Kiosztották a 2021-es DECODE Díjakat

November 10-én kihirdették a Faur Zsófi Galériában a DECODE pályázat eredményét és megnyitották a pályaművekből rendezett kiállítást, amely november 17-ig látogatható a Faur Zsófi galériában vagy akár virtuálisan is.

 

A DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet a gondolatok köré épülő alkotásra és ezáltal az értékteremtésre. Ennek érdekében immár negyedszerre egy kiállítással egybekötött díjpályázatot írt ki, Építészet, valamint Vizuális és alkalmazott művészetek kategóriában.

A szakmai zsűri a rekord számú regisztrációból leadott 52 pályamunkából választotta ki a kiállítókat és a díjazottokat. Az Alapítvány a szakmai zsűri döntése alapján a két kategóriában összesen nettó 1.250.000 forintot, egy-egy Fődíjat és két-két Ígéretes projekt díjat, valamint a társadalmat szolgáló, azt előmozdító kreatív alkotásokra figyelmet felhívni kívánó DECODE Spotlight különdíjat osztott ki. Idén először a fődíj mellé egy egyedi tervezésű díjtárgy, Zalavári Fruzsina alkotása is társult. A különdíj a Be Light! jóvóltából egy design világítótest. 

Az eseményt élő közvetítésben követhette minden érdeklődő. A kiállítás a járványügyi intézkedések betartásával november 17-ig 12-18 óráig látogatható a Faur Faur Zsófi Galériában (1114 Bp. Bartók Béla út 25.), illetve november 13-tól egy éven keresztül virtuálisan is bejárható lesz a DECODE Alapítvány honlapján is. A kiállítás nagyméretű képernyőkön futó videókban mutatja be a DECODE pályázat két kategóriájának győzteseit, különdíjasát, valamint a „shortlist” projekteket.

 

A beérkezett pályaművekből 9-et választott be a zsűri a kiállításba. Az elbírálásnál nem egyszerűen építészeti terveket, vagy művészeti alkotásokat pontoztak, hanem a mögöttük álló koncepció, gondolat vagy történet kreatív prezentálását is. 

"Az idei értékeléskor többször a könnyed mainstream irányok befolyása alá kerültünk, de aztán szerencsére a termékeny vitáink a végén visszazökkentettek bennünket az értékteremtés helyes irányába.” – nyilatkozta a díj alapítója, a DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, Bordás Péter.

 

A díj kiemelt támogatói a PERI, a Be Light!, médiapartnere az Octogon Magazin, további támogatói pedig az Alukönigstahl, a Magyar Építő, a Jaguár és Land Rover Magyarország.

 

A nyertesek:

 

ÉPÍTÉSZET KATEGÓRIA

 

RENDRAKÁS - a DECODE pályázat Fődíjban részesült alkotása
Alkotó: Varga Liza és Csanády Anna

Az egyetemi feladatként készített pályamű az AQB udvarának rendezésével foglalkozik. Kisfilmjük színvonala kiemelkedik a mezőnyből, hiszen nem csupán prezentál, hanem értelmez, vizuálisan is gazdag fogódzókkal mutatja be a tervezők koncepciójának hátterét. A rend és rendetlenség fogalmai körül ironikusan keresgélő bevezetőt követi az érdemi, messze a konkrét építészeti problémán túlmutató felismerés: valaminek a megoldása nem biztos, hogy mindig ott rejlik, ahol a dolog maga. Az udvar „rendezését”, életre keltését ezért a tervezők nem az udvar megtervezésével, hanem az utcai kerítés-kapu építményének átértelmezésével, újrafogalmazásával javasolják elérni. Hogy a kerítés nem csupán elválasztó, negatív asszociációkat ébresztő műtárgy lehet, hanem életet generáló, pozitív tartalmú téri eszközzé is válhat, aktuálisan húsunkba vág; Anna és Liza pedig könnyed, mégis hiteles, felemelő válaszukkal a konkrét helyszínen túli érvényességgel mentik a fogalomnak ezt a jelentéstartalmát.” – méltatta Szabó Levente DLA, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, a BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési tanszék, tanszékvezető egyetemi tanára Varga és Csanády pályamunkáját.

