Gasztronómiai és kulturális élmények a Corvin Palace-ban

Cikkünk a 202-es, 2025/6-os lapszámunkból közöljük.

• Szöveg: dr. Pleskovics Viola
• Fotó: Gulyás Attila
• Olvasási idő: …

Hirdetés

Ezt a cikket rengeteg téma felé lehetne terelni. Kezdve azzal, hogy egy jóval a historizmus fénykora után neoreneszánsz öltözetben burjánzó épületről van szó, amelyet a hírhedt, alumínium kabátja rejtegetett évtizedekig. A lepel lehullt, a historizmus pedig új fókuszba került a 2020-as évekre. A stílus és korszak-rehabilitáció kérdésén túl eleve érdekes a helyszín is. A Blaha Lujza tér reformot igénylő programjába illeszkedne ez az opusz ugyanis, mely stratégiában a tér felújítása már elkészült, a valódi változást azonban a Corvin Palace névre keresztelt funkció-mix eredményeitől várhatjuk igazán. A cikk fókuszában mégis e mix legfrissebb eleme, a most megnyílt Time Out Market lesz, mely rendeltetés önmagában is egyedi, és bizony okot ad az önálló fejtegetésre.

A Time Out 1968-ban indult útjára Londonban, amely napjainkra olyan nemzetközi brandhálózattá turbózta fel magát, mely digitális platformokon megjelenő saját tartalmak készítésén, valamint események szervezésén túl, a város legjobb gasztronómiai és kulturális élményeit kumuláló Market-koncepciójával vált világjelenséggé. Az első Lisszabonban valósult meg, de a zászlóshajó a tavaly megnyílt, Pritzker-díjas Eduardo Souto de Moura tervezte megoldás lett Portóban.

Elég markáns az alapkoncepció: rekreációra váró, elhagyott ipari emlékek átalakításával jönnek létre ezek a gondosan kiválogatott étterem-képviseletek, vagy olyan bevásárlóközpontokban, amelyek a gasztronómia és a kultúra iránt érdeklődő közönséget szeretnék bevonzani. Az új és kifinomult design pedig nyilvánvalóan egy indusztriális nyelvet üt meg a helyszínekre reflektálva. Na, már most a budapesti történet némileg vérfrissítést jelentett ebben az alapban még a Time Out márkának is.

Egyrészt azért, mert most nem egy régi, vasszerkezetes vásárcsarnokról vagy épp egy vasúti pályaudvar raktáráról – netán víztornyáról beszélünk… Ez egy történeti, szabadon álló palota-architektúra, amely eleve üzleti célokra épült hatalmas alapterületével. A Corvin Palace felújítás első ütemét 2023-ban avatták fel, amikor az alagsorban és a földszinten üzleteknek adták ki a bérelhető helyiségeket. A mozgólépcsőn felfele azonban sohasem juthattunk, és az építési terület felirat, valamint a fóliák fátyla mögül tippelhettük csupán, mi van készülőben.

A korábban bejelentett irodafejlesztés elvetődött a piaci körülmények hatására, később viszont kiderült, hogy a beruházó a vendéglátás felé fordul majd. Jelentősebb négyzetmétert az épület-újrahasznosításokra koncentráló Ruby Hotels fog szállodaként elfoglalni, az első emeleten azonban eldőlt, hogy a Time Out Market vág bele közép-kelet-európai terjeszkedésébe. A teljeskörű építészeti tervezésre ekkor az Archikon kapott megbízást. Hazánkban eddig nem létező műfaj tervezésére vállalkoztak, ráadásul mindössze másfél év állt rendelkezésükre a kivitelezéssel együtt.

A profilváltás nekünk, kívülállóknak afféle egyszerű tollvonásnak hangzik, de a szabályozások, engedélyeztetések ügyében képzeljük el, milyen kihívást jelentett mindez úgy, hogy ráadásul sok minden eleve kivitelezve lett a korábbi elképzelések javára. A Time Out Market, mint funkció maga is ágas-bogas: van, akinek csak egy food court tűnik fel, de ennek a feladatnak az infrastrukturális és gépészeti kérdései az igazán érdekesek. 11 étterem, mind-mind más speciális igényekkel, konyhatechnológiával.

Miként lehet ezeket a személyes kéréseket bizonyos pontokban egymásra építeni? Hogyan biztosítod a könnyű változtathatóságot a jövőbeli étterem-cserék esetén? Hol fűződnek egymásba a konyhák légtechnikái? Hogyan szerveződnek a kiszolgálóterek? És ami a legfontosabb – hogyan oldod meg ennek a gigantikus mennyiségű gépészetnek a hang- és rezgéshatásait, a piac rendezvényeinek, vendégeinek zajait a feletted lévő hotel számára?

