Az IKEA tanulmánya szerint

Évente körülbelül 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik Magyarországon, azonban a kiterjedten működő bútorhulladék-feldolgozó rendszer hiányában ennek a nagy része égetőkben végzi – derül ki az IKEA friss tanulmányából. Igény lenne a már nem használt bútorok fenntartható kezelésére, ugyanis a tanulmányhoz készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége lecserélte valamelyik bútorát az elmúlt évben, és a válaszadók majdnem 8 százaléka a kommunális hulladék mellé tette ki a fölösleges holmit. Az IKEA körkörös szolgáltatásaival megoldást kínál a bútorok újrahasznosítására, és arra ösztönzi az embereket, hogy értékként tekintsenek a nem használt bútorra.


Az IKEA tanulmánya a magyarországi bútorhulladék mennyiségét és kezelési lehetőségeit vizsgálta. Ebből kiderült, hogy az évi mintegy 43-59 ezer tonna fabútorhulladékból körülbelül 3-5 ezer tonnát helyezhetnek lerakóba, és 14-19 ezer tonna használt bútor kerül égetőkbe.

„A bútortól való megszabadulás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bútorból hulladék lesz. A bútorhulladék-feldolgozó rendszer mellett éppen ezért nagy szükség lenne a hulladékképződést megelőző újrahasználati központokra is, amelyekből a tanulmány szerint jelenleg mindössze öt működik Magyarországon” – mondta Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelőse.

Hozzátette, az IKEA lakossági felméréséből   kiderült, hogy a válaszadók többsége (54,6%) selejtezett le bútort az elmúlt egy év során. Ennek leggyakoribb oka az volt, hogy a bútorokat újakra cserélték (32,7%), a bútorok elöregedtek (31,9%), vagy megsérültek (25,8%). A válaszadók többnyire ágyat (24,7%), kanapét (21,7%) selejteztek le, míg a legkisebb arányban fogasokat, kerti bútorokat és kiságyakat. 
 


„Nagyvállalatként az IKEA vezető szerepet kíván betölteni a fenntartható és megfizethető otthoni megoldások terén, mivel felelősséget érzünk ezen a téren. A fenntarthatatlan fogyasztás napjaink nagy problémája, amire megoldást szeretnénk kínálni. Ennek érdekében fejlesztjük folyamatosan körkörös szolgáltatásainkat, amelyhez viszont konkrét adatokra van szükségünk. Magyarországon mindeddig nem volt olyan tanulmány, amely kvantitatív és kvalitatív módon vizsgálná, hogyan bánnak az emberek a már nem használt bútorokkal” – tette hozzá Bálint Attila.

„Az IKEA globális vállalást tett arra, hogy 2030-ra teljesen körforgásos vállalat lesz, ezért is nélkülözhetetlen ezeknek a körforgásos szolgáltatásoknak a fejlesztése. Csak így tudjuk elérni, hogy csökkentsük az éghajlati lábnyomunkat és 2030-ra klímapozitívvá váljunk.”

A megkérdezettek közel egyharmada eladományozza a fölöslegessé vált bútorait (27%), és csak 6,8 százalék adja le egy újrahasznosító központban vagy hulladékudvarban. A válaszadók 18,9 százaléka online értékesíti, 13,5 százalékuk pedig garázsban vagy pincében tárolja. A megkérdezettek 7,8 százaléka nem megfelelő módszerrel szabadul meg a nem használt bútoroktól, például kommunális hulladékgyűjtőbe vagy mellé teszi ki a fölösleges holmikat. Még ennél is jóval kevésbé valószínű, hogy a bútorokat visszaadják a gyártónak vagy eladónak, így csak a válaszadók alig 1 százaléka járt el.

„A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az embereket érdeklik a bútorok újrahasznosításának lehetőségei, és érdemes ilyen szolgáltatásokat működtetni” – mondta Bálint Attila.


„A válaszadók visszajelzései alapján tudjuk, hogy ideális megoldást a közel elérhető, könnyű és kényelmes, jól ismert vagy egyszerűen megismerhető módszer jelent, ami lehetőséget biztosít a bútorok szállítására is. Az IKEA körkörös megoldásai megfelelnek ezeknek a fogyasztói szempontoknak, ezért kiemelt szerepük lehet a hazai bútorhulladék mennyiségének csökkentésében.”

