Kerítés, amely összeköt

Egy cseh építész-szobrász páros munkája a 2021-es Velencei Építészeti Biennálén. 

• Szöveg: Octogon
• Olvasási idő: 2 perc

Matěj Hájek és Tereza Kučerová egyedüli meghívottak voltak Csehországból a biennálé központi kiállításán. Hashim Sarkis kurátor hívószavára reagálva – Hogyan fogunk együtt élni? – a Hogyan fogunk együtt játszani című szekcióban építették meg installációjukat, amelynek a címe magyarra nehezen fordítható szójáték: Off Fence.
 

„Off fence” azaz a kerítésen kívül, ám ha szimplán a kiejtést vesszük alapul, a szó támadást, agressziót jelent. Az építészek a Forte Marghera területén, a sétaút kellős közepén állítottak keresztbe egy trükkös léckerítést, amelyet jó magyar kifejezéssel se kiköpni, se lenyelni nem tud a látogató. Választhat, hogy megkerüli vagy megmássza – mindenképp békés sétájának megszakítására kényszerül. Durva beavatkozás ez a privát szférába, de nem ok nélkül: a kerítés szimbolikájának derűs átértelmezése megrögzött beidegződéseink, vagy inkább előítéleteink megkérdőjelezésére invitál. 

A kerítés az elválasztás jelképe, a történelem során a társadalmak megannyi fallal hoztak létre valóságos, képletes, földrajzi, vagy épp szociális státuszbeli megosztottságot. Ha választ akarunk arra a kérdésre, hogyan tudunk élni együtt, először azzal kell tisztába jönnünk, mi az, ami elválaszt minket.

„Az öntudatlan andalgás útjába állított akadály változtatásra késztet” – vallja a szobrász Matěj Hájek.

Azzal, hogy belépünk a kerítés által alkotott struktúrába, magába a problémába hatolunk be. Ha mindehhez játék társul, az érzés már korántsem fenyegető, inkább felszabadító. Ha kevésbé emelkedett magyarázatot keresünk, a kerítés-labirintust tekinthetjük utcai játéknak. A városokban a gyerekek manapság alig mozoghatnak szabadon. A játszótereket kordon veszi körül, amely elzárja a kicsiket a tényleges várostól.

„Ha a városokat a gyerekek szempontjait is figyelembe véve terveznénk, nem lenne szükség ilyesfajta kerítésekre” – mondja Tereza Kučerová,

Az installációt négy vörösfenyő profilból készült „kerítés” alkotja, amelyek a függőleges tengelyhez képest fokozatosan dőlnek. A „kerítéseket” lejtős rámpák kötik össze, amelyek lehetővé teszik a játékelem mentén történő mozgást. A berendezéshez oldalról acéllétrákon is hozzá lehet férni. 

A konstrukció oldalfalai 60 x 120 mm-es vörösfenyő fa profilokból vannak kialakítva, amelyek egymáshoz, és menetes rudak segítségével a horganyzott acél tartószerkezethez is kapcsolódnak. A kerítések közötti mezőket kitöltő rámpák szintén vörösfenyő szerkezettel épültek, és színes, csúszásgátló bevonattal ellátott rétegelt lemez burkolatot kaptak. A létrák horganyzott acélból készültek. A ferde síkokon történő mozgás stimulálja a testet és az agyat, s ezzel edukációs célt is betölt. A tervező a Prágai Képzőművészeti Akadémián készülő disszertációjában a játékelemek tágabb összefüggéseire fókuszál.

Forrás: Linka

További képek és rajzok a galériában!

1 / 18 fotó