Ennek a tihanyi villának a legfőbb erénye, hogy a balatoni nyaraló-építészetből kilépve saját, egyedi hangot talált a hagyomány és a kortársi megoldások alkalmazásában. Erről szóló írásunkat a 193-as, 2024/5-ös lapszámból közöljük.

Csokonai Vitéz Mihály verse ötlött fel először – „Míg azok, kik bút, bajt nem szenvednek / A boldogság karjain, / Vígadoznak a kies Fürednek / Kútfején és partjain;” –, amikor a tihanyi villa karakterét fogalmaztam. Ez a Benson Marcell és tervező munkatársként Molnár Zoé által megalkotott ház lírai. Léptékében, elhelyezkedésében, megformáltságában és anyaghasználatában a bensőségesség, az apró rezdülések hangján szól.

A 18-19. század fordulóján írt Csokonai-versben is feltűnik a Balaton mint üdülőhely kezdődő népszerűsége. S ez csak fokozódott az azóta eltelt időszakban. Ennek építészeti következményei is voltak és vannak. A balatoni villa/nyaraló-építészet már Csokonai „kesergése” óta keresi karakterét. Az alpesi házak, tornyos vadászkastélyok, Bauhaus-villák, vidéki udvarházak szolgáltak mintául az 1940-es évekig, majd a szocializmus szegényességében a kockaház és a toldott-foldott megoldások terjedtek el, hogy az 1990-es évektől mind léptékében mind stílusában extrém épületek borították be a tó közvetlen és tágabb partvidékét. A Tihanyi-félsziget különösen érzékeny terület, amely kora középkori alapítású templomával, a Balaton-felvidéki parasztházak hagyományát már a turizmus korai szakaszában kialakított „skanzenével” bemutatva sajátos építészeti mikroklímát képvisel.

Ebbe a sajátos karakterbe illeszkedik be a Tihany külterületén, a nagy levendulás közvetlen közelségében – elhelyezkedésében és főleg tájolásával – fantasztikus kilátást (kilátásokat) kínáló épület. „S e szigetnek egy szögében, / Mint egy Russzó Ermenonvillében, / Ember és polgár leszek. / Ember és polgár leszek.”

Ha már Csokonaival kezdtem a villa jellemzését, akkor folytatom is a több mint kétszáz év távlatából is pontos és érvényes karakterjegyet megfogalmazó vers- és építészeti elemzéssel. A kulcsszavak: Rousseau (Russzó) természetközpontú, a falusi tradíciót kiemelő gondolkozása, és a „genfi polgár” által megfogalmazott visszafogott, puritán polgári ízlés. A visszafogottság teljes mértékben megjelenik a ház léptékében, nem hivalkodó, kényelmes és funkcionális. Sőt, átemelve a francia enciklopédista természetközpontú megközelítését a 21. századba, klímatudatos megoldásokat alkalmaztak a tervezők.

A déli oldalról tárulkozik fel a ház domborzati viszonyokat kihasználó struktúrája

Visszakanyarodva a villához, a legimpozánsabb az elhelyezkedése, amely nem a „sziget egy szögletében”, hanem egyik csúcspontján, de a versben megénekelt magányossághoz igazodva viszonylag még ritkás beépítésű területen helyezkedik el. A legideálisabb, legfestőibb tájolás megtalálása mindent felülírt. A ház elsődleges megnyitása a páratlan kilátásra azonban nem hagyományosan történik, hanem az Öreg-tó kékje és lankás dombjainak szépsége tárulkozik fel. Míg a hagyományos „balatoni” panoráma, a házhoz vezető utak forgalmát is részben visszafogva, a bejárati zártabb rész felé esik. A terepviszonyok kihasználása is ötletes és fontos jellemzője az épületnek.

A ház struktúrájának jellemzésében is segít a Csokonai-vers, amely a klasszikus antik minták szigorúan kötött rím- és ritmusképletével keretezi, fogja vissza az áradó érzelmeket. A tihanyi villa így nyúlik vissza a környék tradicionális építészeti formájához, a parasztházhoz. Ezt az egyszerű, archetipikus mintát kreatívan fejleszti tovább. A kiváló svájci építész, Peter Zumthor megoldásaira hajazva – az alapszerkezetet meghagyva – az anyaghasználattal, meglepő részletekkel emeli át az archetípust a 21. századba.