Varga Liza és Csanády Anna Dorottya a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem negyedéves építészhallgatói. Tanulmányaik mellett aktívan kiveszik a részüket az építészeti közéletből, az egyetemen demonstrátori munkájukkal segítették a Lakóépülettervezési Tanszéket, jelenleg a Középülettervezési Tanszéket, azon kívül pedig összművészeti alkotótáborokat szerveznek, kiadványokat szerkesztenek, illetve kurzusokat hallgatnak. Nyaranként rendszeres résztvevői különböző alkotótáboroknak, ahol lehetőségük nyílik kipróbálni az elméletet, és közösségi tervezésben, építésben alkotni.

 

 

BÁLAVÁR – a DECODE pályázat „Ígéretes projekt” díjban részesült alkotása
Alkotó: Sas Hajnalka Dóra és Bozó Márk Attila

Magunk mögött hagyjuk a várost, egy tanyára látogatunk. Vagy mégsem... Lehet, hogy ott ragadtunk a képernyő előtt, hiszen látjuk, elénk tárul a tanya, az új pálya, egy új, érdekes világ a mai napra. Menő pálya, van benne tehén meg kecske, egy halom járatokkal teli szalmabála, a bálák között kúszni-mászni lehet…zsír, nagyon király!  Csak egy a baj – valami sántikál, valami másról is szó van. Talán át lettünk verve?  Ja, hogy ez egy valódi tanya?  Ott vagyunk! A szalma az szúr…de ugyanakkor meg puha is… valóban mászkálunk…ez most kecske volt?  Vagy egy tehén? Hu de jó ez! A Bálavár szerzői ugyanazzal az eszközrendszerrel szemléltetik velünk a tervüket, amelyik sokaknak ismerős lehet a megszokott virtuális világból. De a céljuk nem az, hogy a virtuális sétára hívjanak, mert az hiszen csak egy makett, egy terv, egy elképzelés. A cél az, hogy a virtuális élményeinkből táplálkozva, kilépjünk onnan, visszataláljunk és megtaláljuk a kapcsolatot a valódi világgal és léttel, annak földhöz ragadt változatával. Megépítik a Bálavárat: élőben, a valóságban. Jó szórakozást!” – jellemezte Anthony Gall Phd, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Építészmérnöki Intézet egyetemi tanára és megbízott dékánja az fődíjban részesült alkotást.

Sas Hajnalka Dóra és Bozó Márk Attila a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki szakára jártak, ahol mindketten 2021 januárjában diplomáztak. Tudatosan készültek hivatásukra, Dóra kőműves segédként, Attila technikusként indult, és egyetemi tanulmányaik alatt több helyen szereztek szakmai tapasztalatot. Pályamunkájuk egy féléves feladat volt a Debreceni Egyetemen, melyben a Debrecen közelében található egy tanyán elhelyezkedő Korta-Porta vidéki ismeretterjesztő, tapasztalat bővítő kirándulópontra szerették volna egy különleges alkotással felhívni a figyelmet. Kiragadni az embereket a városi életből, odacsalogatni a természetbe, a városi és vidéki élet közötti hangulatot, és az abban rejlő ellentétet szerették volna szemléltetni.

 

 

PERBÁL – „Üvegház”– a DECODE pályázat „Ígéretes projekt” díjban részesült alkotása
Alkotó: Nagy Stefánia.

tervet  lapunk a Média Építészeti díja kapcsán részletesen bemutatta!

A kilencvenes évektől működik Perbál határában egy értelmi fogyatékos fiatalokat befogadó lakóotthon. Régi malomépület körül hozták létre az önfenntartó tanyát közösségi összefogással, a Janesch-Karácsony építészpáros szakmai irányításával, majd nyaranta lelkes építészhallgatók önkéntes fejlesztő munkájával. Nagy Stefánia 2013 óta vesz részt a perbáli építőtáborokban, diplomatervét is a témának szentelte. Az „Üvegház-projekt” naiv gyerekrajzokat idéző prezentációja az alapélményt sugározza:„mintha az otthonlakók visszamaradott képessége csak odaadás és vidámság lenne”. Az építészet társadalmi felelősségének érzékeny dekódolását díjaztuk a pályaműben.” – hangzott el Golda János, Ybl- és Pro Architectura- és Príma-díjas építész elismerése.

