Hirdetés

Az imari stílusú japán porcelántálat a fertődi Esterházy-kastély felújítását követően a porcelánteremben állítják majd ki.

Egy újabb elveszettnek hitt műtárgy kerül vissza a fertődi Esterházy-kastélyba. A BÁV Centenáriumi aukcióján szereplő imari stílusú japán porcelántál eredetiségét egy, a közelmúltban felfedezett katalógus segítségével bizonyították. A műtárgyat a kastély felújítását követően ugyanabban a porcelánteremben állítják majd ki, ahol korábban az Esterházy-család őrizte. 

A valaha az Esterházy család gyűjteményében szereplő imari japán porcelán tál felbukkanása igazi kuriózumnak számít a műkereskedelemben Bár sokan próbálták megszerezni a különleges darabot, az végül a BÁV Centenáriumi aukciójáról visszakerül eredeti lakhelyére, Fertődre, az Esterházy-gyűjteménybe.

Az Esterházy-család legendás alakja I. „Fényes" Miklós herceg (1714-1790), Eszterháza megépítője. Porcelánszeretetéről tanúskodott, hogy gyűjteménye a 18. században a legfényesebb európai hercegi és uralkodói udvarok kollekciójával vetekedett. Ebben a saját maga vásárolta bécsi, meisseni, frankenthali manufaktúrák ritka darabjai mellett kínai és japán porcelánokat is őrzött. Az európai műgyűjteményekben a 17. századtól jelentek meg a tematikus gyűjtemények és azok bemutatására szolgáló termek, az úgynevezett kabinettek. A korízlésnek megfelelően a gyűjtemény legszebb darabjait a kastélyban kialakított díszes nyolcszögletű porcelánterem aranyozott polcain helyezte el. Emellett a hercegi és hercegnői lakosztályokban is számos porcelántárgy volt látható. A korban divatos kínaizáló stílusú, keleti műtárgyakkal és kínai lakk táblákkal díszített lakk-kabinetekben, japán és kínai vázákat, szobrokat is őriztek. A porcelánok 1790 után, a család Kismartonba költözését követően is Eszterházán maradtak. 

A hercegi gyűjtőszenvedély örökletesnek bizonyult, hiszen a 19. században, Esterházy II. majd III. Miklós herceg is tovább bővítette a már így is jelentős kollekciót. A gyűjtés mellett a család szívügyének számított a magyar porcelángyártás elindítása, a Herendi Porcelánmanufaktúra megteremtése is. Többször nyújtottak anyagi segítséget, és jelentős megrendelésekkel is bábáskodtak Herend kezdeteinél. A manufaktúránál hagyomány, hogy a híres megrendelőkről mintát neveznek el.

A család keleti porcelánok iránti rajongását őrzi az Esterházy-dekor is, amelyet egy, a gyűjteményben szereplő, kínai porcelán ihletett. A mély tűzű vörös alapon fehér növényi motívumokkal díszített darabok a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Ezt a jellegzetes színvilágot idézi a BÁV Centenáriumi árverésén szereplő imari stílusú japán porcelán tál is. 

Eszterháza nagyszerű kastélyegyüttesét, benne a család műgyűjteményével, a második világháború után súlyos veszteségek érték. A kastélyt kifosztották, az ott őrzött műtárgyak nagy része elveszett, vagy megsemmisült. Reményt ad azonban, hogy a kastély eredeti berendezésének darabjai rendkívül ritkán, de felbukkannak a műkereskedelemben is. Ez történt akkor is, amikor a BÁV szakértőit egy imari porcelántállal keresték meg.

Maga az imari elnevezés a Japánban, Kyushu szigetén található Arita városában és környékén kézzel készített és festett porcelánokat takarja. Ezeket a darabokat Imari kikötőiben rakodták hajóra, ezért az európai gyűjtők, majd később a japánok is az egyszerűség kedvéért imari porcelánokként hivatkoztak rájuk. 