A szintén páratlan panorámájú teraszos alagsorban kaptak helyet a vendéghálók

A tradíció felől nézve itt egyesül a parasztház és a borvidék domboldalba vágott pincéje. A nagyvonalú, levegős, elsősorban közösségi funkciókat tartalmazó tágas teraszos „földszint” alatt csak a déli oldalról látható, a domboldalba vágott vendéghálók és a teraszról elérhető medence gépészete kapott helyet az alagsorban. Intimitást, elvonulást, szemlélődést kínálva az ott időzőknek. Nyitottság-zártság kérdése remekül és kreatívan átgondolt az épületben mind lokáció, mind struktúra tekintetében, hangsúlyozva még ezt anyaghasználati megoldásokkal is, amelyek szellemesen követik a váltásokat. Az archetipikus házszerkezet, eltérően a szokványos paraszti portáktól, hosszanti oldala az utca vonalával párhuzamosan fut, követve a domb fennsíkjának vonalát. Az utcafront felé nyílásokkal alig tagolt, a privát szférát finoman „védelmező” homlokzat kortárs megoldása a szárazon rakott tihanyi terméskővel rakott, kiugrasztott bejárati front, amelynek üvegezett ajtaja már ígéretes be-, illetve kipillantást, sejtelmes átnézetet enged az ígéretes panorámára.

Belépve, az épület központi magjában, a földszinten a közösségi terek: konyha, étkező, nappali kapott helyet, a szimmetrikusan kialakított két oldalsó traktusban a hálók és fürdőszobák találhatóak. A déli oldalról ezen helyiségeket összefűzi a hatalmas terasz, összeköti ezeket a téregységeket, átvezetést és kapcsolatot teremt a kerttel és a telek alatt húzódó levendulással. A visszafogottan, funkcionálisan berendezett helyiségek igényes belsőépítészeti kialakításúak, amely alárendelődik a csodálatos természeti szépségeket megmutató panorámának.

A ház központi, visszafogottan berendezett közösségi tereiből csodálatos panoráma nyílik

A hatalmas déli üvegfal szerkezetileg is elmossa a határt kint és bent között, és segít elmélyülni a látványban, és „rousseau-i” értelmében a gondolatokban is. A hagyományokhoz való kötődést erősíti az épület fő tömegét összefogó homlokzati nemesvakolat borítás, amely visszafogott szürkés-barnás árnyalatával egyszerre illeszkedik a tihanyi terméskő színéhez, valamint a levendulás koloritjához úgy, hogy közben elegáns, kortárs hatást ér el. A házat hagyományos tetőcserép fedi, amely színben illeszkedik a nádfedeles tihanyi házak árnyalatához, távolról nézve, vizuálisan így a villa inkább összeköttetésbe kerül Tihany tradicionális falusi házaival, mint a közvetlen környék széttartó stílusú nyaralóival.

A tihanyi villa legfőbb erénye, hogy a divers balatoni nyaraló-építészetből kilépve saját, egyedi hangot talált a hagyomány és a kortársi megoldások alkalmazásában. Csokonai Vitéz Mihály is megnyugvást, elmélyülést talált volna ebben a bensőséges, a természetre nyitott, ám mégis rejtőzködő házban.

Tervezés éve: 2018
Kivitelezés: 2019-2021
Épület hasznos alapterülete: 
Alagsor és földszint: 158,81 m2
Alagsori és földszinti teraszok: 216,90 m2

Építész, belsőépítész vezető tervező: Benson Marcell (CraftBenson Architecture / Design)

Tervező munkatárs: Molnár Zoé


További képek a cikk végén található galériában!
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Fehéren fekete: két jól elkülöníthető egységből felépülő újszentesi családi ház

Fehéren fekete: két jól elkülöníthető egységből felépülő újszentesi családi ház

Ez az épület két egységből áll: a felső, sötét, kompakt tömeg, amely az itt élő család privát tereit tartalmazza. A másik a földszinti, fehér egység, amelyet a tereket elválasztó fehér falak által meghatározott térhálózatként lehet leírni. Erről szóló cikkünket a 102-es, 2012/10-es lapszámból közöljük.

Garázsból született csodás kis nyaraló a Balaton déli partján

Garázsból született csodás kis nyaraló a Balaton déli partján

Mindössze 35 négyzetméteres beltérrel rendelkezik ez az apró balatoni nyaraló. Erről szóló írásunkat a 123-as, 2015/7-es lapszámból közöljük.

Családi ház a Rómain, ahol a Bauhausból is inspirálódott a tervező

Családi ház a Rómain, ahol a Bauhausból is inspirálódott a tervező

A ház formája itt tényleg igazmondón és kendőzetlenül, belülről kifelé haladva követi az alaprajzot. Erről szóló írásunkat a 105-ös, 2013/3-as lapszámból közöljük.

Hirdetés