Hirdetés

A kimenetelek attól is függnek, mennyire demokratikus a társadalmi berendezkedés.

Hirdetés

Tavaly írtunk róla, hogy az építészetben és designban rejlő oktatási lehetőségeket kutató Design That Educates Awardon dicséretben részesítették a Bokor Gyöngyi Design fejlesztőjátékát, a Histheoryt. A játék készítői most a koronavírus-járványt modellezték, és kidolgozták a lehetséges végkimeneteleit.

A Histheory az a játék, amely segíti a különböző nézőpontok megértését, a konszenzust és a csapatmunkát, de az alaposan kidolgozott játékszabályok és pontozási rendszer a versenyszerű játékot is lehetővé teszik.

A Histheory a történelmet a politika, a társadalomtudomány és az emberi psziché logikus hálózataként értelmezi alternatív történelmi folyamatok levezetésével. Jó messzire rugaszkodik attól, amit hagyományosan történelem alatt értünk: az utópisztikus forgatókönyvek komplexen feltárják a lehetséges jövőbeli világokat, kommunikációval, közlekedéssel, emberi érzelmekkel együtt.

Naponta változnak az elképzelések azzal kapcsolatban, hogy milyen gazdasági és társadalmi hatásai lehetnek a járványnak. Abban az elemzők nagy része egyetért, hogy semmi nem folytatódhat úgy, mint eddig, mások azonban kevésbé hisznek a gazdaság és a társadalom jobbító erejében. A Histheory alkotói megvizsgálták a különféle társadalmakban, hogy ha egy vonás hangsúlyossá válik, és főként az határozza meg a történetek folyását, akkor milyen forgatókönyvek valósulhatnak meg.

„Négy helyzetet állítottunk fel, és mindegyikben számos variációt fejtettünk ki. Húztuk egymás után találomra a kártyákat és építettük a szokásos ’logikusan bekövetkezhető’ mozzanatok hálózatát” – írták az alkotók posztjukban. Az elkövetkezendő napokban az első változatot kezdjük el kirakni.

Négy modellt vizsgálnak meg, ezekből az elsőt már lemodellezték, most készül a többi forgatókönyve is:

  • WIN-WIN helyzet: egy jól működő demokratikus rendszert ér el a járvány, amelyben egy idő múlva beindulnak a társadalom védekező mechanizmusai, és megoldódnak a nehézségek.
  • WIN-LOSE helyzet: egy jól működő demokratikus rendszert ér el a járvány, ám az rosszul reagál a felmerülő nehézségekre, és képtelen megoldani a problémákat.
  • LOSE-LOSE helyzet: egy diktatórikus elnyomó rendszerbe üt be a vírus, ahol a totális elnyomás nem engedi az értelmes válaszok megszületését, és a problémák nem oldódnak meg.
  • LOSE-WIN helyzet: egy diktatórikus vonásokkal rendelkező rendszert talál a vírus, viszont társadalmi szinten jó válaszok születnek a problémákra, és a rendszer képes kilábalni a katasztrófából.

A WIN-WIN helyzet

Rugalmasság

A vizsgált társadalomban olyan jól szervezettek a közösségek, hogy megfelelő rugalmassággal tudnak reagálni a nehéz helyzetre, elindul egy élénk virtuális hálózatosodás, és ezzel együtt egy segítő jellegű kommunikáció, mely felerősítheti a bizalmat az okos technológia irányába. A fokozott online lét óhatatlanul is egy visszafogottabb, puritánabb életmódot ösztönöz, amely így egyfajta zöld gondolkodást hoz el. Most százszor is meggondoljuk, hogy valóban mire van szükségünk, és egy sokkal átgondoltabb, megfontoltabb életmódot követünk.

Csavar - Ugyanoda más úton

Az a társadalom, mely kellő rugalmassággal kezel egy nehéz helyzetet, úgy dönt, hogy még a járvány idején sem korlátozza különösebben a személyi szabadságot, és ez azzal jár, hogy nyitott a legextrémebb, legforradalmibb megnyilvánulások felé is, ha az a probléma megoldását hozhatja. A hirtelen jött járvány kezelése gyors, sokszor szélsőséges megoldásokat is elfogad, sőt ösztönöz. Egy pluralizmusra épülő szabad rendszer könnyedén át tud váltani ezekre az alternatív eszközökre. Így még a radikálisabb, harcosabb zöld kezdeményezéseket is díjazza.

Lehet, hogy most kell meglovagolni a lehetőséget a hangos környezetvédő mozgalmaknak, most kell fontos lépéseket kiharcolni, mert ebben a kiélezett helyzetben nyitott a társadalom az ilyen akciókra.