A közelmúltban felbukkant dísztál már két generáció óta a család birtokában volt, de se a származásáról, se az értékéről nem volt tudomásuk. Az 1690-1730 között Japánban készült, vörös és arany krizantémokkal, hortenziákkal és középen vázával díszített nagyméretű dísztálra azonnal felfigyeltek a szakértők. Nem kis meglepetést okozott azonban a hátán lévő, erősen megrongálódott Esterházy leltári jelzés. A tál pontos meghatározását nehezítette, hogy az Esterházy-kastély gyűjteményét leíró részletes katalógusok nem álltak rendelkezésre. Bár az analógiák és a leltári jelzés papírvizsgálata alapján a BÁV szakértői biztosra vették, hogy az Esterházy-gyűjteményből származik, azt nem tudták pontosan meghatározni, hogy mikor vásárolhatták, és melyik teremben volt eredetileg elhelyezve az aukcióra kerülő darab. A korabeli, többek között Erős Ágoston szász választófejedelem híres japán porcelángyűjteménye alapján azonban feltételezték, hogy a dísztál már Esterházy „Fényes” Miklós idején Eszterházán lehetett. De azt sem lehetett kizárni, hogy unokája II. Miklós 19. század elején vásárolt, jelentős japán és kínai porcelán anyagához tartozhatott. 

A Centenáriumi aukció katalógusának megjelenésével párhuzamosan egy másik kutatás is elkezdődött. A tál felkeltette a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét kezelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. figyelmét is, és haladéktalanul kezdeményezték a tárgy védetté nyilvánítását. A védési eljárást egy a közelmúltban befejeződött műkincsper kapcsán végzett levéltári kutatás tette lehetővé. Ennek során ugyanis felfedeztek egy 1938-ban elkészített, kb. 500 oldalas, a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét bemutató leltárat is. A második világháborút megelőzően ez volt az utolsó ismert katalógus, amely még a maga teljességében adott leírást a berendezésről és a kastély 50. számú, több száz darabos gyűjteményt őrző úgynevezett porcelánszobájáról is. A korabeli leltár, amely egy bírósági eljárás kapcsán készült Esterházy Pál herceg (1901-1989) magyar hitbizományi ingóságairól, részletes leírást adott három olyan imari porcelán tálról is, amelyeket ugyanazokkal a virágmintával és vázával díszítettek, mint az árverésre kerülő darabot. Ezzel a puzzle utolsó darabja is helyére került, nem lehetett kétséges, hogy az Esterházy-gyűjtemény egy elveszett darabja bukkant fel. 

A dísztálra június 23-án, a BÁV 2021. június 23-i Centenáriumi aukcióján 250.000 forintos kikiáltási árral lehetett licitálni. A tál és a katalógusban megjelent tanulmány minden bizonnyal több gyűjtő figyelmét is felkeltette, hiszen a kivételes darab egy hosszú licitharc végén 660 ezer forintért kelt el. A leütést követően a fertődi Esterházy-gyűjtemény bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, így bizonyossá vált, hogy a kivételes alkotás visszakerül az Esterházy-gyűjteménybe. Az árverést követően Egresitsné Firtl Katalin, a fertődi kastélyt fenntartó Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője elmondta: „Nagy örömmel tölt el minket, hogy egy újabb darabot sikerült visszaszereznünk az elveszett gyűjteményből. Terveink szerint a most megvásárolt dísztálat ugyanabban a teremben állítjuk ki, ahol korábban az Esterházy-család őrizte.”

 

(Forrás: sajtóközlemény)




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Isten porcelán otthona

Isten porcelán otthona

A norvég Porsgrunnben hófehér porcelán burkolja a helyi Feltámadás templomát.

Herendi X Múzsa – újraélt aranykor

Herendi X Múzsa – újraélt aranykor

A Múzsa porcelánjainak mintázata egyedi motívum, amit a herendi művészekkel közösen alkottak, kizárólag a luxus koktélbár számára.

Új világítástechnika a Herendi Porcelánmanufaktúra bemutatótermében

Új világítástechnika a Herendi Porcelánmanufaktúra bemutatótermében

Elegáns, diszkrét és sok energiát megspórolnak vele.

Hirdetés