Kortárs vályogépítészet a Naturarch iroda olvasatában.

A vályogépítéshez tartozott egy, a maitól jócskán különböző közösségi kultúra, életmód – ma már kevesen kalákáznak, a vályoghoz szakember kell, kvázi luxuscikknek számít. Merre tovább? – erről beszélgettünk Feltörekvők sorozatunkban Bihari Ádámmal, a Naturarch iroda egyik alapítójával és tulajdonosával, akiről talán nem túlzás azt állítani, hogy a vályog szerelmese.
 


Kezdjük a kályhától, végül is az is agyag... Hogyan kerültél az építészet területére? 

Nagy strukturális igényszintű, ha úgy tetszik, rendmániás ember vagyok. Kisgyerekkoromban is zavart, hogy a rengeteg műanyag, amit használunk, a szeméttelepre megy és nem bomlik le. Ez akkor persze nem volt tudatos, csak egy érzés, de igyekeztem kivetíteni a környezetre is. A családban már gyerekként bevezettem a szelektív hulladékgyűjtést, ami akkoriban nem azt jelentette, hogy ott voltak a háznál a kukák, el kellett ballagnunk a szeméttel a gyűjtőhelyre. Egyszer használatos műanyaghoz máig nem vagyok hajlandó hozzányúlni. Kecskeméten születtem, és kicsi kortól megvolt bennem ez a tudatosság, általános iskolától építésznek készültem. Sikerült is, felvettek a Műegyetemre, Budapestre. 


Az ökologikus építészet már akkor képben volt?

Egyetemistaként természetesen kerestem a helyemet az izmusok, impulzusok között. Először a passzívházak iránt lelkesedtem, akkoriban kezdtek itthon reflektorfénybe kerülni, persze emögött állt egy nagyon erős ipari öko-lobbi is. A szemléletváltást egy oktatónak, Dr. Lányi Erzsébet tanárnőnek köszönhetem, tőle jött az igazi fenntartható építészet szeretete. Az ő óráinak nyomán ismertem fel, hogy a valódi ökológiai szemlélet nem csak a használat alatt vizsgálja egy épület működését, viselkedését, hanem sokkal korábban kezdődik: kiterjed a beépített anyagok megválasztására és a hulladékkezelésre, az épület utóéletére is. Egy épület teljes életciklusára nézve a valóságban elterjedt passzívház nonszensz: irgalmatlan mennyiségű energiát építenek be csupán már a felhasznált anyagok előállítása révén, és 20-30 év múlva, a bontásakor rengeteg műanyaghulladék keletkezik. Az igazi ökologikus építészet két alappillére a természetes építőanyagok használata és az úgynevezett vernakuláris építészet tanulságainak hasznosítása. 

 

 

A vályog felé mikor fordult az érdeklődésed?

Lányi Erzsébet óráitól kezdve már tudatosan készültem arra az életpályára, ami a fenntartható építészettel foglalkozik. A franciaországi Grenoble CRAterre és amàco nevű vályogépítészeti kutatóközpontjaiban dolgoztam, először gyakornokként, majd teljes állású munkatársként. A franciák hihetetlen tudás hordozói, a gyarmataikról nem csak a műkincseket és nyersanyagokat hozták haza, hanem az ottani földépítészeti tudást is. Magyarországon a népi építészet révén a vályog szintén a meglévő kulturális örökség része, de nálunk ehhez a szegénység, elmaradottság képzete tapad. Franciaországban viszont a vályogot kortárs építőanyagnak tekintik, és a mai napig alkalmazzák – most jelent meg egy pazar kiállítású, új kiadású könyvük a vályogépítészetről. Az én kortárs vályogépítészeti tudásom a francia évekből származik, mai napig kapcsolatban vagyunk, ennek köszönhetem, hogy a nemzetközi tudáshálózatba be tudtam csatlakozni.


Magyarországon milyen lehetőségeket látsz arra, hogy ez a szemlélet elterjedjen?

