Hirdetés

Városi túlélők – hogy harcol Budapest a túlmelegedés ellen?

Amióta borsó, bab, paradicsom, cukkini és egyéb nyalánkságok révén intenzív kapcsolatot ápolok a természettel – nem csak passzív haszonélvezőként, de aktív alakítóként is – tudom, hogy milyen bölcs rendszerekkel gondoskodik az élővilág arról, hogy a legmostohább körülményeket is túlélje. Egyetlen kártevőt nem sikerült kicseleznie: az embert. A bolygó legönzőbb élőlénye azonban mára olyan helyzetbe került, hogy saját túlélése érdekében kénytelen figyelembe venni a többi játékos igényeit. 
 

Miyawaki-erdő ültetése a Boráros téren

 

Épp az emberi értelem és leleményesség, amely eddig a kényelem és fogyasztás érdekében munkálkodott, az egyetlen esélyünk most a károk helyrehozására. Miután a fél Földgolyót lebetonoztuk, és fuldoklunk a hőségben és szárazságban, a nagyvárosi civilizáció számtalan új módszert vet be annak érdekében, hogy a természetet az épített dzsungelben is életben tartsa. Többségük ősi praktikákon alapul, ezeket ötvözi a tudomány eredményeit felhasználva korszerű technológiákkal.

 

 

Budapestnek szerencséje van, innovatív szemléletű főtájépítésze, Bardóczi Sándor megbízatása kezdetétől fogva elszántan munkálkodik a korszerű módszerek bevezetésén. Ebben partnerre talált a FŐKERT-ben, amelynek közreműködésével több pilot projektet is sikerült megvalósítani. Hogy mekkora jelentősége van a nyírott gyephez és szabályos árvácskaágyásokhoz szokott városlakókból megdöbbentő indulatokat kiváltó újításoknak, azt az elmúlt aszályos nyár minden szónál beszédesebben bizonyította.

 

Hogyan élheti túl, illetve csökkentheti a városi növényzet – és vele együtt a városi ember – az extrém hőséget?

A városi hősziget hatás lényege, hogy ha kevés a természetes párolgó felszín – természetes talaj, növényzet, felszíni vizek – akkor az épített szerkezetek által elnyelt hő konvekciós úton közvetlenül visszasugárzik a levegőbe, ami hőmérséklet-emelkedést okoz. A szilárd burkolatú városi, főképp belső területek hőmérséklete fokokban mérhetően magasabb, mint a fás, párolgó talajfelszínnel rendelkező területeké, ahogy ezt mindnyájan szó szerint a saját bőrünkön is érezhetjük.

A tömör, szilárd burkolat a lehulló esővízzel is mostohán bánik; ahelyett, hogy elnyelné az amúgy is sínylődő fákat táplálva, elpárologtatja; a talajba semmi nem jut az éltető nedűből. A városi fák tehát nemcsak, hogy kevesen vannak, még ki is száradnak az extra hőségben. Hasonlóan kedvezőtlen a füves területek rövidre nyírása, ezek páramegtartó képessége nagyon csekély, előbb a föld, majd a takaros gyep szárad ki teljesen. Idén nyáron számtalan poszt keringett a neten a híres angol gyep helyén kialakult szalmasárga pusztaságot mutatva. 

 

LondonAz angol gyep


Paradox módon a legrosszabb a helyzet a külső, elvben kertes házakkal benépesített kerületekben. Budapest hőtérképe egyértelműen mutatja az anomáliát, amit a kerttulajdonosok nem éppen környezetbarát szemlélete okoz. Saját tapasztalat, hogy családi ház hirdetésben elsődleges pozitívumként említi az eladó, hogy az udvarnak hány százaléka lebetonozott – nagy! – és minél több, annál értékesebbnek vélik az ingatlant, hisz nem kell sárban caplatva leveleket söprögetni. A söpredéket pedig gondosan műanyag zsákokba gyömöszölik, és elvitetik, holott a földfelszín hálás lenne a nedvességet visszatartó, hűsítő paplanért.

Az ehető vadnövények fogyasztására biztató, elvben zöld szemléletű oldalakon elsőként az elérhető árú, gondozást nem igénylő műfüvet reklámozó hirdetés ugrik fel. Alternatívaként a gondozottság fokmérője a tarra nyírt gyep, de még inkább a kavicsszórás, utóbbiak legalább az esővizet elnyelik. A térkő alá viszont gyakran betonaljzat készül, ami ezt tökéletesen meggátolja.

 

Fasor a Podmaniczky utcábanEgy lakó által kihelyezett tábla a Bartók Béla úton, az első Stockholm módszerrel elültetett fa mellett


A fentiek fényében nyernek értelmet a szerencsére már Budapesten is elindított kezdeményezések a városi növényzet életfeltételeinek jobbítására. Az első, és azonnal vad indulatokat kiváltó program a Vadvirágos Budapest volt. 2021 tavaszán a természetkímélő zöldgazdálkodás jegyében a FŐKERT gondozásában lévő területek 4,5%-án, mintegy 28 hektáron vezettek be extenzív gyepgazdálkodást. A csúnya szó azt jelenti, hogy az évi 5-7 kaszálás helyett ezeken a területeken csak 1-3 alkalommal kaszálnak, így szabadon fejlődhetnek, megerősödhetnek különféle vadvirágok, az erdőszélről ismert fűfélék.

