Idén Európa legrangosabb örökségvédelmi díjait 30 példaértékű projekt és 18 országból származó kiemelkedő pályázó project kapja meg.
Az Európai Bizottság és az Europa Nostra kihirdette az Európai Örökség-díj / Europa Nostra-díj 2026-os nyerteseit, amelyeket az EU Kreatív Európa programja társfinanszíroz.
Az idei nyertesek között szerepel a Magyar Állami Operaház (a felújított épületről szóló írásunk itt olvasható) a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában. Az 1884-ben épült budapesti Királyi Operaház felújítása a történeti kialakítás, hangulat és akusztika hű rekonstrukcióját ötvözte a modern színpadtechnológia és a kortárs építészeti megoldások gondos integrációjával.
A kulturális örökség támogatóit és rajongóit most arra buzdítják, hogy ismerjék meg a nyerteseket, és szavazzanak online, hogy eldöntsék, ki nyeri el a 2026-os Közönségdíjat, amely 10 000 euróval jár. A szavazás május 12-ig tart.
A nyerteseket a díj zsűrije választotta ki, amely tíz, Európa-szerte működő örökségvédelmi szakértőből áll, miután öt válogató bizottság értékelte az összes pályázatot. Az idei díjra összesen 261 pályázatot nyújtottak be 40 európai országból származó szervezetek és magánszemélyek.
A budapesti Magyar Királyi Operaház, amelyet Ybl Miklós tervezett és 1884-ben adtak át, Európa egyik történelmileg legjelentősebb operaháza. Az Andrássy úton található, amely az UNESCO világörökség része. A neoreneszánsz építészet és a gazdag belső díszítés egysége a 19. század végi Magyarország kulturális törekvéseit fejezi ki.
Több mint 140 év folyamatos használat után az Operaház átfogó felújításra szorult. A megújítás, amelyet a ZDA- Zoboki Építésziroda tervezett, a történeti hitelességet a teljes körű kortárs funkcionalitással ötvözte. A folyamat során az irányadó elv az volt, hogy a munkálatok Ybl Miklós eredeti elképzelésének szellemében történjenek. Ennek kapcsán interjút is készítettünk Zoboki Gáborral.
A projekt állami finanszírozásból valósult meg, és több éven át tartott, lehetővé téve, hogy az Operaház mindvégig vezető kulturális intézményként működjön.
A restaurálás során a nézőtér, a fogadóterek és az ünnepi terek visszakapták eredeti színvilágukat és díszítéseiket, archív kutatások és anyagelemzések alapján. A későbbi átalakításokat gondosan értékelték, és ahol szükséges volt, eltávolították. A cél az épület történeti karakterének helyreállítása, a mennyezeti freskók restaurálása és Ybl Miklós jellegzetes színátmeneti koncepciójának visszaállítása volt.
A színpadot és a nézőteret a legmodernebb technológiával és energiahatékony rendszerekkel újították fel. A színpadi gépészetet teljes egészében megújították, a műszaki kapacitást és a biztonsági előírásokat korszerűsítették. A színfalak mögötti területeket modern produkciós létesítményekké alakították. Ergonomikus székeket és olyan új világítási rendszereket telepítettek, amelyek a 19. századi gyertyafényes hangulatot idézik. A gépészeti rendszereket, az akusztikát és a tűzvédelmet a hatályos előírásoknak megfelelően korszerűsítették.
Az energiahatékonysági intézkedések közé tartozott az ablakok és az épületrendszerek korszerűsítése, amelyet a történelmi környezet tiszteletben tartásával hajtottak végre. A beavatkozásokat diszkréten integrálták a meglévő szerkezetekbe és díszítőelemekbe.
Az akadálymentesítésre is kiemelt figyelmet fordítottak. Csökkentették az akadályokat, javították a közlekedést, és az épületet a mozgáskorlátozott látogatók és előadók igényeihez igazították. Korábban a színház a jegykategóriák szerint különítette el a közönséget; ezt a felosztást megszüntették, így ma minden látogató ugyanazokat a közös tereket használja. Az épület környezetét új gyalogos és kerékpáros infrastruktúrával fejlesztették.
A Magyar Állami Operaház felújítása megmutatja, hogyan felelhet meg egy 19. századi operaház a modern követelményeknek, miközben megőrzi építészeti hangulatát és akusztikai karakterét. A projekt központi kihívása az volt, hogy hű maradjon Ybl Miklós eredeti terveihez és építészeti esztétikájához, miközben az épület műszaki felszereltsége megfelel a mai akusztikai és közönségi elvárásoknak. A strukturált és együttműködésen alapuló folyamat értékes tanulságokkal szolgál a történeti színházi épületek megőrzése és adaptív újrahasznosítása terén Európa-szerte.
A díj zsűrije kiemelte: „A projekt gondos egyensúlyt teremt a történelmi színház helyreállítása és a modern előadási követelmények között. A kiemelkedő multidiszciplináris munka és a fejlett, fenntartható technológiák integrálása támogatja a Magyar Állami Operaház folyamatos működését a legmagasabb szakmai szinten.”
A nyerteseket a 2026. évi Európai Örökség-díjátadó ünnepségen ünneplik május 28-án a ciprusi Nicosia Városi Színházában. Ezt a nagy horderejű eseményt Glenn Micallef európai biztos és az Europa Nostra ügyvezető elnöke, Prof. Dr. Hermann Parzinger vezeti. A ceremóniát Nikos Christodoulides, a Ciprusi Köztársaság elnöke is megtiszteli jelenlétével, mint az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő ország legfőbb képviselője. A rendezvényen részt vesz Vasiliki Kassianidou, Ciprus kulturális miniszterhelyettese, valamint más jeles vendégek is. Az ünnepségen kihirdetik a Grand Prix-díjasokat és a közönségdíj nyertesét, akiket az idei Európai Örökség-díjak / Europa Nostra-díjak nyertesei közül választanak ki, és akik fejenként 10 000 euró díjat kapnak.
Az ünnepség az Európai Kulturális Örökség Csúcstalálkozó 2026 egyik legfontosabb eseménye lesz, amelyet május 26. és 30. között rendeznek meg Ciprus fővárosában. A „Mare Nostrum lelke: az örökség” mottó jegyében a nicosiai csúcstalálkozó az örökség (geo)politikai, társadalmi és környezeti jelentőségét helyezi majd előtérbe Európa és a tágabb értelemben vett mediterrán régió számára. A csúcstalálkozót az Europa Nostra szervezi az Europa Nostra Heritage Hub-bal együttműködésben Nicosiában, az EU Tanács ciprusi elnökségének védnöksége alatt, az Európai Unió támogatásával.
Forrás: Sajtóinformáció
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
