A Magyar Zene Háza tervezője a jövő városairól beszélget a MOME, az ITM és a Bolt egy-egy vezetőjével.

A Magyar Zene Háza tervezője, a japán Sou Fujimoto is részt vesz a Brain Bar Jövő városai témában indított panelbeszélgetésén. A Hogyan tervezhetünk élhető városokat a jövő számára? című panelbeszélgetés a Brain Bar YouTube csatornáján élőben követhető lesz szeptember 9-én, csütörtökön 15 órától. A panel résztvevői: Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője, Lasma Ivaska, a MOME Innovációs Igazgatója, Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Roman Sysel, a Bolt regionális menedzsere. A Brain Bar-t, 2021. szeptember 9–10-én, a Millenárison rendezik meg.

A Magyar Zene Házát a kortárs japán építészet kiemelkedő egyénisége, Sou Fujimoto tervezte, a magyar partnere az M-Teampannon. A japán sztárépítész légies, természet ihlette, inspiráló épületeiről híres világszerte, és Budapestre is a Városligetbe beleolvadó, szinte teljesen transzparens otthont tervezett az új zenei intézmény számára. Az épület – amelyről Fujimoto kulisszatitkokat is megoszt majd a Brain Bar beszélgetésben – az év végére készül el. 

A Magyar Zene Háza tervezésekor Fujimoto szinte teljesen áttetsző, környezetbarát épület létrehozására törekedett, hogy harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között. Úgy gondolja,

minden építész egyik nagy álma modern múzeumot tervezni, ilyen szempontból a Magyar Zene Háza kiváló feladat: önmagában egy klasszikus kiállítótér ugyanis már nem elég vonzó, oda kell tenni mellé további funkciókat, például előadótermeket, oktatási tereket.

Fujimoto filozófiája az építészet és a természet összefonódása, egybeolvadása, amely az építészet kezdetéig nyúlik vissza, ugyanakkor kortárs probléma is, és alapvető kérdés marad a jövőben is. Az idén ötvenéves építész pályájának kiemelten fontos állomásának tartja a Magyar Zene Háza tervezésének lehetőségét. Az épület tervezésére 2014 őszén kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatra 168 pályamű érkezett a világ minden tájáról. Sou Fujimoto terve kiemelkedett a mezőnyből, a nemzetközi zsűri többek között az épület könnyed, transzparens megjelenését és a parkkal való harmonikus kapcsolódását méltatta.

A Magyar Zene Háza látványterve

Zene a természetben

A ház egyedülálló formája mögött különleges mérnöki megoldások húzódnak meg: a homlokzati üvegfal – amely Európa legnagyobb, vízszintes szerkezeti osztás nélküli egybefüggő üvegfelülete – 94 darab egyedileg gyártott üvegpanelből áll, melyek az épület egyes szakaszain elérik a mintegy négy emeletnyi, közel 12 méteres magasságot. A ház másik ikonikus jellemzője az organikus tetőszerkezete: az épület lebegő tetejét a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formálta meg a tervező. A játékos hullámzással vastagodó, majd elvékonyodó tetőzet végig a városligeti lombkorona szintje alatt marad, így is biztosítva, hogy a ház harmonikusan beleolvadjon a természetbe. 

„A Magyar Zene Háza egy parkban épül. Az első, ami erről eszembe jutott, hogy a természetben zenélek. A két földszinti előadótermet ezért úgy akartam elhelyezni, hogy kapcsolatban legyenek a parkkal. Míg a legtöbb koncertterem zárt doboz, én nyílt tereket álmodtam, ahová beszűrődik a természetes fény, ahonnan ki lehet látni a természetbe, és ahová a Ligetből is be lehet látni

– mondta Fujimoto az épületről. – Azt akartam, hogy ez egy felszabadító hatású tér legyen, konceptuális értelemben, a gyakorlatban pedig lehetőséget kínáljon a minőségi zenehallgatásra a gyönyörű környezetet tiszteletben tartva. A megbízás ritka és egyedülálló helyzetet nyújt, olyat, amely máshol nem is valósulhatna meg. A Magyar Zene Háza projekt alapját a budapestiek szeretete jelenti a hely iránt. Üvegfalú teret konstruálni zenéléshez hatalmas technikai kihívás. De addig foglalkoztunk a témával, amíg megtaláltuk a megoldást az akusztikai, szerkezeti és más funkcionális problémákra. Ha elkészül az épület, nagyon különleges teret fedezhetnek fel maguknak a látogatók.”

A különleges látványhoz különleges technikai megoldások kellettek

Sou Fujimoto

Sou Fujimoto Hokkaidón született, 1971-ben. A Tokiói Egyetem műszaki karán 1994-ben szerzett építészdiplomát, 2000-ben megalapította saját irodáját Sou Fujimoto Architects néven. Az első, hazájában aratott sikereket külföldi megkeresések és feladatok követték, és Fujimoto másfél évtized alatt Japán első számú építészei közé került, aki ma éppoly otthonosan mozog Európában, mint a Távol-Keleten. Az Illinois-i Egyetem műszaki karának professzora, Primitive Future című könyve az év legsikeresebb építészeti kötete volt 2008-ban.

Korai épületei a második háború utáni nagy japán modernista generáció természetes örököseként mutatták meg tehetségét: olyasvalakiként, aki egyszerre gondolkodik funkcionálisan, de feszíti ki a létrehozott terek esztétikai és technológiai határait a megszokotton kívülre.

Jelentősebb középületei

2010-ben Tokióban megtervezte a Musashino Művészeti Egyetem Múzeumát és Könyvtárát, és már ezeken a terveken megjelent az építészet és a természet közötti érzékeny viszony, ami azóta is az építész védjegye. Még ugyanabban az évben megtervezte a japán divat „Future Beauty” kiállítóterét is, a londoni Barbicanben.

A 2012-es Velencei Építészeti Biennálén az Arany Oroszlán-díjas japán pavilon munkatársa volt, 2011-ben megosztott első díjat nyert az ARCVS iroda mellett a belgrádi Beton Hala Waterfront Centre kulturális központ tervezésére kiírt nemzetközi pályázaton. Jelentős mérföldkő volt pályáján, hogy 2013-ban meghívták a londoni Serpentine-pavilon tervezésére. 2000 óta a Serpentine Gallery minden évben felkér egy nemzetközi építészt vagy tervező céget az időszaki nyári pavilon tervezésére. A pavilont hat hónap alatt kell befejezni, és három hónapig látogatható. Fujimoto úgy véli, hogy nemzetközi ismertségét ennek a projektnek köszönheti. Az építész számos kitüntetést kapott már, köztük a 2010-es Rice Design Alliance Prize-t, a Wallpaper magazin design díját 2009-ben, és a World Architectural Festival díját magánház kategóriában, 2008-ban.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

„Nekünk írták a dalt!”

„Nekünk írták a dalt!”

A hazai popzene hőskorát mutatja be a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása.

Európa után Amerikában is sikert aratott a Liget projekt ikonikus épülete

Európa után Amerikában is sikert aratott a Liget projekt ikonikus épülete

Elnyerte az egyik legrangosabb amerikai építészeti elismerést a Magyar Zene Háza.

Zöld hullám

Zöld hullám

Zöldtetőt borított az ideiglenes szentély csarnokára Sou Fujimoto.

Hirdetés