Kilátó a Pilisben, ami évezredes gyakorlatot idéz

A pilisszentkereszti Boldog Özséb Kilátó.

Eredetileg az OCTOGON legfrisebb, 158-as lapszámában (amelyet most ingyen letölthet pdf-ben) írtunk a Koller József-tervezte pilisi kilátóról, az írást most teljes egészében közöljük. 

A földrajzi határok ki- és megjelölése évezredes gyakorlata az emberiségnek. A kereskedelem, utazás, a földgolyó birtokbavételének előrehaladtával egyes kiemelt geográfiai állásokban a jelzőtornyok szerepe és egyben mérete is megnövekedett. Világítótornyok sokasága szolgálta és szolgálja a hajósok tájékozódását, a szárazföldön hegyvonulatok ormaira állítottak őrtornyokat.

A városba zárt emberek természet utáni vágya a kirándulásban érhető tetten, és idővel a kifejezetten a kilátást, a táj megfigyelését, birtokbavételét segítő kilátók népszerűvé váltak és ellepték a nagyobb városok körüli hegyeket. Egy ilyen kilátó egyszerre szolgálja a látvány befogadását, a menedéket, valamint gyakorta tudományos megfigyelések gyűjtőpontja is.

Keresztmetszet és a kilátó szint

E számos funkció miatt karbantartásuk, felújításuk fontos és nemes feladat. A főváros budai oldalát északról határoló Pilis hegyvonulata a rendszerváltás előtti időszakban katonai objektumokat rejtett, bizonyos részei elzártak voltak a kirándulók előtt. A legmagasabb pontjára (Pilis-tető) állított vasbeton torony földmérési célokat szolgált. A nyitottá és a főváros közelsége miatt igen kedvelt kirándulási célponttá lett Pilis turistákat szolgáló tereptárgyainak megújítása (pihenő padok, menedékházak, tájékoztató táblák) aktuálissá vált. Ennek keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. és az egykori Földmérési és Távérzékelési Intézet (ma: Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya) kezdeményezte a kilátótorony felújítását európai uniós támogatással. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a tervezési és megújítási munkákat elvégző Koller stúdiónak szigorú EU-s szempont- és követelmény-rendszernek kellett megfelelnie.

Az eredetileg a katonai objektumok tájidegen anyaghasználatát követő monolit beton torony az EU-előírások miatt (is) kapott meleg, az erdő színeihez alkalmazkodó, invenciózus fa „köpönyeget”. A ragasztott borovi fenyőből készült „fafüggöny” a kilátó tetőteraszra vezető lépcsősort rejti, a kilátó külső határoló falát függőleges fa tartók alkotják, amelyek tartószerkezetként és egyben korlátként is funkcionálnak. Ennek segítségével, az időjárástól függetlenül, biztonságosan fel lehet jutni a kilátóteraszra.

Az ötletes átlátszó megoldásnak köszönhetően a kilátóba felkapaszkodó turista előtt fokozatosan nyílik meg a Pilis körpanorámája, miközben a remek szerkezeti megoldás egyben könnyedséget, feloldást ad a korábban szigorú épületnek.

A torony egyetlen szerkezeti megoldással, egy hatalmas vasbeton sapkával bővült, amely jótékony fedezéket biztosít a kilátásban gyönyörködő látogatónak és az időjárás-figyelő műszereknek egyaránt. A markánsan elkülönülő anyaghasználat (vasbeton és borovi fenyő) egyben jelzi és elválasztja a torony kettős funkcióját is. Egyrészt a turizmus szolgálata, amelyet szimbolikusan is kifejez a menedék jelentést is felidéző, melegséget árasztó fenyő körítőfal, másrészt a geodéziai mérési funkciók folyamatos jelenléte az épületben, hiszen a mérőállomás – megújított eszközparkkal – továbbra is üzemel a vasbeton tömbben.

A tudomány szolgálata és az egyéni szemlélődés (tájkép) olvad itt egybe a remek építészeti megoldás következtében, s túllépve a funkcionális megoldásokon, megidézi azoknak a pálos remete szerzeteseknek az emlékét, akik elsőként vonultak el a környékre, lelki békét keresve.

Tervezés éve: 2013
Megvalósítás éve: 2014
Beépített terület: kb. 50 m2 (egy 3 méter széles körgyűrű)

Új kilátószerkezet teljes magassága: 17,25 m
Új kilátószerkezet külső átmérője: 9,20 m
Új kilátószerkezet látogatószintje: 12,90 m
Vezető tervező: KOLLER JÓZSEF
Építész tervezők: HOFFECKER ÁKOS, LŐKE FERENC
(KOLLER ÉS TÁRSA ÉPÍTÉSZETI KFT.)




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Meglepő helyen bukkant fel az ország legnagyobb karácsonyfája

Meglepő helyen bukkant fel az ország legnagyobb karácsonyfája

Kilátóból alakították át, 72 méter magas, több mint ezer színes LED-fényforrással.

Új díszvilágítást kapott a Gömbkilátó

Új díszvilágítást kapott a Gömbkilátó

Az első Év kilátója díj nyertese világítótoronyként is funkcionál, a kivilágítását egy új, egyedi lámpatesttel oldották meg.  

Először adták át az Év kilátója címet

Először adták át az Év kilátója címet

A balatonboglári Xantus János Gömbkilátó nyert.

Hirdetés