Az Archikon tervezői minden megoldást igyekeztek betervezni, ami javíthatja a nagyon gyenge szerkezet akusztikai értékeit: a gerendákon és födémeken szorított akusztikai álmennyezet, a fogyasztótérben hangelnyelő hab mennyezetburkolat, az aljzatban pedig extra úsztatóréteg segíti mindezt. A mennyezetre a gépészetet rezgéscsillapító függesztékekkel szerelték fel.

A Time Out Market tudatosan érkezik minden új városba, és kurátori gondossággal vázolja fel, hány típusú éttermet akar egy térbe válogatni. Ennek ellenére azok későbbi konkrét helye, speciális kérései a folyamat során változnak, ami a szakági tervezőket invitálja nem kevés improvizációra. A Time Out Market szempontjainak annak függvényében kell mindezeken felül rugalmasnak lennie, hogy a különböző országokban más-más élelmiszerlánc-biztonsági előírások is vannak. Ebben a bonyolult konstrukcióban itt lényegében mindenütt az éttermek „befejezőkonyha” típusa készül el, amelyek látványkonyhaként is a vendégek elé tárulnak. A többi kiszolgálóterület – példaként a mosogató vagy a dolgozói öltözők már központi elrendezésben szerveződnek.

Remélem, nem ijesztettem el az olvasót ezekkel a technikai jellemzőkkel, de úgy gondolom, fel kell fedni, mily komplex feladatot sikerült ilyen rövid idő alatt, ilyen minőségi módon megoldania az alkotóknak. Ám térjünk át a designra. Nyilván az Archikont nem kell bemutatni, építészetükön túl enteriőrjeik forma- és matériavilága abszolút nemzetközi szinteket üt meg, viszont ebben az esetben nem kaphattak olyan szabad kezet, mint amihez hozzászoktak. A márka brand bookjához kellett fordulni, ahogy a bútorok és a grafikai arculat is elő volt irányozva.

Viszont rajtuk múltak a ráérzékenyítő design-szempontok, amelyek egyértelműsítették, hogy most nem egy ipari örökséghez, hanem egy elegánsabb műemlékhez kellene idomulni. Ebbe a térbe nem biztos, hogy jó hatást keltett volna a márka erős, piros-fehér-fekete színvilága, de a harmónián túl gondolni kellett a praktikai tényezőkre is. Éppen emiatt kerültek be az eklektika vagy az indusztriál határán mozgó színek könnyen tisztítható csempeburkolatok formájában, vagy mondjuk az ipari csiszolt padló helyett elegánsabb, elemes terrazzo burkolatok a lábunk alá.

Az biztos, hogy elsőre a központi asztalsor felett alacsonynak hat a kazettás mennyezet, ám ezt a mezők közötti opálüvegek és a tervezők által meghatározott szín- és fényerőhatás valamelyest segíti. Valójában ez a galériaszintes, középen két szint belmagasságú tér teteje volt egykor, csak az 1960-as évek közepén beépítettek egy köztes új födémet, amihez már alkalmazkodni kellett napjainkra. Az eredeti térsort egyébként az Archikonnak is lett volna javaslata visszaállítani, amennyiben a profilváltás előtt csatlakoznak a projekthez. (A korábbi ütemben én a mozgólépcsővel játszottam volna bátrabban, akár egy kortárs művészeti geggel, cizelláltabb kialakítással – valamilyen design-üzenettel az ország első itt lévő mozgólépcsőjére emlékezve.) A födém maradt, de a tér magasabb lesz, ha egy kicsit felfedező útra indulunk a központi tértől a főhomlokzat felé eső traktus irányába. Itt már a kilátás is adott, ahogy a sötétebb színek is egy exkluzívabb atmoszférával lepik meg az erre merészkedőket.

A ház főnixi fordulata izgalmas jövőképet fest a Blaha Lujza térre. Kérdés viszont, hogy maga a Time Out Market, mint különleges funkció bír-e majd a mitikus madár hasonló erejével, ami a környezet kultúráját illeti? A közelben lakva pozitívan néztem a tér felújítását, amely elemeiben kétségtelen siker: ki ne örülne, hogy parkoló helyett közösségi tér lett itt? Ki ne örülne, hogy rengeteg fa került ide és sétáló lett a Somogyi Béla utcából? Viszont egyelőre a tér közönsége, miliője és a felújítással kapott értékek tisztelete nem érhető tetten, ezt nap mint nap látom. A Time Out Market külföldön pontosan a rehabilitálandó helyszínek új helyzetbe hozásával volt sikeres, így ez a célkitűzés itt – nem túlzok – sorsdöntő lehet. A kerület számára tehát többről van szó, mint egy éttermeket felsorakoztató, exkluzív állomásról. A brand adott, az Archikon által nyújtott minőség is adott, az épület aurája pedig önmagáért beszél a tér új közönségének jövőjéhez. Én szurkolok.