Amikor a geotermikus rendszer teljesen kiépül, akkor a szegedi lehet Európában a második legnagyobb a reykjaviki után.
Geotermikus távfűtési rendszer épül Szegeden a Szetáv, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda és a Geo-Hőterm Kft. alkotta konzorcium összefogása nyomán. A szegedi távhőszolgáltatás már jelenleg is folyó átalakításának eredményeként 2023-ra a városban teljes kapacitással fog működni kilenc termálkút.
Az ezekből kinyert hőmennyiségnek köszönhetően a távfűtésben az évente felhasznált 30 millió köbméter gázfelhasználást a felére mérsékelik. Ugyancsak felére fog csökkeni a szegedi távfűtés mostani 45-55 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása – emelte ki Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője.
A projekt megvalósítását közel 9 milliárd forinttal támogatja az unió, a fennmaradó 11-12 milliárd forintot a teljes egészében magyar tulajdonban lévő Geo-Hőterm Kft. teszi be a beruházásba, míg a kivitelezési munkákat a helyi Hansa-Kontakt Investment Kft. végzi.
Szegeden évtizedek óta 27 ezer lakás és 470 intézmény fűtését látják el távhővel, és amikor a geotermikus rendszer teljesen kiépül, akkor a szegedi lehet Európában a második legnagyobb a reykjaviki után. A város alatt található vízadórétegből 90–95 fokos vizet nyernek ki, ezt használják fel a távhőszolgáltatás során. A rendszer teljes kiépülést követően kilenc kútból nyerik a hőszolgáltatáshoz használt vizet, és tizennyolc kútba sajtolják vissza a korábban kitermelt vizet. A kutak üzemeltetési idejéről annyit tudunk ma, hogy ez akár a 60–80 évet is elérheti, ami a hosszú távú tervezhetőség szempontjából fontos.
Egy-egy kút fúrása nagyjából három hónapig tart, és külön-külön 500 millió forintba kerül.
Forrás és borítókép: szeged.hu
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