Nagy Stefánia a BME Építészmérnöki Karán diplomázott 2021-ben. Mestere és több témában konzulense Fejérdy Péter, akinek a műtermében párhuzamosan az egyetemi tanulmányai mellett el is kezdett dolgozni. A műteremben eltöltött idő nagy hatást gyakorol szemléletére. Az egyetemi éveit végigkísérték nyaranta a különféle építőtáborok. Valkonyán elnéptelenedő kisközösséggel, Monoron a mélyszegénység problémáival, Perbálon a szellemi fogyatékkal élők sajátos világával szembesülhetett. A perbáli helyszín gyakorolta rá a legnagyobb hatást, ott érték a legintenzívebb élmények. Ezért választotta diplomatémának is. A 2021-ben megvédett diplomamunkáját Hauszmann-díjjal és MÉK-MÉSZ Diplomadíjjal is elismerték.

 

 

SORGI – DECODE Spotlight Díj 2021 a Be Light! támogatásával
Alkotó: Horváth Anna

„Egy közösség életében gyakran szenved el veszteséget, melyet csak később, utólag érzékel. Megszokott életterünkben pillanatokat alatt tűnnek el, és jelennek meg épületek a városi szövetben, mely által a hétköznapi élet addig megszokott térbeli keretrendszere sérül, változik. Épített környezetünk, mint háromdimenziós keret, hasonlít a bakelit lemezek barázdáihoz, hangok és emlékek ragadnak meg benne, sokszor számunkra észrevétlenül. Horváth Anna SORGI projektje egyfajta városi barázda, egy bakelit lemez töredéke. Az elkészült tárgyak, utcabútorok, idősíkokat kötnek össze, vagy párhuzamosságokat hoznak létre. A közösség számára fontos Máltai épületek emlékezetes vonásait újra értelmezve egy, emberléptékű tárgyba kompresszálva láthatjuk viszont azokat, ami nem fotó, nem építészeti makett, hanem térbeli és funkcionális újraértelmezése a meglévő vagy már elbontott épületeknek. Funkcionalitásra ítélt alkotásokról van szó, amelyek az idő és használat közben sérülni, kopni fognak, ami még jobban erősíti az alkotás több síkú időbeli, és materiális kapcsolódását az aktuális valósággal. A SORGI felhívja a figyelmet az elbontott anyagokban rejlő emberi erőforrás értékére, és annak körforgására ösztönöz. A DECODE Spotlight kiemeli és díjazza a társadamat szolgáló, azt előmozdító kreatív alkotásokat, így 2021-ben a Spotlight Díj a SORGI alkotást illeti.”– méltatta a különdíjasokat Bordás Péter, a BORD Építész Stúdió alapító tulajdonosa.

Horváth Anna magyar származású, Máltán élő designer, ahogy saját magát definiálja, narratív tervező és építész, az AHA alapítója. Régóta szenvedélyesen szereti a történetmesélést, ezért az építészmérnöki diplomája után a Central Saint Martins - University of the Arts Londonban szerzett Narrative Environments szakon MA diplomát. Stúdiójával a fenntarthatóságért és az építőipar körforgásos gazdaságáért küzd. Tervezési módszertanának fontos része az örömteli színekhez, formákhoz és tervezési megoldásokhoz vezető játék. A játékos megközelítéssel szemben azonban tárgyaikban gyakran rejtett társadalmi, kulturális, környezeti vagy politikai állásfoglalás is megjelenik. A SORĠI, egy építési hulladékból Málta köztereire készült bútorkollekció, mellyel Máltát képviselte az ECO Solidarity CLOSEUP 2021 elnevezésű rendezvényén.

