későbbi átalakítás lehetőségét is. Az épület a központi előcsarnok tömege mellett, két, közel azonos tömbből áll. A két tömb pedig két-két sarkánál összecsatlakozó épületszárnyből alakul ki. A csatlakozási pontnál elhelyezett közlekedőmag köti össze a szinteket és szolgálja ki a 2-2 épületszárnyat. A közlekedőmagtól vezetett folyosó egy irodák és laborok elhelyezésére alkalmas vékony, és egy raktárak befogadására alkalmas vastagabb traktusra osztja az egyes épületrészeket. Az egyes tárakon belül így minden munkahelyhez közvetlenül tud kapcsolódni az adott terület raktára , és az egymás fölötti elrendezésnek köszönhetően az osztály különböző irodaterei egymás fölött kapnak helyet.
Műtárgybeszállítás, raktártechnológia
Tervünkben az összes különleges, nagy belmagasságot igénylő teret a földszintre, a dokkoló közvetlen közelébe helyeztük el, így a túlméretes tárgyak szállítási útvonala minimális. Az emeleti szintek raktárai a két közlekedőmagon keresztül, a közönségforgalmi területek érintése nélkül érhetőek el. A különböző típusú funkcionális egységek tiszta szétválasztása és a pillérvázas szerkezet a különböző raktárak szabad kialakítását és változtatható felosztását biztosítja.
Kertek és parkolók
Az épület kereszt alakú elrendezése a Gyűjteményi Központot körülvevő kertet különböző használatú részekre bontja. A megérkezés felől, a telek délnyugati sarkában egy fás ligetet alakítottunk ki, mely bejárható, széles előkertje az épületnek. A déli telekhatár mentén elhelyezett vendégparkoló területéről ezen a kerten keresztül sétálva juthatunk el az épület közepén található főbejárathoz, mely kültéri kiállító térként is működhet. A telek hátsó, északkeleti sarkában szintén egy intenzív, fás kert található, mely dolgozói pihenőkertként funkcionál.
A feltáró út mentén, az épület nyugati szárnya mögött található a nagyobb befogadóképességű dolgozói parkoló. A műtárgyak beszállítása pedig a keleti szárny földszintjén történik, melyhez kapcsolódóan a telek délkeleti sarkában alakítottuk ki a szükséges manőverezési területet. A négy udvarrész közül a két, alapvetően burkolt terület így a pinceszinti beépítés fölé kerül, a két intenzív kert pedig értelemszerűen a nem beépített területre.
Anyaghasználat és homlokzati megjelenés
Fontos és kiemelt szempontnak tartjuk az intézmény szellemiségével összhangban a fenntartható anyagok használatát, nem csak a belső terekben, de a homlokzatokon is. Az alapvetően vasbeton pillérvázas szerkezet külső héja, homlokzatburkolata egy egyedi földbeton panel, mely a pinceszint által kitermelt agyagos földet használja fel. Az tervezési területtől délre, a Vezér utca és a 33-as főút között volt egykori tégla- és cserépgyár a terület agyagos talajának hasznosíthatóságáról tesz tanúbizonyságot. A külső homlokzati héjra szerelt 125 cm széles, 345 cm magas panelek a helyben található agyagos talaj és beton keverékéből létrejövő, egyedi, világos terrakotta színű homlokzati elemek, melyekből minden második íves felületű. Az íves és egyenes felületű elemek váltakozásából alakul ki az alapvetően tömör homlokzatok szőtt összképe, mely az irodaterületeknél az elemmagas ablakok segítségével felszakad és felsejlenek a kutatás terei. A tömör felületeket egy-egy nagyobb méretű nyílás oldja, melyeket a fontosabb látványtáraknál és a természetes fényt megengedő nagyobb raktáraknál helyeztünk el, betekintést nyújtva a raktározási és kiállítási területekre a kertből is.
A két épülettömeg közötti, főbejárathoz vezető hasíték a földszinten faburkolatot kapott, amely mind kültéren, mind beltérben a közönségforgalmi tereket határolja. A hasíték az emeleti szinteken zöldhomlokzatként erősíti a központi intenzív kert koncepcióját. A zöldhomlokzat és a belső kert egyedi mikroklímát és zöld környezetet alakít ki az épület szívében. Az épület lapostetős, melyen könnyen fenntartható extenzív zöldtetőt alakítottunk ki.
Az első helyezett munkája itt, a másodiké pedig itt tekinthető meg.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
