Hirdetés

Tervezte Hajós Alfréd. Zsitva Tibor fotóival

Hajós Alfrédról kevesen tudják, hogy sportolói karrierje mellett jelentős építész volt.

 

HAJÓS Alfrédról kevesen tudják, hogy sportolói karrierje mellett jelentős építész volt, számos budapesti és vidéki köz-és lakóépület tervezője. Legismertebb munkái a Margitszigeti Sportuszoda és a debreceni Aranybika Szálló. 2010-ben posztumusz Ybl-díjban részesült. A kiállítás helyszíne, a FUGA Petőfi Sándor utca 5. szám alatti nagyterme a legautentikusabb helyszín egy Hajós-kiállítás megrendezésére, mivel az épület földszintjének és portáljának átalakítását 1912-ben ő maga tervezte. A teljes életmű bemutatására nem vállalkozó kiállításon eredeti rajzok, tervek és archív fotók mellett HAJÓS néhány épületének mai állapotát bemutató, kifejezetten erre a kiállításra készült fotósorozat szerepel, ZSITVA Tibor fotóművész munkái. A kiállítás célja, hogy a nagyközönség megismerje HAJÓS Alfrédot mint építészt.

HAJÓS Alfréd (Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) 1896-ban, az első újkori olimpián Athénban két aranyérmet szerzett a 100 és az 1200 méteres úszásban. Miután 1899-ben a Műegyetemen oklevelet kapott, ALPÁR Ignác, majd LECHNER Ödön irodájában dolgozott. 1907-ben önálló irodát nyitott. Sikerrel vett részt pályázatokon, első díjat nyert a Balassagyarmati Törvényszék, a Miskolci Megyei Takarékpénztár, a Magyar Folyam-és Tengerhajózási Részvénytársaság budapesti székháza és a Debreceni Kereskedelmi Kamara székháza megvalósítására kiírtakon. Szintén pályázaton nyert, és tervei szerint meg is épült a debreceni Aranybika Szálló, Lőcse gimnáziuma, a református egyház Zsinati Központja Budapesten, ugyanitt a Munkácsy utcai szálló. 1924-ben a budapesti stadion tervével ezüstérmet nyert a szellemi olimpián úgy, hogy első díjat nem adtak ki.



Első jelentős sportlétesítménye az újpesti Megyeri úti sporttelep, ám ebben a műfajban igazi a Margitszigeti Sportuszoda, korabeli nevén a Nemzeti Úszócsarnok. Ez volt a világ első nézőteres, fedett sportuszodája, így az épület sokáig európai etalonként szolgált a sportintézmények tervezési programjainak megfogalmazásánál. A vasbeton lehetőségeinek merész kihasználása, korszerű tér-és homlokzatformák jellemzik. Ezután további sporttelepeket tervezett, közülük megépült a miskolci, pápai, szegedi, kaposvári, balassagyarmati, győri, mátészalkai sporttelep, és elgondolásai alapján strand épült Újpesten és Pünkösdfürdőn. 1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem aranydiplomával tüntette ki. Középületek és lakóházak tervezése mellett aktív és önzetlen sportközéleti munkát végzett. 1953-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Mexico Cityben díszoklevelet adományozott neki, mert ő volt az egyetlen sportember a világon, akinek szellemi téren is olimpiai sikerei voltak. Ő vetette fel először a Népstadion megépítésének gondolatát, tervezésének egyik meghatározó szakértője volt.

2018 02 22 – 2018 03 18

2018. február 22. 18:00
Megnyitja:
FEHÉRVÁRI Zoltán (művészettörténész)

Támogató: Budapest Bank Budapestért Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Olimpiai és Sportmúzeumot

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2018/3

forrás: FUGA




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Az ÉV TÁJÉPÍTÉSZE DÍJ 2016 díjkiosztó

Az ÉV TÁJÉPÍTÉSZE DÍJ 2016 díjkiosztó

Április 26-án kedden, 17:00 órakor a FUGÁ-ban.

Napkelet a Palmetta Galériában

Napkelet a Palmetta Galériában

Távol-keleti inspirációk a kortárs magyar iparművészetben.

Muray Eszter és Németh Zsófia kiállítása

Muray Eszter és Németh Zsófia kiállítása

Muray Eszter grafikusművész és Németh Zsófia Alíz textilművész PÁRHUZAM című kiállítása kedden nyílik A FISE Galériában.

Hirdetés