A franciák 30 évvel előbb kezdték, ismerik ezt az építéskultúrát, velük már nem tudunk versenyezni. Magyarország rövidtávon nem kerülhet a nemzetközi mainstreambe, de helyben óriási lehetőségeink vannak. Akadály, hogy nálunk társadalmilag mélyen gyökerezik, hogy a vályogház régi, és ezért nem jó. Olyannyira így van ez, hogy marketing szempontból a vályog szó helyett egy új néven gondolkozunk, Müller Péter Sziámi barátunk segít ebben.

 


Miért pont a vályog? Mivel győznéd meg a kétkedőket?

A vályog a köztudatban a lepukkant ház szinonimája. Ezzel szemben egy nagyon sokoldalú anyag, ami alkalmas falra, padlóra, födémre, felületképzésre, megfelelően kezelve mosható is lehet. Díszítővakolatként anyagában színezett, végtelen lehetőséget kínál a formázásra, utólagos megmunkálásra. Nem utolsó sorban antibakteriális hatása miatt kifejezetten egészséges, szemben a sok mesterséges építőanyaggal, amiket telenyomnak illékony kemikáliával, amik évtizedeken keresztül párolognak Az épületbiológia Magyarországon gyerekcipőben jár, nálunk hókuszpókusznak tartják, hogy egészségtudatosan kell építkezni. Németországban 30 éves múltra tekint vissza, rengeteg kutatás áll mögötte. Ők felismerték, hogy életünk minimum egyharmadát az otthonunkban töltjük és a fennmaradó időből is nagyon sokat töltünk négy fal között, épített térben. Nem mindegy, milyen építőanyagok vesznek körül minket, alapvető lenne, hogy mérgező házban ne neveljünk gyereket. Szomorú látni, hogy a támogatásokat, például a CSOK-ot milyen gyenge minőségre költik, vacak tervek alapján, silány beépített anyagokkal készült házak lepik el az országot. A természetes építőanyagokkal, mint amilyen a vályog is, új otthon is lehet építeni és egy régi házat is ökologikusan fel lehet újítani. 

 


Annyi pozitívumot mindenki ismer, hogy a vályogból épült házban hőségben is jó hűvös van. Mik a vályog tényleges épületfizikai tulajdonságai?

A vályogról tudni kell, hogy nem jó hőszigetelő, ahhoz, hogy a mai szabványoknak megfeleljen, szigetelni kell, méghozzá páraáteresztő hőszigeteléssel, ami lehet ásványgyapot, vagy táblás szalma, gyapjú, kendergyapot, nádpalló – nagyon sok lehetőség van. Ugyanúgy méretezhető, mint bármely réteges falszerkezet, például egy 50 cm-es préselt vályogtégla falra 14 cm ásványgyapot hőszigetelés megfelelő, egy masszív, 70 cm vastag rakott sárfalra elég 10 cm hőszigetelés. A vályog nehéz, nagy térfogatsúlyú anyag, majdnem annyira, mint a vasbeton. Egy jó hőszigetelő anyag 100 kg/köbméter, a vályog 2000 körül van, ez hőtechnika szempontjából azt jelenti, hogy jó a hőtároló tömege, lassan hűl és melegszik. A mi éghajlati viszonyaink között, ahol nagy napi hőingás és az évszakok között a hőmérsékletkülönbség előnyös, hogy a szélsőséges változásokat kiegyenlíti. Ezen felül a páragazdálkodása is jó, jó páraszabályozó, a beltéri páratartalmat dinamikusan alakítva, mindig az emberi tartózkodásra szolgáló optimális mezőben tartja. Ma Magyarországon sajnos nem, vagy csak nagyon kevesen tudnak hőhídmentesen hőszigetelni, a jobban hűlő felületeken pedig a légzáró ablakok és felületképzések miatt azonnal megjelenik a fekete penész, a vályog viszont – ellentétben a közhiedelemmel – NEM penészedik.


Mik a reális lehetőségei a hazai építőiparban a vályogépítésnek?