A Bútorok második élete szolgáltatással az IKEA visszavásárolja a már fölösleges, használt IKEA bútorokat, és azok második esélyt kaphatnak egy új otthonban. Az IKEA Family tagok számára garantált gyermekbútorok visszavásárlása megoldást kínál azoknak a bútoroknak a körforgásban tartására, amelyeket jellemzően csak rövid ideig, egy-egy életszakaszban használnak a családok. A vállalat új bútor vagy matrac vásárlása esetén vállalja a régi bútor vagy matrac elszállítását is a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, az online alkatrészrendelés pedig megoldást kínál az elveszett vagy sérült csavarok, szegek, betétek, lábak és más alkatrészek ingyenes pótlására, hogy ne kelljen a komplett bútort lecserélni. Magyarországon 2177 terméket vásároltak vissza és értékesítettek tovább a Bútorok második élete programban, és 7844 vásárló rendelt már online alkatrészeket.

 


Az IKEA – a témában tartott – kerekasztal-beszélgetése formabontó helyszínen, egy XVII. kerületi hulladékudvarban zajlott. A helyszínválasztás célja az volt, hogy a vállalat autentikus környezetben világítson rá a fabútorhulladékok kezelésének jelentőségére, és a hulladékudvart üzemeltető Szerviz-Trans Kft. ügyvezetőjét, Szappanos Lászlót és a Tetovált Asztalos Vályi Bencét is bevonja a diskurzusba annak érdekében, hogy a fabútorok, a bútorhulladék és az ehhez kapcsolódó kutatás eredményeit a lehető legtöbb szempontból megvizsgálják.

 Vályi Bence, a Tetovált Asztalos, Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelőse, Szappanos László, a Szerviz Trans Kft. ügyvezetője és Tapasztó Orsi moderátor
A kerekasztal-beszélgetésen Szappanos László, a Szerviz-Trans Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az újrahasznosítás csúcsa, amikor a bútorból nem is lesz hulladék, hanem maradéktalanul újrafelhasználják. Hozzátette, a XVII. kerületi hulladékudvarukba évente mintegy 3000 tonna fabútorhulladékot szelektálnak, amely az alapanyag újrahasznosításával visszakerül a körforgásba.
 
Vályi Bence, a Tetovált Asztalos munkája során addig tartja a fát az ökológiai körforgásban, ameddig csak lehet. A műhelye véges tárolókapacitásai ösztönözték arra, hogy átálljon a fahulladék hasznosítására. Az ebből született workshopok kiváló alkalmat teremtenek az embereknek arra, hogy megismerkedjenek a fával és a mesterséggel. Hozzátette, a bútorrestaurátor szakma kezd kihalni és az asztalosok kevésbé foglalkoznak felújítással, ezért is fontos, hogy hogyan kezeljük a megunt bútorainkat.
 
Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági felelőse ismertette a 2022. őszén zajlott kutatás eredményeit, illetve rávilágított arra, mi az, amit egy felelős vállalat tehet annak érdekében, hogy a termékeinek életciklusát megnövelje, és támogassa a fogyasztókat abban, hogy a lehető legfenntarthatóbb módon szabaduljanak meg a már nem kívánt bútoroktól.



A sajtóesemény berendezésére használt bútorok nagy része korábban különböző háztartásokban szolgált, de idővel a tulajdonosaik úgy döntöttek, hogy szeretnének megválni tőlük, így kerültek vissza átmenetileg az IKEA-hoz, a Bútorok második élete szolgáltatás keretében, amíg új gazdát találnak. A többi itt használt bútor szintén mentett darab volt, amelyek a későbbiekben az IKEA Bútormentő Pontokon kerülnek értékesítésre.
 

 

IKEA | Web | Facebook | Instagram

 

Forrás: sajtóanyag

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Az IKEA 200 millió eurót fektet a klímavédelembe

Az IKEA 200 millió eurót fektet a klímavédelembe

Az összeg feléből a közvetlen beszállítóit támogatná, hogy térjenek át a zöld megoldásokra. 

Demenciában szenvedőknek fejleszt otthont az IKEA

Demenciában szenvedőknek fejleszt otthont az IKEA

Terápiás kertek és tükör nélküli fürdőszobák lesznek a megfizethető lakásokban.

Rizsszalmából készült kiegészítőkkel a szmog ellen

Rizsszalmából készült kiegészítőkkel a szmog ellen

Szintet lép az IKEA a környezetszennyezés elleni harcban.

Hirdetés