Hirdetés

A főváros digitális térképéről, a Budapest Legendáról az alkotói nyilatkoznak.

Hirdetés

Közel egy éve indult el a Budapest Legenda, amely a folyamatos fejlesztés eredményeképpen a főváros legfontosabb kortárs építészeti alkotásainak adatbázisa lesz. A Budapesti Építész Kamara által létrehozott térképes regiszterről az ötletgazdával, Csapó Balázs BÉK elnökkel, valamint a kreatív koncepciót kidolgozó csapat tagjaival: Hartmann Gergellyel, Kozma Dániellel és Schmal Fülöppel beszélgetett Pesti Monika.

Hogyan jött létre a Budapest Legenda? Honnan ered az ötlet, hogy Budapest kortárs építészetét digitálisan bemutassák?

Csapó Balázs: A Budapest Legenda ötlete egyrészt az úgynevezett Alkotások Honlapjából indult ki, amely egy olyan hely volt, ahová mindenki fel tudta tölteni az általa tervezett épületeket. Időközben azonban ez alól kifutott a technológia, és ebből adódóan a népszerűsége is lecsökkent. Másrészt sok helyen látjuk, hogy a szakma igyekszik feldolgozni a kiemelkedő építészeti alkotásokat, de ezek jellemzően a történeti helyzetekre fókuszálnak. Mi azt szerettük volna, hogy a kortárs épületek is láthatóvá váljanak. Így született meg a gondolat, hogy a Budapest Építészeti Nívódíjához is kapcsolódva, jó lenne a kortárs épületeket térképre helyezni. Már 2018-ban, amikor a Nívódíj pályázatát először bonyolítottuk le digitálisan, felmerült egy applikáció ötlete.

 Csapó Balázs (Fotó: Tuszinger Károly)

Mostanra sikerült ezt a három korábbi szálat összefogni. Felkértünk egy olyan kurátorcsapatot, akik ezen a téren már bizonyítottak. A tartalmi munkát és az adatbázis megtervezését Hartmann Gergelyre, a Modern Győr szerkesztőjére bíztuk, amelyhez szintén tartozik egy ehhez hasonló térképes felület. Ehhez egy művészeti koncepciót is hozzátettek a kurátorok. A grafikai designt Kozma Dániel készítette el, aki egyben a UX-UI fejlesztéseket is kézben tartotta. Egy nagyon visszafogott, minimalista arculati felületet hozott létre, amelyben azért megjelenik néhány, a szigorúan szerkesztett koordináta-rendszerből kilépő kortárs elem is. Az egységesítés érdekében az épületek előnézeti képei egyetlen fotós, Schmal Fülöp fényképei. 

A Modern Győr tehát bizonyos szempontból mintául szolgált?

Hartmann Gergely: A Modern Győr is egy hasonló kamarai együttműködésből született meg, ott a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara volt partner a fejlesztésben. A honlap a város építészetét a harmincas évektől kezdve 1990-ig dolgozza fel. Mindenki számára elérhetővé teszi a szóban forgó korszak győri épületeit, lehet rajta keresni, különböző szempontok szerint szűrni. Tehát az volt a kiinduló elképzelés, hogy valami hasonló szülessen a főváros kortárs építészetéről is.

Kézenfekvő volt, hogy első körben a Budapest Építészeti Nívódíja pályázatokon elismert épületeket dolgozzuk fel, hiszen ezek építészeti minősége nem lehet vitás. A nívódíj 1995-ben indult el, eddig 100-110 a díjazott és dicsérettel elismert épületek száma, ez az az alapmerítés, amellyel elindultunk.

A Modern Győr és a Budapest Legenda közös tulajdonsága, hogy mindkettő mögött egy-egy adatbázis áll, ez adja a vázukat, ahogy mondjuk egy épületnél a tartószerkezet. Ugyanakkor, míg a Modern Győr oldal archív fotókkal készült és inkább az információtartalma az elsődleges, addig a Budapest Legendánál nagyon fontosnak tartottuk, hogy átlátható, könnyen kezelhető formát adjunk neki, amely a kortárs design eszközeit is használja.

Kozma Dániel, Hartmann Gergely, Schmal Fülöp (b-j, Fotó: Schmal Fülöp)

Ezek szerint a Budapest Legenda oldalon most szereplő épületek a fejlesztésnek csak az első körét jelentik. Mik lesznek a következő lépések?

H. G.: A honlapot folyamatosan fejlesztjük, ami mostanra összeállt, az a már említett tartószerkezet, az adatbázis. Ez kereshető, szűrhető,  ugyanakkor albumszerűen lapozgatható is. A nívódíjat vagy dicséretet elnyert épületek közül most körülbelül száz található meg a honlapon magyar és angol nyelven. Egyrészt folyik a tartalom fejlesztése, további épületek feltöltése, másrészt funkcionális fejlesztésekben, bővítésekben is gondolkodunk, ilyen lehet például városi séták összeállítása, ami a szakmán kívül az idegenforgalom és a laikus érdeklődők számára is érdekes lehet. A szöveges leírások mellett szóba jöhet videók, podcastok, egyéb szubjektívebb tartalmak feltöltése is, ismert építészek, közéleti szereplők megszólaltatásai. Miután az összes, a nívódíjhoz kapcsolódó épületet feldolgoztuk, a következő kérdés az lesz, hogy milyen irányban, milyen módszerrel bővítsük majd tovább az adatbázist.

