Hirdetés

A nevében a múlt és a jövő: a Skanska új irodaházának első üteme

Az egykori Váci úti gyárak helyén ma már széles, új épületekkel övezett irodafolyosó alakul, új atmoszférát teremtve, új embereket vonzva az egykori munkáskerületbe. Az arcok, az arculat változik, s vele együtt az ide költöző cégek és dolgozóik elvárásai is. Hogyan lehet kitűnő épületet emelni e sorban? – erre a kérdésre próbált meg adekvát választ adni az Arrow Architects dán építésziroda a magyar Studio IN-EX-szel együttműködve a H2Offices (a Skanska Ingatlanfejlesztő csoport tulajdonában levő) irodaház tervezésekor.
 

 

A 21. század első harmadának jellegzetes épülete az irodaház. Bár jellegzetességei a globális piacon működő építészirodákban már megformálódtak, a közép-kelet-európai térségbe és Magyarországra is az utóbbi évtizedekben törtek be, és alakították át elsősorban a főváros arculatát. Megsokasodásuk együtt jár a gazdasági szerkezet átalakulásával, a „munkahely” fogalmának megváltozásával. A bürokrácia, az immateriális szolgáltatási szektor megnövekedése, a fintech cégek előtérbe kerülése új típusú épületeket igényel. A nagyvárosok korábbi iparnegyedei felszámolódnak, a gyárak rozsdaövezetéből zöld irodaházak nőnek ki. A térfoglalás egyre szembe tűnőbb és hosszú távon változtatja meg Budapest látképét és urbánus struktúráját.

 


A H2Offices a Váci úti irodafolyosó friss építésű irodaházainak egyik csomópontjában készülődik (az épületegyüttes első tagja áll már a telken), a Dózsa György út, Dráva utca és a Váci út kereszteződésében. A helyszín teljes átalakulása szimbolikus jelentőségű, nem az irodaház-funkció megjelenése miatt, hiszen korábban is egy irodaház állt itt. Az 1970-es évek jellegzetes házait bontották le (Volga szálló, a Fővárosi Vízművek székháza), búcsút mondva egy korszak architektúrájának és sajátos hangulatának, s helyet adva a 21. századi struktúráknak és városi térhasználatnak.

Az elbontásnak csak az 1910-ben épült Elektromos Művek székháza állt ellen a környéken, amely klinkertéglás ornamentikájú homlokzatával őrzi még az előző századforduló Váci útjának hangulatát. A szocialista idők, ha nem is ikonikus, de jellegzetes épületeit váltották fel a jellegzetes kortárs „üvegházak”, s a kereszteződés teljes átváltozását, arculatváltását az új Skanska-irodakomplexum fejezi be. A 2020-ban megkezdett építkezés első fázisa fejeződött be eddig, de a már elkészült rész is karakterisztikusan mutatja az építésziroda és az ingatlanfejlesztő szándékait. 

A skandináv személetből és a korábbi irodaház-funkciójából – Vízművek – formálódott az új épület különlegessége és jellegzetessége: a víz és a természet közelségének városi megidézése, vagy inkább beidézése.

Az első ütemben elkészült épület körül már formálódik a zöldterület, amely mesterséges tavával, csobogójával, ivókútjaival üde színfoltot teremt a sűrű városi szövetben. Az itt elkezdett parkosítás folytatódik majd és köti össze a két további épületet, egyszerre zárt, de mégis az utcákkal kapcsolatot tartó zöld ligetet, kellemes „szigetet” biztosítva (majd) az irodaházakban dolgozó, illetve a környéken lakó embereknek. 

 


A természet becsempészése, imitálása tovább folytatódik a tágas aulában, amely egyszerre fogadótér és átjáró az irodakomplexumok között. Lenyűgöző magassága egyszerre mutatja a városi terjeszkedés vertikális irányát, úgy, hogy megnyugtat, feloldja az irodaház szigorú, tagolt, szűkös szerkezetét. Az épületet körülölelő kert növényei is megjelennek az aulában: zöld szigetek, az asztalból kitüremkedő fa üdévé, barátságossá varázsolja a környezetet. A fogadótérbe lépve mintha egy átfogalmazott manierista grottába érkeznénk. Sziklás, barlangokat rejtő természeti táj imitációja sejlik fel. Természetesen nem a mitológiai torzított szörnyekkel, hanem a már a 16-17. század fordulóján is alkalmazott nagyítás eszközével operál a belsőépítész, amikor a szikla, s elsősorban a gyémánt kristályszerkezetét, törésvonalait álmodja a falra, izgalmas térhatású felületet hozva létre.

