Gyula legrégibb lakóépületét, az 1775 körül épült Máriás-házat.
Nagyrészt pályázati forrásból, 150 millió forintból újítják fel Gyula legrégibb, 1775 körül épült lakóépületét, a Máriás-házat – jelentette be Görgényi Ernő polgármester.
A Máriás-ház Gyula legrégebbi lakóháza, 1775 körül épült, késő barokk stílusban. A németvárosi városrész főterén áll, közös téren a Szent József templommal és az Erkel Ferenc Emlékházzal. Nevét onnan kapta, hogy az Apor tér felőli rövid homlokzatán haranglábszerű fedeles, pilaszteres kerettel övezett szoborfülkében Mária-szobor található. A szobrot valószínűleg az 1801-es tűzvész után helyezték el annak emlékére, hogy a ház megmenekült a tűzvésztől.
A Máriás-ház Apor tér felőli homlokzata
„A házat az is egyedivé teszi, hogy belső tereiben több korabeli díszítőfestés is megőrződött – jegyzi meg a Magyarmúzeumok.hu. – Mivel a gyulai svábok többsége földműveléssel, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó kisbirtokos családban élt, feltételezhető, hogy ehhez az épülethez sem tartozott túl nagy városi telek, mert a gazdálkodás nem itt, hanem a külterületen folyt.”
A jelenleg önkormányzati tulajdonú, de a helyi német nemzetiségi önkormányzat használatában lévő, műemléki védelem alatt álló ház felújítására a nemzetiségi önkormányzat 66 millió forintot nyert el uniós TOP-pályázati forrásból. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága 50 millió forintot adott a projekthez. A 120 milliós kivitelezési költség fennmaradó részét a nemzetiségi önkormányzat partnere, a német Hermann Niermann Stiftung állja.
A tető megújítására korábban elnyertek tízmillió forintot a Népi Építészeti Program keretében, amihez az önkormányzat húszmilliós önerőt biztosított.
Mittag Mónika, a gyulai német nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta, a felújítással évtizedes álom valósul meg:
„Az épület első három szobája az 1800-as éveket bemutató tájházként fog működni, a gyulai svábok korabeli bútorai, eszközei kapnak helyet, az épület és a városrész történetét, továbbá a kétmenetes sváb polgárház jellegzetes kialakulását és mai megjelenésének építési periódusait mutatják majd be.
A középső részen a nemzetiségi önkormányzat hivatala kap helyet, a hátsó részen kiszolgáló helyiségeket (mosdót és konyhát) alakítanak ki. Tervezik az udvarra egy közösségi ház megépítését is, ám arra még forrást kell találni”.
Az udvar, az ott lévő füstölő és a kocsiszín rendezvények helyszíne lesz, eddig is ott tartották például a hagyományőrző szilvalekvár-főző programokat – tette hozzá Mittag Mónika.
A kivitelező gyulai székhelyű cég, a Vizo-Épker Kft. ügyvezetője, Vincze Zoltán elmondta, a tervek szerint jövő áprilisig tartó munkálatok során megerősítik a főfalak alapját, szigetelik azokat, kicserélik a nyílászárókat. Az egyik pinceboltozatot meghagyják, a másikat újra kell építeni. Az egyik tűzfal megerősítésével már végeztek, az visszakapta az eredeti, 1800-as évek végi állapotát.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