 

 

VIZUÁLIS ÉS ALKALMAZOTT MŰVÉSZET KATEGÓRIA

 

MÉHES – a DECODE pályázat Fődíjban részesült alkotása
Alkotó: Zsin Bence

„A nappalok és éjszakák körforgása bár kevéssé sorolható a kortárs művészet legaktuálisabbnak tekinthető témakörei közé, Zsin Bence videója mégis újszerű perspektívába helyezi azt számunkra, így válik életünk egyik legalapvetőbb jelenségének megfogalmazásából magával ragadó útkeresés. E toposz megjelenésének időzítése ugyanakkor nem véletlen, hiszen az alkotó egy hirtelen megváltozott világrendet értelmez az univerzális állandóság mentén, közvetlen környezetében is kutatva életének meghatározó elemei után. Habár Zsin az ember és élettér kapcsolatát keresi táj-performanszai révén, dekódolása mégis egy az elmúláshoz viszonyított személyes alkotói identitáskereséshez, saját kötött kereteivel történő szembesüléshez vezet. A felhasznált őszinte eszköztár rétegei humorral és egyszerű, mégis formai és verbális nyelvezetében egzakt módon feltárulkozó narratívában érnek össze.“ – emelte ki méltatásában Kálmán Borbála, művészettörténész, a Ludwig Múzeum kurátora.

Zsin Bence a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festőművész tagozatán végzett 2014-ben, ugyanitt szerzett DLA fokozatot, mestere és témavezetője is Hegyi Csaba volt. Megalapításától tagja a Létra szociális és kulturális közösségnek, ahol az alkotóműhelye is található. Rajztanárként és osztályfőnökként dolgozik a Pécs-Somogyi Általános Iskolában. Rendszeresen részt vesz közösségi projektekben, melyek közül az egyik, az Úszó-ház a Ludwig Múzeum és a Collaborative Arts Partnership Programme kiállítása után meg is valósult egy többek között a tanítványaival történt együttműködés eredményeként a Rücker-Aknai tavon.

 

 

IDLE – a DECODE pályázat „Ígéretes projekt” díjban részesült alkotása
Alkotók: Birkás Mona 

Szürrealista képek és pszichedelikus motívumok, mindezeket az elemeket egy generátorral készített női robot hang narrálja,  amely az elme és a test keveredésének több szálon futó lehetséges verzióiról értekezik. Birkás Mona multimédiaművészként és digitális terméktervezőként írja le magát és arra összpontosít, hogy magával ragadó történeteket meséljen, miközben elmossa a fizikai és a digitális valóság közötti határokat. Idle című videómunkájában a komor motívumokat és a lágy rajzokat finom módon keveri, miközben izgalmasan kombinálja a formákat, színeket és vonalakat, hogy olyan világot teremtsen, amely új megvilágításban láttatja velünk az emberi létezést. A kiterjesztett valóság technológiája egy hatalmas, erőteljes és forradalmasító történetmesélési eszköz, amely megváltoztatja a művészek és a vállalatok márkaépítését. Birkás tökéletesen birtokolja ennek az új technológiának minden eszköztárát és bonyolult megastruktúrákat hoz létre, amelyek könnyedén lebegnek a "valós" vizuális kontextusban.  Ahogyan az AR marketing trendek egyre nagyobb teret hódítanak, biztosak lehetünk benne, hogy az alkalmazott AR művészek iránti kereslet hamarosan drasztikusan meg fog nőni. Birkás Mona ebben az évben kezdte meg Doktori tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem Művészeti karán, a kutatási témája pedig,  a kiterjesztett valóság kritikai szerepe a képzőművészetben. Autonóm képzőművészeti tevékenysége mellett, párhuzamosan szoftverfejlesztőként és 3d dizájnerként is dolgozik.” – hangzott el Etentuk Inemesit, az Artlocator applikáció és az Artlocator Magazin alapítójának méltató szövege.

Birkás Mona a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Intermédia és Képzőművész-tanár szakán diplomázott 2017-ben, 2021 őszétől pedig DLA tanulmányait folytatja a Pécsi Tudományegyetem Művészeti karán, a kutatási témája: A kiterjesztett valóság kritikai szerepe a képzőművészetben. Művészeti alkotásaiban a digitális és a valódi/érzéki világ viszonyát vizsgálja. A digitalizáció és a technológia az egész életünket átformálja, a pandémia pedig katalizálja ezt a folyamatot. Saját élményeiből inspirálódva próbálja kritikusan feldolgozni azt, hogy hogyan hat a technológia az emberi érzelmekre, testre és kapcsolatokra. Digitális médiumokkal dolgozik, leggyakrabban kiterjesztett és virtuális valósággal, illetve 3D grafikával.