Elképzelhető például az is, hogy a kerületek vagy más szakmai szereplők jelölnének épületeket erre a honlapra, és egy bíráló bizottság hozna döntést, így a minőségi budapesti kortárs építészet platformjává válhat ez a rendszer.

Cs. B.: Ahogy Gergely is elmondta, jelenleg a Budapest Legendában a nívódíjas épületek adatbázisát lehet elérni, ez is több ütemben készül. Keressük, hogy hogyan lehet rugalmasabbá tenni a rendszert. Most egy nagyon egyszerű keretünk van, egy nagyon szép közegben, ezután jönnek azok az értő fejlesztések, amelyek további rétegeket tudnak feltárni. Nem egyszerű feladat, mert amikor az ember olyan nagyon komoly fejlesztési forrásokkal rendelkező felületekkel versenyez, mint például a nagy közösségi oldalak, nagyon komplikált egy egyedi, viszonylag kis költségvetésű fejlesztéssel ugyanannak a rétegnek az érdeklődését felkelteni. Abban bízunk, hogy a design tud majd egy hozzáadott értéket adni. Hiszen azt lehet látni, hogy a fejlesztéseknél a technológia szokott előbb megjelenni, és csak egy érettebb szakaszban társul hozzá a kortárs design, mi ezt fordítva próbáljuk meg végigvinni. Ez kicsit hasonlít az Apple történetéhez, ahol nagyon figyeltek arra, hogy a design és a technológia együtt fejlődjön.

Kiemelt szerepe van tehát a designnak. Mik a főbb jellemzői a honlap grafikai megjelenésének?

Kozma Dániel: Az alapvető stíluselemekben, színben, betűtípusban a BÉK arculatát követtük, de volt mozgásterünk is, amelyen belül előremutató, újszerű, letisztult megoldásokra törekedtünk. Az egyszerűnek tűnő, szűrhető térkép valójában sok funkciót takar. A fő kihívás ezek kezelhetőségének az izgalmas designnal való összeegyeztetése volt. A koncepciónk alapját, amely meghatározza a dolog karakterét, a landing page három részre osztása adta. Ez nagy szabadságot ad a felhasználóknak, akik saját maguk szabhatják meg, hogy a szűrőkből, az előnézeti képekből és a térképből mennyit, milyen arányban szeretnének látni. A másik izgalmas és rendhagyó megoldást azok az apró mozgások jelentik, amikor a felhasználó az egeret a szűrők vagy az előnézeti képek fölé viszi. 

Ami még különleges karaktert ad a honlapnak, az az előnézeti képek layoutja, ami megjelenik a térképes nézetnél is, de ha az ember megnyit egy épületprofilt, akkor az épület aloldalán lévő fotók ott is ebben a különleges layoutban jelennek meg. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egy album- vagy magazinszerű hangulatot hozzunk, befogadhatóbb, izgalmasabb megjelenést, ne csak egy száraz adatbázist. Igyekeztünk sok mindennel élményszerűbbé tenni az oldalt, ez a tipográfiára is nagyon igaz, például az egyes épületek aloldalaira, amelyek egy nagyobb betűméretű leaddel, egy még nagyobb betűvel írt címmel és egy nagy borítóképpel, magazinos jelleggel segítik a befogadást. 

Mindenben, ami az építészetről szól, igen nagy szerepet játszanak a képek, a fotók. 

Schmal Fülöp: A Budapest Építészeti Nívódíja pályázatán minden épületnek komoly fotódokumentációja van, azonban az már a projekt elején látszott, hogy ez a fotóanyag nagyon vegyes. Ezenkívül voltak olyan épületek is, amelyekről nem is voltak igazán jó fényképek, így jött az a gondolat, hogy minden épületről készüljön egy új fotó. Nagyrészt itt már kicsit régebben elkészült épületekről van szó, úgyhogy a zavaró tényezők letisztítása volt a kihívás a dologban, de úgy kellett ezt elérni, hogy ne tűnjön vadonatújnak az épület. Sok háznál az volt az érzésem, hogy a környezete már „benőtte”. Maga a munka nagyon izgalmas volt,

vettem egy kis robogót és azzal jártam a várost, mint egy „fotós futár”. Nagyon sokfelé voltam, sok helyen engedélyt is kellett kérni, sok emberrel találkoztam. Érdekes volt, hogy sok helyen nagyon örültek nekem, de voltak helyek, ahol kifejezetten elzárkóztak attól, hogy lefotózzam az épületet. Köztes verzió nem nagyon volt. A legtöbb helyre azért sikerült így vagy úgy bejutni. 

