Evolúció: A Shapr3D új irodája az Akademia Offices épületében

Erről szóló írásunk a 199-es, 2025/3-as lapszámunkból közöljük.

• Szöveg: Martinkó József
• Fotó: Török Tamás
• Olvasási idő: 3 perc

Most, amikor egyre több szó esik a gépi tanulás, a gépi intelligencia civilizációs hatásairól, új értelmezési szempontok és gyakorlati élmények kapcsolódnak az informatika biológiai aspektusaihoz is. Ennek kapcsán az elmúlt években még pusztán a tudományos fantasztikum körébe tartozó fantáziaképek válnak egyszeriben élessé, az elképzelt dolgok valóssággá. Írásunk szempontjából mindez most azért fontos körülmény, mert ha a programoknak, algoritmusoknak, cégeknek, vállalkozásoknak, sőt a tárgyi világ megannyi alakzatának változásában hajlamosak vagyunk egyfajta sajátos evolúciót feltételezni, miért is ne tehetnénk ugyanezt egy cég irodájának elemzése kapcsán is. Ha a start-upok és egyéb informatikai vállalkozások vállalati kultúrájuk kapcsán előszeretettel használják az ökoszisztéma kifejezést, amikor működésük komplexitását szemléltetik, miért is ne gondolnánk úgy, hogy maga a cég életének fizikai kereteit biztosító irodai tér is egyfajta ökoszisztémaként viselkedik?

Fotó: Török Tamás

Pontosabban érthető ez a felvetés, ha egy konkrét példa alapján gondoljuk mindezt végig. A tucatnyi irodatervezési referenciával bíró Minusplus Építész Stúdió munkái közül a szélesebb nyilvánosság számára is talán ismerős a Prezi.com budapesti irodai tere, vagy a német KINZO iroda partnereként megalkotott Mol Campus belsőépítészete. A téri ökoszisztéma evolúciós sajátosságai kapcsán azonban ezeknél plasztikusabb az az együttműködés, ami a tervezőket a Shapr3D informatikai vállalkozáshoz köti 2020 óta. Ennek első szakaszát kitűnő cikkben foglalta össze Zöldi Anna kollégánk, aki a cég fejlődésének és térigény-bővülésének első nyolc (!) tervezési ütemből álló folyamatát még a Bajcsy sarkán álló City Center irodaházban elemezhette. (OCTOGON, 2021/5., 169.).

Kritikájában karakteres párhuzamot vont a belső tereken végigfutó optikai játékok, álperspektívák, Escher és Vasarely világát idéző színes grafikai megoldások, illetve a fejlesztő cég logójában lévő motívum, valamint a székhelyüknek otthont adó irodaház posztmodern építészeti karaktere között. Öt év folyamatos bővülés és nyolc irodabővítési szakasz után a Shapr3D most költözésre szánta el magát, így a megbízó és az építész iroda közötti együttműködés kilencedik ütemébe lépett.

Az iroda nyitott és zárt téri szituációinak szekvenciái mellett a bútorokban, a nyitott álmennyezeten is visszaköszön a 3d-s tervezés „vonal-felület, pálcika-hús” alapsémája

Eredetileg az ökoszisztéma szó az élőhely és a benne élők közötti kapcsolatot jelenti, vagyis, ha az élőhely változáson megy keresztül, akkor a benne élőknek is változniuk kell, illetve ez fordítva is igaz: az élőhely átalakul, ha a benne élők átalakulnak. Egy költözés lehet akár mindenféle változásnak egyfajta radikális megvalósulása. Írásunk belső logikája alapján tekinthetjük tehát egyfajta evolúciós ugrásnak, hogy a Duna-parton, az MTA épülete melletti sarkon lévő Akademia Offices irodaházba költözött a cég. Az új helyszín nem pusztán abban a tekintetben rendhagyó, hogy a Duna partján áll, hanem a szomszédság miatt: Stüler, Ybl és Szkalnitzky patinás MTA-épülete az egyik oldalról, a későmodern hazai építészetének egyik legizgalmasabb háza, Molnár Péter építész OTP lakótömbje (1958-1961) a másik oldalról.

