A hagyományos jég növeli az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét a légkörben, a szintetikus jég viszont műanyagot termel.
Fontos lépésre szánta rá magát a Nemzetközi Olimpia Bizottság (IOC), a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) és a Nemzeti Jégkorong Liga (NHL): a globális felmelegedés, a vízhiány és a bolygónk éghajlati válsága miatt közösen gondolkodnak azon, hogyan lehetne környezetbarátabbá tenni a jégpályákat.
Az első korcsolyázó klubot 1642-ben alapították Edinburgh-ban, majd a klubok számának növekedésével létrehozták a mesterséges jégfelületeket, amelyek már nem voltak kitéve az időjárás szeszélyeinek. 1843-ban írtak először a lapok az első mesterséges jégpályáról, amelynek előállításához vegyszert használtak. A 1880-as évektől rohamos növekedésnek indult a jégkorong népszerűsége, egyre nagyobb számban hoztak létre jégpályákat, kitermelve ezzel számos környezetvédelmi problémát is.
A hagyományos jégkészítési és karbantartási technológiák bődületes mennyiségű energiát emésztenek fel és olyan hűtőgázokat termelnek, amelyek környezetkárosító hatásúak.
A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) jelentése szerint az NHL jégpályái mintegy 530000 tonna üvegházhatást okozó gázt bocsátanak ki, amely nagyjából megfelel 110.000 autó éves kibocsátásának,
ez pedig egészségre ártalmas következményekkel bír azok számára, akik gyakran sportolnak jégpályákon, karbantartanak jégpályákat, vagy egyáltalán csak nézik a mérkőzéseket. Ennek megfelelően egy többen fordultnak a szintetikus jéghez alternatív megoldásként.
A szintetikus jég egyik legnagyobb előnye, hogy nincs szükség hűtésre, vagy vízre, éppen ezért olvadástól sem kell tartani. Ezenkívül egy szintetikus jégpálya is használható a nap 24 órájában, tisztább, mint a hagyományos technológiával készült jégpályák, nem igényel nagy generátorokat, tehát az energiafelhasználás is csökkenthető, valamint nem bocsát ki szén-dioxidot a légkörbe.
A szintetikus jég azonban nagy sűrűségű polietilén panelekből áll, és ez okozza a problémát is.
Kritikusai szerint rendben van, hogy számos környezetkímélő hatása van a szintetikus jégnek, de a korcsolyázással felszabaduló mikroplasztika ugyanúgy szennyezi a környezetet, mint a hagyományos jégpályákon felszabaduló gázok. Jó megoldás egyelőre tehát nincs, ellenben valós fenntarthatósági problémát jelentenek a jégpályák. A nemzetközi sportszövetségek ezért egyeztetésbe kezdtek a megoldást, vagy legalábbis a probléma csökkentésének érdekében, nagy kérdés, hogyan lehet mindezt elérni.
borítókép: Pixabay, forrás: Inhabitat
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