Kérdések

  • Lehetséges, hogy ez a járvány valóban gyökeresen megváltoztatja életmódunkat, gondolkodásmódunkat és viselkedésünket?
  • Mitől függ, hogy sikerül?
  • Demokrácia avagy diktatúra kérdése?
  • Ha azonban mégis inkább a pusztítás mértéke dönt, vajon akkor a lenullázódott, összeomlott gazdaság vagy a még középszinten prosperáló rendszer fogja magáévá tenni a zöld gondolkodást?
  • Teljesen le kell rombolni a régi rendszert, hogy egy gyökeresen új gondolkodás honosodjon meg, vagy van valami használható gazdasági filozófia, amire rá tud telepedni egy új zöld gondolkodás?
  • Netán attól függ a zöld ideológia meghonosodása, hogy mely szektor halt el, és melyik maradt életképes?
  • A pandémia teljes egészében tönkretehet egy gazdaságot?
  • A diktatórikus avagy a demokratikus társadalom gazdasága sebezhetőbb ebben az esetben?
  • Avagy egy gazdaság ereje, illetve sérülékenysége nem ettől függ?
  • Vajon milyen erőforrásokra alapozódik az a gazdaság, amelyet teljesen tönkre tehet egy ilyen globális vírus?
  • Létezik-e olyan termelési szektor, amit kevéssé vagy alig érint egy ilyen járvány?
  • Volt-e valaha a történelemben olyan időszak, mikor egy katasztrófa csak pár szektort érintett?

Együttműködés

Ha a társadalom különböző rétegeiben erős az együttműködés, akkor az egymás iránt érzett szolidaritás arra ösztönöz, hogy ne csak a saját problémánkat nézzük, hanem inkább szolidaritásra törekedjünk. Ebben a bonyolult és nehéz helyzetben felértékelődik és felerősödik a vallás szerepe, mely közösségmegtartó és komoly erőt adó tényezővé tud válni. Ha az erősödő spirituális gondolkodásmód egy ésszerű, környezet iránt felelős viselkedéssel tud párosulni, akkor egy egészségesebb fejlődés elé nézhetünk, és egy sokkal organikusabb növekedést nyerhetünk. Ezek a fejlődési folyamatok hosszútávon fenntarthatóbbak lesznek, és előbb vagy utóbb egy - ugyan nem kiugró -, de mindenki számára elfogadható jólétet eredményezhet.

Csavar - Ugyanoda más úton

Ha egy krízis megoldása érdekében a társadalomban elindul a legszélesebb, és lehetőleg minden társadalmi réteget összefogó együttműködés, akkor az egyfajta sokszínűséget hoz el, mely a multikulturalizmus gazdagságát mutatja. Az extrém helyzet miatt olyan népcsoportok, néprétegek, sőt szakmák fognak össze, melyek addig nem találkoztak a szokásos mindennapi életben. Egy jól működő, demokratikus társadalom pedig elfogadó a sokszínű megnyilvánulások, kultúrák és szaktudás irányában, hisz alapelvei erre ösztönzik.

Ha feltesszük, hogy az integráció jól működik, a tudás összeadódik, és ez az érték és tudás a járvány után is megmarad, akkor egy színes és megoldásaiban hatékony társadalom jön létre, mely előbb vagy utóbb a társadalmi jólétet fogja szolgálni.

Kérdések

  • Mitől függ, hogy a különféle kultúrák együtt tudnak-e működni?
  • Mitől függ az integráció sikeressége?
  • Mennyire vagyunk képesek elfogadni egymás szabályait?
  • Motiváltak vagyunk-e eléggé, hogy elfogadjuk egymás értékeit?
  • Van-e bármi, ami erre ösztönöz minket?
  • Talán a pont a krízishelyzet hozza el ezt a motivációt?
  • Avagy még jobban izolál, sőt ellenségeskedést szül?
  • Mitől függ, hogy a járvány elmúltával ellenségként vagy barátként nézünk majd egymás szemébe?
  • Egy felelős kormányzat összefogásra vagy ellenségeskedésre hív fel ebben a helyzetben?



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Konténerekben oltatná be a brit lakosságot egy építésziroda

Konténerekben oltatná be a brit lakosságot egy építésziroda

A modulokat kamionok szállítanák, így nem terhelnék túl az egészségügyi intézményeket, és minden kis faluba hamar eljutnának.

„Hagyjátok abba az ostoba, soha meg nem valósuló ötletek mutogatását!”

„Hagyjátok abba az ostoba, soha meg nem valósuló ötletek mutogatását!”

Kate Wagner építészetkritikus páros lábbal szállt bele az építészekbe, a tervezőkbe és a projektjeiket felkaroló médiába.

Újrahasznosított anyagból készülő termékkel szállt be az Adidas a maszkgyártásba

Újrahasznosított anyagból készülő termékkel szállt be az Adidas a maszkgyártásba

A befolyt összeg egy részét egy alapítványnak adják. 

Hirdetés