Fotó: Török Tamás

Ráadásul az Akademia Offices épület egyfajta hibridnek is tekinthető, mivel a rakpart felől látható historizáló bérpalotához az Akadémia utca felől hozzáépült egy modern irodaház, amit néhány éve újítottak fel. Ez a hibrid alapképlet egyébként egy sor következménnyel jár, ha belegondolunk a régi épület és a modern szárny belmagasságot, padlószinteket, benapozottságot, a terek infrastruktúráját, eltérő hangulatát, eltérő külső téri kapcsolatát érintő sajátosságokba. Mivel egy egész szintről van szó, ezért a dunai panoráma, a szűk és szélesebb határoló utcák, illetve a Molnár Péter-ház dús növényzetű udvara is szerepet játszik az új funkcionális és belsőépítészeti rendszer megalkotásában.

Mivel az egykori start-up immár ún. scale-uppá izmosodott, ezért a korábbi iroda lendületes, op-artos, színes, játékos, intenzív látványvilága is lecsendesedett, komolyabbá, mérnökibbé, monochrommá transzformálódott az irodai tér evolúciója során. Ugyanakkor a 3d-s látványtervező applikációt fejlesztő cég logójában is látható sík-vonal kombinációs alapséma génjei továbböröklődtek. Az iroda nyitott és zárt téri szituációinak szekvenciái mellett a bútorokban, a nyitott álmennyezeten is visszaköszön a 3d-s tervezés „vonal-felület, pálcika-hús” alapsémája. Erre rímel a felületes tekintet számára időnként a befejezetlenség látszatát keltő téri elválasztó, illetve a szerkezeti elemek szerelt, alkatrészszerű kapcsolatai, vagy például az őszinte nyerseségben megjelenő cellás polikarbonát határoló falak „építettsége”.Fotó: Török Tamás

Egyre több kutatás elemzi és illusztrálja a közösségi terek fontosságát a munkahelyek világában. Miközben a téri evolúció sok részletét elemezhetnénk még, engedje meg a tisztelt olvasó, hogy zárásképpen végül csak a műleírásban Multifunkként említett konyha-étkező-közösségi térről írjak, aminek belső téri arányai, mobilitása, az előadótéri szituáció és a bútorzat ötletessége, őszintesége példaértékű.

A műleírás így fogalmaz: „Az itt elhelyezett konyhabútorok kialakításában is követtük a koncepciónk inside-out logikáját, miszerint a konyhapultok korpuszvázas megjelenése a gyakorlatias szépség. A széktartó fal, a térelválasztó elem vagy a campus lépcső is mind olyan elemek, melyek minden díszítő lehetőséget eltolva magától a hasznosságán keresztül szép.”

A konyha-étkező-közösségi tér belső téri arányai, mobilitása, az előadótéri szituáció és a bútorzat ötletessége, őszintesége példaértékű

Kritikámban arra tettem kísérletet, hogy a Shapr3D és a Minusplus tervezőinek öt éve zajló együttműködését egyfajta evolúcióként írjam le. Az Akademia Offices irodaházban látott legújabb iroda evolúciója kapcsán már csak egyetlen záró gondolatot szeretnék megosztani, amit, remélem, senki nem ért félre. A nyitott és záródó terek, síkok és tartószerkezetek szerelt, feltárulkozó őszintesége között járva azért az is eszembe jutott, hogy az informatika forradalmának „ősélménye”, az ősforrása, a minden informatikai „ökoszisztéma” kiindulópontjául szolgáló „ősleves”, a kollektív tudatalattiban mélyen kódolva létező térélmény még évtizedek és dollármilliárdok után sem más, mint egy családi ház alatt megtalálható garázs, amiben lelkes és zseniális tinédzserek alakítják át éppen a világegyetemet.

További képek a cikk végén található galériában!
 

1 / 5 fotó