Mik a távolabbi céljaik a Budapest Legendával?

H. G.: A célokkal kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni, hogy a Budapest Legenda kétnyelvű, a magyaron kívül angolul is elérhető rajta minden szöveg. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar építészetről a határon túlra eljutó információkat is bővítsük ezúton. Itt nemcsak egy-egy, valamely válogatásba bekerült példával találkozhatnak a külföldiek, hanem egy olyan adatbázissal, amely kontextust is ad, amelyben keresni lehet, ahol az egyik megtekintett épület továbbvihet több másikra, a közös építész vagy valamilyen más közös jellemző alapján.

Ugyanakkor egy időbeli áttekintést is ad, az épületek az elkészültük ideje szerint is sorba rendezhetőek, így egy kvázi történeti áttekintést is kapunk Budapest kortárs építészetéről.

Cs. B.: Első körben most az applikáció annyit tud, hogy adott szűrőkkel keresni lehet az adatbázisban. Jelenleg kutatjuk azokat a könnyen fejleszthető, egyszerűen kézben tartható funkciókat, amikkel egy összetettebb és felhasználóbarátabb irányba lehet elmozdulni. A Budapest Legenda egy olyan kortárs adatbázissá tudja kinőni magát az évek folyamán, ami összegzi a legfontosabb építészeti alkotásokat a főváros területén. Már eddig is elindult több kezdeményezés, amelyek jellege többé-kevésbé hasonló, ilyen például a Közép tanszék Hazai középületek című honlapja, vagy a Zsuffa Zsolt által összeállított, Budapest kortárs, szecessziós és modern építészetéről összeállított térképek és kalauzok, illetve említhetjük a Fortepan ForteGo elnevezésű térképes applikációját is. Nagyon jó lenne, ha ezeket valahogy egy közös platformra össze lehetne hozni.

Ugyanakkor persze valahol meg is kellene húzni a határvonalat a kortárs és a történelmi épületek között, de másrészt, például túraútvonalak esetén elképzelhető a különböző korszakok egymás mellett szerepeltetése is. 


Elindult már esetleg valamilyen partneri együttműködés?

Cs. B.: Kampányt indítottunk a webkettes közegben, a Facebookon elsősorban, hogy keressünk olyan partnereket, akik még szívesen csatlakoznának ehhez a fejlesztéshez, akikkel ki lehetne ezt teljesíteni. A Kortárs Építészeti Központ azonnal válaszolt is a felhívásunkra, nekik korábban volt egy Artur.org.hu (az oldal már nem érhető el – a szerk.) elnevezésű túraútvonal alkalmazásuk, ami mögül ugyancsak kifutott a technológia. Így a következő lépésünk valószínűleg egy túrajavaslatokat tartalmazó fejlesztés lesz. Ez nekünk azért is nagyon fontos, mert a BÉK egy kicsit poros szervezetként él az építészek fejében, szerettünk volna ebből a képből kilépni. A programunkban egy kiemelt pont volt, hogy a fiatal építészeket is meg tudjuk szólítani. Ezt azonban csak olyan módon érdemes megtenni, amire reagálni is tudnak, olyan kapcsolódási pontot kell felmutatni, amire válaszolni tudnak. Úgy érezzük, hogy ez a Budapest Legenda pontosan egy ilyen előremutató, kreatív, újszerű helyzet, amire szinte azonnal reagált is a KÉK, akik a fiatalokat rendkívüli módon közel tudják hozni a szakmához. Remélem, hogy a Budapest Legenda kapcsán majd egy szélesebb együttműködés is ki tud bontakozni.

Budapest Legenda, impresszum:
Tulajdonos: Budapesti Építész Kamara
Ötlet: Csapó Balázs
Kreatív koncepció: Hartmann Gergely, Kozma Dániel, Schmal Fülöp
Fotóarculat, borítóképek: Schmal Fülöp
Grafika: Kozma Dániel
Kurátor és adatbázis-terv: Hartmann Gergely
Támogató: Magyar Művészeti Akadémia, Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Már februárban elkezdődhet a Lánchíd felújítása 

Már februárban elkezdődhet a Lánchíd felújítása 

Az A-Híd Zrt. végezheti el a felújítási munkálatokat, amelyek 2023 őszére fejeződhetnek be, és 18,8 milliárdba kerülhetnek. 

Öt elvárás mentén újulnak meg a Budavári Palotanegyed kertjei és parkjai

Öt elvárás mentén újulnak meg a Budavári Palotanegyed kertjei és parkjai

A Nyugati kertek átalakítását a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda tervezi.

Épülhet a zéró emissziós innovációs központ Budán

Épülhet a zéró emissziós innovációs központ Budán

Drasztikusan átalakul a Petőfi híd budai hídfőjének látképe.

Hirdetés