A szerkezet egyszerre imitálja a természeti formát, törésvonalai fényjátékot teremtenek, s „gyémánt”-szerkezete a megbízhatóság, a gazdagság finom szimbóluma is, mindez elegáns, visszafogott földszínekkel, a meleg, barnás színek ezer árnyalatában megfogalmazva. Az aula, berendezésének nagyvonalúsága mellett, az otthonosság érzetét is igyekszik felkelteni, amikor közösségi tere a nappali–konyha jellegzetes kellékeivel jelenik meg.

 


A kert-központúság nem ér véget az utca- és földszinti térben, hanem felkúszik a tetőre is, ahol bámulatos kilátással bíró tetőteraszt alakítottak ki, amelynek gondozott növényei enyhülést hozhatnak majd az irodaházban dolgozóknak, s futópályáján körözve rácsodálkozhatunk a város szépségeire. A földszint (aula) és a tetőkert között pedig a modern irodaházakra jellemző flexibilis irodaterek alakulnak, kényelmes kiszolgálóterekkel, korszerű infrastruktúrával felszerelve.

 

 

A tudatosság, a természeti értékek megőrzése iránti felelősség megmutatkozik az irodakomplexum működtetésében is, a teljes gépészet, a hűtő-fűtő, a lég- és vízcsere berendezések mind az újrahasznosításon és az energiahatékonyságon alapulnak. Ezt olyan, első pillantásra mellékesnek tűnő területeken is szem előtt tartották, mint a garázskapuk megoldása. A folyton nyíló-csukódó kapukon keresztül rengeteg hő pazarlódik el, ráadásul ezek a kapuk fémből készülnek, tehát alapesetben kevéssé hőszigetelők. A fenntartható építészeti megoldásokat alkalmazó Skanska a piacvezető gyorskapu gyártó EFAFLEX-szel már több projektben működött együtt, a H2Offices mélygarázs szintjén 2 db EFAFLEX  STT® turbókaput telepítettek. A rendkívül gyors, hőszigetelt és hőhídmentes kapu átlátható panoráma kapulamellákkal készült, így az épület kortárs megjelenéséhez is tökéletesen illeszkedik. A  H2Offices-t építtető Skanska filozófiáján és az épületben alkalmazott fejlett technológiájú megoldásain látszik, hogy valóban komolyan veszik a Föld jövőjét. A zöld gondolatot az épületbe kódolva használóikban is tudatosítják a természet iránti felelősséget.

 

 

Tervezés: 2018 – 2020
Bontás: 2019
Kivitelezés: 2020 augusztus – 2022 november
Nettó terület: 35 881 m2 
Bruttó terület: 41 392 m2
Építész koncepció tervező: Ulrik Raysse, Bertrand Labalette – Arrow Architects
Generáltervező: STUDIO IN-EX
Építész tervezők: Máthé Zsóka, Ivány Inke, Krámer Péter, Jassó Sándor, Gaál Mariann, Szász Gábor, Szabó Attila, Iván Noémi, Zámbó Kamilla
Tájépítészet: LÉPTÉK-TERV
Beruházó, generálkivitelező: Skanska Magyarország Ingatlan Kft.

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ezzel az épülettel húsz évet előrementünk az időben – interjú a H2Offices dán tervezőjével, Ulrik Raysse-vel

Ezzel az épülettel húsz évet előrementünk az időben – interjú a H2Offices dán tervezőjével, Ulrik Raysse-vel

A H2Offices építészeti koncepciójának tervezőjével és az Arrow Architects egyik alapítójával, Ulrik Raysse-vel beszélgettünk a budapesti épületről.

Applikációval mutatja be a H2Offices-t a Skanska

Applikációval mutatja be a H2Offices-t a Skanska

Az új alkalmazás növeli a felhasználói élményt és innovatív módon mutatja be az irodatereket.

Hangulatos videó készült a Skanska új budapesti projektjéről

Hangulatos videó készült a Skanska új budapesti projektjéről

A víz által megteremtett szimbolikus kapcsolatot ábrázolja a film.

Hirdetés