Hirdetés

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár II. számú raktárának rekonstrukciója - Nagy Csaba (Archicon) tervei alapján. 

Hirdetés

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt budapesti telepének folyamatos technológiai fejlesztései az elmúlt fél évszázad során időről-időre a magyar ipari építészet számára is inspiráló feladatokat jelentettek. Ezek közül elég csak azokat az 1950-es évek végén zajló nagyszabású építkezéseket említeni, melyek a korai Kádár-korszak iparosítási hullámában az akkoriban Kőbányai Gyógyszerárugyárként ismert üzemet új technológiai egységekkel gazdagították.

Fotó © Bujnovszky Tamás

Ezek a munkálatok építészeti szempontból is jelentősek voltak: a Callmeyer Ferenc tervezte ún. növényüzem és a közelében magasodó igazgatósági épület az akkori friss nemzetközi áramlatokat is magába szívó hazai „téglamodern” ma – átalakított formájában – is impresszív példája. Szintén ekkor épült az I. számú raktár, Juhász Jenő és Garay Lajos munkája: az előregyártott vasbeton elemek és monolitikus konstrukciók különleges kombinációján alapuló épület markáns szerkezeti esztétikája a telepet behálózó sűrű csővezeték-szövetben is érvényesül.

Fotó © Bujnovszky Tamás

Az ezredfordulón, a gyáralapítás centenáriuma idején új lendületet kapó látványos építkezések, többek között az Archikon Építésziroda rajzai alapján kivitelezett nagyszabású üzembővítések (az ún. RGK épületekhez laboratóriumi egységet és magasraktárat csatoltak 1997 és 2000 között), illetve a Zoboki-Demeter & Társaik Építésziroda tervei szerint egy későbbi fejlesztés kapcsán, 2007-ben elkészült kémiai kutatóépület a cég kvázi arculati elemeivé, az ipari innováció építészeti kifejezőeszközeivé váltak.

Mindez a gyár legutóbbi építészeti beruházása kapcsán mind a megrendelői hozzáállás, mind a tervezői ambíciók tekintetében fontos előzmény. A telep beépítése és a környék városképe szempontból egyaránt igen hangsúlyos helyen álló II. számú raktártorony energetikai és szerkezeti szempontból elavult homlokzatának gyökeres átépítését ugyanis mindkét fél jó alkalomnak tartotta arra, hogy a korábban lehangoló, arctalan és technológiai okokból ablaktalan épülettömeg figyelemfelkeltő látványelemmé, a vállalat „városi arcának” karakteres elemévé váljon. A gyár előtt elhaladó útról is jól látható, jócskán a környezete fölé magasodó épület új burkolatának célja tehát – azon túl, hogy átszellőztethető légréteget képez az épület vasbeton falai körül, s védi a szerkezetre rögzített hőszigetelést – nem más, mint a jó értelemben vett hatáskeltés, az impulzivitás.

Fotó © Bujnovszky Tamás

A tervezők, az Archikon Építésziroda munkatársai Nagy Csaba vezetésével olyan kompozícióra törekedtek, amely tudomásul veszi a technológiából eredő hasábforma megbonthatatlanságát, tekintettel van a gazdaságossági szempontokra, mégis oldja a merev síkokat és mozgást érzékeltet. Ez a gondolat vezette el őket ahhoz, hogy a burkolatként választott acéllemezeket a szokásos raszteres elrendezés helyett a vízbe dobott kő által keltett koncentrikus hullámok interferenciájára emlékeztető rajzolatban – azaz soronként változó mértékben eltolva – rögzítsék a felületre. Ezt a síkbeli textúrát a tervezők mintegy „kimozdították” a térbe azzal, hogy a függőleges fugákba merőlegesen előreugró rozsdamentes acéllamellákat illesztettek. A síkbeli és térbeli eszközök mellett a felületek minősége is hozzájárul az összehatáshoz: a törtfehér, porszórt felületű acéllemezek és a fényes lamellák kontrasztja a változó fényviszonyok révén szinte életre kelti a homlokzatot. A lamellák árnyéka – mint finom tollvonások – és a felületükről visszaverődő fény – mint a fodrozódó víztükör csillogása – úgy mozdul, ahogy mi magunk mozgunk a térben.

Ezt a komplex élményt a tervezők a lehető legegyszerűbb eszközökkel – mindössze kétféle fémlemezzel érik el. Az egyszerűségnek és a komplexitásnak ezt az érdekes kettősségét a torony tömegének „szimpla” formája tovább fokozza, mintegy a homlokzatok „vibráló” részletvilágának statikus ellenpontját képezve. Az ilyesfajta „kétarcú”, egyszerre nyugodt és izgalmas épületeknek az ipartelepeken fontos pszichológiai szerepük van: a sok technológiai szerkezet és a nagy méretek miatt gyakran zűrzavaros vagy éppen monoton hatású környezetben ezek a vizuális effektek egyfelől rendszerező, másfelől változatosságot teremtő erővel bírnak.

Az épület tőszomszédságában álló Juhász-Garay-féle raktár építészeti karakterében is megfigyelhető ez a kettősség, de egészen más módon nyilvánul meg. A kockához közelítő tömböt borító gyémántmetszésű betonpanelek és a földszint gombafejezetes oszlopainak elementáris plaszticitása, „kézműves” jellege a szalagablakok könnyűségével váltakozik (ez utóbbiak nyílászáróit kicserélték, a paneleket pedig lefestették, rontva az eredeti hatást). Így tehát a raktártorony homlokzatának szubtilis hatásokban kibontakozó arculata és a Juhász-Garay-raktár súlyosabb szobrásziassága finoman kiegészíti, erősíti egymást – a Richter-gyár egyik legérdekesebb építészeti együttesét alkotva.

Építész tervező: Nagy Csaba, Déri Dániel, Kováts Judit, Várhidi Bence (Archikon Kft.)  
Épületszerkezetei tervek: Dudinszky Orsolya
Tartószerkezeti tervek: Pintér Tibor
Elektromos tervek: Dorgai Károly
Tervezés éve: 2012
Kivitelezés éve: 2013

Szöveg: Haba Péter
Kép: Bujnovszky Tamás

A szöveg nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2013/03 (105-ös) lapszámában.

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 105 - 2013/3. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Bejártuk a Kemenes Vulkánpark épületét Celldömölkön, Budapesten pedig a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár II. számú, rekonstrukció keretében megújult raktárába, valamint a HungaroControl új irányító központjába látogattunk el. 


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kápolna a pusztában és megújult városháza - 2018 épületekben

Kápolna a pusztában és megújult városháza - 2018 épületekben

Összegyűjtöttünk tíz, számunkra fontos épületet az idei évből.

Ezeket a magyar épületeket jelölték a Mies van der Rohe-díjra

Ezeket a magyar épületeket jelölték a Mies van der Rohe-díjra

Idén kilenc magyar épület is pályázik a Mies van der Rohe díjra. 

Nagy Csaba Prima Primissima díjas

Nagy Csaba Prima Primissima díjas

Magyar építészet és építőművészet kategóriában Nagy Csaba (Archikon) kapott elismerést. 

Hirdetés