A rézsűkbe épült ház teljes egészében arra törekszik, hogy felnyíljon, kitárulkozzon a horizont felé, miközben megbújik az erdő és kertje ölelésében. Erről szóló cikkünket a 163-as, 2020/7-es lapszámból közöljük.

A szirtfokról, hegytetőről, de akár a balkonról az alant elterülő tájat szemlélő figura Caspar David Friedrich képei óta ikonikussá vált. Manapság egy városlakó ritkán éri el azt a pozíciót, hogy lába alatt az elterülő várossal és a felkelő Nap sugaraival élje mindennapjait. Ezért kivételes az az óbudai családi ház, amely a természet adta távlat maximális befogadására törekszik. Nem hivalkodó, hanem befelé, pontosabban a nagyszerű látvány felé forduló házat tervezett Finta Csaba csapata, Glavanovics Orsolya és Kenyeres László építészek, kihasználva a hegyoldali telek erős lejtését, valamint a nyeles telek távolságtartását.

A rézsűkbe épült ház teljes egészében arra törekszik, hogy felnyíljon, kitárulkozzon a horizont felé, miközben megbújik az erdő és kertje ölelésében. Az alaprajz tiszta, áttekinthető. Markánsan két egység különíthető el: a tágas, nyitott, levegős közösségi tér és az intim privát tér. Már a tető törésvonala is a belső tereknek ezt a határozott funkcióváltását mutatja. Az épület szerkezetében ezt erősíti a nagy középső főfal, ami szintén erős határvonalat képez: ez a fal választja el az egyszintes részt a kétszintestől, a privát zónát a lakótértől, a zártabb, befelé forduló épületszakaszt a panorámára szervezett térrésztől.

A természet közelsége, beengedése fizikailag érezhető, a hatalmas, süllyesztett üvegablakok hangsúlyos használata szinte elfeledteti a falak határoló szerepét, felülírja a kint és bent fogalmát, engedi a mindennapokat a természetben élni. Míg a tető felnyílásával is hangsúlyozott végtelen perspektíva felé fordul a közösségi tér, addig a háló részek hátat fordítanak a világnak, engedik egy saját belső világ kialakítását, az elmélyülést. A visszahúzódásnak, elvonulásnak évezredes szimbóluma a kert, ezért rendkívül fontos volt a hátsó traktus kialakításakor (is) a kertkapcsolat, amelyet a hegyoldallal szinte érintkező hálószobák megkaptak.

A határtalanság, a távlatosság érzésének megteremtésére a transzparencia mellett az építészek a nagy belmagasságot is használták, amivel elrugaszkodtak a szokásos lakóépület-léptéktől, ezért a tér érzete hangsúlyosabb lett a szerkezetek súlyánál. (Több, inkább a középületekre jellemző szerkezet – pl. az üveg függönyfalak – jelenik meg a házon.) Légiesség jellemzi az egész szerkezetet, nemcsak a hatalmas üvegfelületek használata, hanem a belső téralakítás, az egybenyíló légterek, a lépcsők kialakítása is a lebegés érzetét kelti.

Kint és bent határainak elmosása hangsúlyosan jelentkezik a burkolatok kialakításában: a belső burkolatok ki-kifutnak a kültérbe, a természettel való egység, harmónia imitálásaként. A belső tereket, ahol csak lehet, fapadló borítja, míg színében a kültéri burkolatokban is visszaköszön ez az élő anyaghoz való ragaszkodás, és csak ráerősít a tervezés folyamatában a természethez való kötődésnek mint vezérelvnek a gondolatára. Az építészet és a design szoros egységet alkot, a ház érezhetően egyszerre fejlődött, alakult bent és kint egyaránt.

Az ötletes, praktikus, ám néha merész belsőépítészeti megoldások Szelezsán-Ács Anna keze munkáját dicsérik. Az üveghasználat, a térelválasztás légies, ám funkcionális megoldásai nem törik meg a nagyszerű panorámát. A motívumok ismétlődése pedig kellemes, bensőséges ritmussal tölti meg a ház atmoszféráját. Különleges, szintén ipari megoldás átvétele a „világító” fugák megjelenése, amely csak fokozza a ház amúgy is pompás fényjátékát. A „melegítés”, az otthonosság megteremtése merész, bevállalós objektben csúcsosodik ki: a nappali-konyha terébe belógatott különleges formájú kandallóban.

A távlatok nemcsak a horizont látványának kiemelésében jelentkeznek az épületben, hanem gépészeti megoldásai, korszerű technológiája is példát mutat a távlatos, felelős gondolkodásra és tervezésre. A megjelenésében látszólag egyszerű ház, mélységében vizsgálva, bonyolult, összehangoltan vezérelt rendszereket rejt. A tetőn elhelyezett napelemek és a pinceszintbe rejtett jelentős „géppark” alternatív fűtési megoldásokkal gondoskodik a ház energiafelhasználásának optimalizálásáról.

A természetben létezést a Tuba Péter kerttervező mérnök által megálmodott park is erősíti. Már a tervezés, és még inkább az építkezés megkezdésekor fontos szempont volt a hatalmas, öreg fák megtartása. A vízeséssel gazdagított, ritka növényekkel és változatos ültetésekkel teli kert élete még csak most kezdődik az ősfák és az erdő érintkezésében, de máris ígéretese távlatokat nyit a lakók számára. A kitűnő, professzionális együttműködésen alapuló (az építészek és a belsőépítész mellett a kivitelezésért felelős Boros Levente) csapatmunka eredményeként létrejött házon „nincsen egyetlen felesleges mondat” sem, mindennek értelme, mélysége, funkciója van. Rejtettségében is kiváló példa arra, hogy a rendkívüli magas minőségű és minőségi építészet teret nyer a hazai tájakon.

Tervezés éve: 2016
Megvalósítás éve: 2019

Bruttó szintterület: 498,5 m2

Generál tervező: MYD II, Finta Csaba
Építész tervezők: Glavanovics Orsolya, Kenyeres László
Belsőépítész: Szelezsán-Ács Anna
Tájépítész: Tuba Péter


További képek a cikk végén található galériában!
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ichthiológia

Ichthiológia

Ház Remeteszőlősön. Martinkó József írása az OCTOGON magazin 183-as (2023/3-as) lapszámából.

Egy fedél alatt

Egy fedél alatt

Családi ház Dömösön

Ottlik György lett az Év Belsőépítésze
  • 2023-05-30 17:26
  • Deco

Ottlik György lett az Év Belsőépítésze

2023-ban a 2019-2021-es évek munkáit díjazták

Hirdetés