Nem műromantikával tekintek a vályogépítészetre, ma már nem működik a kaláka, nincs realitása annak, hogy több család összegyűlik három hétre házat építeni. Imádom a népi építészetet, a mai napig rengeteget tanulok belőle – olyan, mint egy winchester, amely az összes adatot tartalmazza. Hatalmas és kiterjedt tudásbázis, zseniálisan kreatív, mindent megoldottak, ami az építéssel kapcsolatban felmerülhetett, még a szükséges szerszámokat is maguk találták ki és készítették el. Mégsem gondolom, hogy ma is ez lenne az út. A vályog a mi olvasatunkban teljesen kortárs építőanyag, ha pusztán anyagfizikai oldalról nézzük. Nem a csilivili irodaházakat kell kiváltani szalmával, nem a MOL tornyot kell vályogból megépíteni, bár külföldön erre is van példa. Lengyel, német, skandináv területen nagy léptékben is épülnek házak favázzal, természetes hőszigeteléssel.

 

 

Nálunk a realitás a természetes anyagokból kis léptékben építeni: kertvárosi lakókörnyezetben családi házakat, gazdasági épületeket és kisebb közösségi épületeket. De eggyel nagyobb léptékben vázkitöltő vagy felületképző szerkezetek számára is tökéletesen megfelelnek ezen építési módok. Az is megfontolandó, hogy energiaválság idején ne műanyagokkal szigeteljünk: kisvárosi, falusi, kertvárosi léptékben hazai, hazai természetes alapanyagokból a meglévő épületállományt fel lehetne újítani. Számos innováció létezik, a vályogkarton például a gipszkartont helyettesítheti. Építettünk is ilyen házat – nem itthon, sajnos. De létezik már hazai fejlesztésű táblás szalma hőszigetelés is, mely teljesen tűzálló, ugyanazzal a rögzítési technikával alkalmazható, mint a konvencionális építőanyagok és bármilyen épületre feltehető. Magyar termék, természetes termék. Ehhez éppen befektetőt keresünk.

A vályog különösen családi ház léptékben működik, a falazatépítésnek rengeteg fajtája van, hogy csak a közismerteket említsem: a vályogtégla, a vert fal, a rakott fal; több tucat vályogfal építési mód létezik. De fantasztikus fal és padlóburkolatokat is lehet belőle készíteni, természetes anyagokkal felület-kezelve mosható, vízálló kivitelben is. A most épülő irodánkban ezek élőben, testközelből is láthatók lesznek. 

 


Mennyire iparosíthatók ezek a technológiák? Ahhoz, hogy igazán elterjedjen, ez alapfeltétel lenne. Mennyire éri meg az építtetőnek ma ezt választania?

Év elején még azt mondtam volna, egyelőre nem éri meg, de közben úgy elszálltak az energiaárak, hogy megfontolandó. A hatalmas gyártók monopolhelyzetben vannak, úgy alakítják az áraikat, ahogy akarják. Azonban, mivel az építőanyagokban rengeteg a beépített energiatartalom, sokszorosára emelkedtek az áraik. Az alternatív építőanyagok gazdasági szempontból felértékelődnek, most van esély a piacra betörni. Ami az iparosítást illeti, készülnek már előregyártva vert falas panelek, épült már ház ilyen technológiával. A vályogtégla pedig könnyedén előregyártható.

Az új csúcsirány persze a 3D nyomtatás, a vályog anyagánál fogva erre kifejezetten alkalmas lehet. Az olasz WASP fejleszti az erre alkalmas nyomtatókat, három ilyen gép van a világon, az egyiket az ÖkoDome csapattal megvettük, itt van Magyarországon. Fejlesztési megállapodást kötöttünk a gyártóval, a tapasztalatok visszakerülnek hozzájuk. Öt-tíz éven belül komplett házat lehet majd kinyomtatni vályogból. 

 


Hogy kell ezt elképzelni?