 

 

DIVERZITÁS – a DECODE pályázat „Ígéretes projekt” díjban részesült alkotása
Alkotók: Szabó Renáta


Szabó Renátának az idei Decode nem csupán gondolatgazdag és remek videókat, hanem egy elsősorban a mennyiségről szóló vitát is köszönhet. Szabó Renáta ugyanis az alkotó, aki a magát már-már rutinosnak tekintő zsűrit is a pályázati kiírás részletes értelmezésére sarkallja, mivel öt kisfilmet küldött be, a statementje pedig egy 85 oldalas szakdolgozat. A túlzó bőség mögött azonban komoly tartalom, úgyszólván a nonkonformitás performatív bemutatása lapul. Noha a Diverzitás és a Monotónia című videóknak egyaránt kiindulópontja a járvány teremtette szituáció, mindkettő könnyedén túllendül ezen az aktualitáson, hogy megható módon demonstrálja a vizuális kommunikáció horderejét.  A Diverzitás az arc olvasásáról, a másik arcának rejtelmeiről szól egy kommentált videóperformanszban, amely a néző számára egyrészről felidézheti Marina Abramovic Ulay páros performanszait, azonban kérdésfelvetései a maszk és a személyiség, a perszóna témaköreit, nyelv és arcjáték, betegség és normalitás izgalmas relációit, a kódolással és dekódolással együtt járó delegált és koncentrált figyelmet járják körül. Szabó Renáta eredeti és mindenekelőtt ironikusan önreflexív képi világot teremt és jól bánik a zajjal.
” – szólt Dr. Kukla Krisztián, az Art Quarter művészeti vezetőjének dicsérete.

Szabó Renáta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója, a tervezőgrafika, a képzőművészet és a médiaművészet peremén mozgó alkotó, projektjeinek fő mozgatórugója a konceptuális gondolkodásmód. Alkotómunkáját jellemzően valós adatokon alapuló kutatói munka előzi meg. Munkáinak alanyai többnyire a közvetlen környezetében élő személyek, és sokszor sajátos humorral fűszerezve az ezekhez a személyekhez fűződő kapcsolódási problémákat is a közönség elé tárja. Többek között olyan témákat érint, mint az együttélés szimbiózisának átalakulásai, a szülői otthonban való ottragadás monoton légkörének felnőttként megtapasztalt hatásai. Alkotásai sokesetben experimentális jellegűek, melyek a grafikai alapoktól az audio rective tipográfián, az adat vagy akár érintésalapú sound-designon, az interaktív videoinstalláción, performance-on át egy folyamatosan bővülő médiahasználatig terjednek.

 

 

A DECODE PÁLYÁZAT 2021 „SHORTLIST” PROJEKTJEI:

Építészet kategóriában
•    K.É.V.E. PROLÓGUS –Molnár Dávid Ferenc (A DECODE 2019-es győztese)


Vizuális és alkalmazott művészet kategóriában
•    AHOL A FONAL MEGSZAKADT – Balkó Dorottya
•    MONOTONITÁS – Szabó Renáta

 

forrás: sajtóközlemény
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Még lehet jelentkezni a DECODE díjpályázatra

Még lehet jelentkezni a DECODE díjpályázatra

Még október 20-ig lehet regisztrálni és 22-ig pályázni.

Mély témák és kategorizálhatatlan ötletek a DECODE díjpályázaton

Mély témák és kategorizálhatatlan ötletek a DECODE díjpályázaton

Koncepcióalkotás építészet és társművészetek metszéspontján – Bordás Péterrel és Pém Ildikóval beszélgettünk. 

DECODE pályázat negyedszer is

DECODE pályázat negyedszer is

Idén először egy egyedi tervezésű díjtárgy, Zalavári Fruzsina alkotása is jár fődíj mellé.

Hirdetés