Nyáron Tengődön a Regio Earth Fesztiválunkon kipróbáltuk a technikát, és már megépült egy kerti pavilon és a világ első 3D nyomtatott tyúkóla. A gép egyelőre 8,4 méteres átmérőjű körben tud építeni. Programozott kód alapján dolgozik, egy napi építés közben három ember eteti. Az eljárás nagyon precíz tervezést igényel, minden egyes részletnek abszolút pontosnak kell lenni, a gépet az úgynevezett G-kód vezérli. Az építészeti terv hagyományos módon elkészül, a folyamatba menet közben csatlakoznak be a 3D programozó kollégák. Három szoftveren keresztül válik a terv nyomtathatóvá. Tengődön a területen talált saját agyaggal dolgoztunk, és van saját szalmadarálónk is.

A vályog előnye, hogy helyben található anyagokból előállítható, nem kell más hozzá, mint agyagos talaj, vagyis agyag és bármilyen más kerek frakció, ami homok, kavics, görgeteg vagy iszap is lehet. Hozzá adalékként cellulóz, szalma, ami szintén mindenütt megtalálható.


A népi építészet legnagyobb tanulsága az észszerűség és a környezetnek megfelelő anyaghasználat, a funkció, forma és szerkezet összhangja. A mai nagyvárosi környezetben hol a helye a vályognak?

Bármilyen meglepően hangzik is, Budapesten is van bőven vályogépítésre alkalmas talaj. Több bányahely is van, ahol kitermelhető, hozzáférhető. Létezik egy térkép a hazai ásványvagyonról, pontosabban ezt reménybeli ásványvagyonnak nevezik, nyilván a feltárás közben derül ki, hogy ténylegesen hol mi található, de az kiderül a térképről, hogy hazánkban szinte mindenhol van agyagos talaj. A bányászat kapcsán készítettünk egy tanulmányt egy szakértői hivatal számára a természetes anyagok lehetőségeiről, hogy hol mik jöhetnek szóba. Magyarország ebből a szempontból nagy ásványi anyag kinccsel rendelkezik, vályog-nagyhatalom lehetnénk, ehhez képest itthon világviszonylatban is le vagyunk maradva. Alapvető ellátási válság van az építőanyag kereskedelemben, a külföldi multik otthon már nem eladható anyagait vettük meg drágán, és még örültünk is neki, ha kaphatók… Egy beruházás fele anyagköltség, a pályázati pénzeket pedig el kellett költeni, nem volt szempont sem a takarékosság, sem a fenntarthatóság. Közben itthon nincs építőanyag gyártás, pedig lenne nyersanyag, például a vályoghoz. Az agyagról már beszéltem, ráadásul a mezőgazdaság miatt sok szálas anyag, szalma, kender áll rendelkezésre, a faforgács is használható adalékként.

Magyarországon belül hozzáférünk mindenhez, építőanyag terén önrendelkező ország lehetnénk. 


Milyen részt vállal a természetes anyagú építészet népszerűsítésében cégetek, a Naturarch iroda?

2016-ban egyszemélyes céggel indultam, ma több mint tízen vagyunk, és vannak alvállalkozóink is. Budapesten működik az építész tervezőirodánk, melyet Medvey Boldizsár barátom vezet. Ezen kívül van még egy kivitelező- és egy gyártási üzletágunk, Rábahídvégen van gyártóüzemünk. Idén beindítjuk az „ökotüzép” webes szolgáltatásunkat, ahol egy felületen mindenféle természetes alapú építőanyag megtalálható lesz.

A célunk, hogy létrehozzunk Magyarországon egy saját építőanyag innovációs hálózatot – csak a mi szűk körünkben három innováció van, például egy éghetetlen táblásított szalma hőszigetelés, aminek az ipari gyártásához most keresünk partnert. A felújítás alatt álló új budapesti irodánkban épül egy műhely, ahol workshopokat rendezünk, és egy bemutatóterem, ahol a termékek megtapogathatók, testközelből láthatók. Az iroda helyiségeiben burkolatként több helyen vályog felületeket alkalmaztunk. Hosszú távon természetes alapanyagú építőipari szolgáltató céggé szeretnénk fejlődni.

A cél, hogy a vályog mint anyag legyen ott alternatívaként az építőanyagok piacán. 


Sok egyéb irányból is erősítitek a természetes alapú építés terjedését. Mi mindennel foglalkoztok még?

Francia mintára hoztuk létre 2017-ben a Regio Earth földépítészeti design és művészeti fesztivált, kifejezetten a közép-kelet-európai régióra fókuszálva. Román és szerb barátokkal indítottuk, minden évben a három ország egyikében zajlik az esemény, idén Magyarországon Tengődön találkoztunk. Ilyenkor egy hétig workshopok és szakmai programok követik egymást, együtt tanulunk és tanítjuk egymást.

2018-ban létrehoztuk a Környezettudatos Építők Szervezetét; civil egyesületként az összegyűlt tudást oktatási programokon keresztül adjuk tovább, mert alapvetően fontos, hogy hozzáértő szakembergárda jöjjön létre. A kollégáknak belső továbbképzéseket tartunk, mostanra annyira elmélyedtünk a témában, hogy mindent nem is lehet egyszerre megtanulni. A budapesti irodánk műhelyében lehetőség nyílik majd a workshopok helyben megtartására is.

Medvey Boldizsárral mi folytatjuk Lányi Erzsébet tanárnőtől tanultak alapján a Műegyetemen a környezetbarát építéssel foglalkozó tantárgyakat, amelyek annak idején számomra is irányadók voltak. Boldizsár tanársegéd és doktorandusz a BME Épületszerkezettani Tanszékén, én óraadó vagyok. Gyakorlatilag 0-24-ben a természetes építéssel foglalkozunk, szó szerint ki se látszunk a munkából. Ma már számos referenciánk van, többek között a nemrég átadott Nagyvázsonyi vár, ahol látszó vályogvakolatot és döngölt falat készítettünk. Most zajlik egy luxusprojektünk a Rózsadombon, öt lakás, amit egy francia belsőépítész cég tervezett – ez arra példa, hogy a vályog szexi is lehet, nem csak a szegények építkeznek vályogból. Szülővárosomba, Kecskemétre terveztünk paneles városrészbe egy református templomot – Kecskemét református város, én magam is református vagyok – az Építész Studióval, Fialovszky Tamással közösen; az építési engedély már megvan, a beruházás megkezdésére várunk.  

 


Mi a célotok, hová szeretnetek eljutni?

A Naturarch tulajdonosaként a végcél az, hogy egy az európai piacra szolgáltató nagy cég legyünk, amely képviseli az általunk alapvetőnek tartott értékrendet és a helyi építéskultúrát. Magánemberként, hivatásos magyar építészként az a célom, hogy minél több honfitársam egészséges élettérben lakhasson, és ez lehetőség szerint magyar gyártású legyen. A vályogépítés terén a cél az emberi erőforrás minimalizálása, ez az építőipar fejlődésével együtt jár, a kaláka szuper, de jelen civilizációs modellben nem realitás. Az a tény, hogy vályog jól alkalmazható 3D-ben, megalapozza, hogy ez lehessen a jövő egyik technológiája.

Két irány látszik jelenleg a nyugati civilizáció jövőjét illetően: az egyik, hogy a mostani civilizációs modell fennmarad és tovább fejlődik, a technológia megoldja a gondokat, minden gépesítve lesz – a vályog alapú építés erre alkalmas. A másik lehetőség egy civilizációs összeomlás, ami azzal fog járni, hogy nem lesz energia, nem lesz gép, visszajön a kétkezi munka, sajáterős építkezés. Egy biztos: a vályog mindenképpen kulcsszerepben lesz! 

 


 

Naturarch | Web | Facebook
Regio Earth
| Facebook

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

„A rossz terv által válok alkalmassá arra, hogy jobbat mondjak”

„A rossz terv által válok alkalmassá arra, hogy jobbat mondjak”

Interjú Sztranyák Gergellyel, a díjnyertes pécsi vásárcsarnok egyik tervezőjével.

Agyagba döngölt szerelem

Agyagba döngölt szerelem

Kortárs vályogépítészet a Naturarch iroda olvasatában.

Egy hajóban

Egy hajóban

„Feltörekvők” sorozatunkban a Pyxis Nautica iroda alapítóival beszélgettünk. 

Hirdetés