Ennek különösen a méhek örülnek, akiket a nagyüzemi mezőgazdaság megfoszt a virágpor-gyűjtés, azaz táplálékszerzés, a növényeket pedig a beporzás, azaz szaporodás lehetőségétől. A magasra nőtt „gaz”, amit ráadásul méhlegelőnek hívtak, azonnal kiverte a biztosítékot a rendhez szokott polgártársaink idegrendszerében, az idei aszály azonban megmutatta, mi a magasabb növényzet haszna: ugyanazon utcában mérhető hőmérséklet-különbség volt a nyírt és kaszálatlan felületek fölött. 

 

Kaszálatlan utcarészletKaszált szakasz ugyanott


Hasonlóan hasznos egy másik „rendetlenkedés”, a lehullott lomb helyben tárolása. Hardcore természetvédők szerint a levél a fáé, nem szép dolog elvenni tőle, de nem ez az igazi érv az avarsöprés ellen. A lombtakaró a nedvességet megtartja, és mivel például nem csak eső, de hó sincs már régen, ez óvja a talajt a kiszáradástól. Elkorhadva pedig táplálja, természetes módon komposztot képez.

A környezetbarát, természetes kertművelés hívei megszállottan mulcsoznak már évek óta, ez tulajdonképpen ugyanaz a technika, a talaj takarása szerves anyaggal, ami a szabad talajfelszínnel nagyon korlátozottan rendelkező belvárosokban életmentő lehet. A kőkeményre száradt földben senyvedő városi fáknak áldás lehet a mulcs szalmából, levélből, ágnyesedékből, még ha látszólag egy szemétdomb látványát nyújtja is. 

 

Miyawaki-erdő mulcsolva az Andor utcában

Hasonló célt szolgálnak a különféle speciálisan a vízmegtartásra kifejlesztett, vízáteresztő burkolatok is. Annak idején ilyen készült a Széll Kálmán tér fái köré, csak elsőre kicsit csúszósra sikerült. Az egyszeri városlakót megrémíti, hogy látszólag „bebetonozzák” a fákat, de valójában épp így juttatják őket vízhez. A főtájépítész közölt a Podmaniczky utca fásítása kapcsán képeket arról, mit jelent, mire jó, hogy a fák köré kiskockakő burkolat kerül, és miért jobb ez, mint a kőkeményre döngölt talaj, ami már a vizet sem engedi át.

A gyűlölt térkő a belvárosban még mindig jobb, mint az aszfalt, a lényeg, hogy alá ne kerüljön cementkötésű réteg, a felszíni csapadékot el tudja nyelni, s így azt hasznosítani tudja a fasor. 

Podmaniczky utcaBajcsy-Zsilinszky út

 

„A belváros legsűrűbb részein tervezőknek, kivitelezőknek, kezelőknek minden praktikára szükségük van, hogy életben tartsák a fákat. Félreértés ide, összeesküvéselméletek oda, a Podmanicky ezen szakaszán a fák jobb körülmények közé kerülnek. Ha nem is látszik, ez bizony egy betonfeltörős projekt. Ami a Podmaniczkyn történik, az hatványra emeli a vízáteresztő sávot, miközben védi a fahelyet a bedöngöléstől, cigicsikkektől, gyökérsérülésektől.” - mondja Bardóczi Sándor főtájépítész. 

 

Podmaniczky utca, fasor ültetésePodmaniczky utca, fasor ültetése
Podmaniczky utca, fasor ültetésePodmaniczky utca, fasor ültetése

 

A faültetés másik sarkalatos kérdése az ültetőközeg, nem nehéz elképzelni, hogy villany, víz és gáz közművek között helyüket keresve nem igazán érzik jól magukat a fák gyökerei. Kisebb bravúr volt például a Március 15. téren a húzós keresztmetszetű víznyomócsövet úgy végigvezetni, hogy a fák a helyükön maradjanak, de sikerült – a szemléletváltozást ez a kis példa is beszédesen mutatja, tíz éve sóhaj nélkül ment volna tüzelőnek.

 

 

A faültetés korszerű módja az úgynevezett Stockholm-módszer, amit először tavaly próbáltak ki a Bartók Béla úton egyetlen fánál, azóta a Blaha Lujza tér és a Bakáts tér tér fásítása esetében is ezt alkalmazták. A Bartók Béla úton tavaly június végén a FŐKERT, a Budapest Közút, a Főváros, a XI. kerület, a Penta és a Gardenfutura közreműködésével két parkolóhelynyi és egy fahelynyi területen a teljes altalaj cserére került, a sittes tömör talajt vulkanikus eredetű (nem meszes!) sziklák, s azok közé bemosott bioszén, homok, komposzt szubsztrátum váltotta fel. A helyreállított burkolatba résfolyóka került, hogy a járda csapadékvizeit be tudja vezetni a gyökerekhez. A burkolaton autók parkolnak, de alattuk az ültetőközeg akár 100 évre is elég helyet biztosít a gyökereknek. 

 

 

„Egy év telt el, a fa korábbi méretének másfélszeresére nőtt. 35 celsius fok volt tegnap árnyékban, de a lombja harsogó zöld. A kísérlet burkolatbontással és újraépítéssel együtt 900 ezer Ft-ba került. Faültetésnek drága. Zöld közműnek viszont közműárban van. A szomszédos fáknak alig van gyökere. Vigyázni kellett volna rájuk a munkásoknak az építés, gödörásás során, de sajnos nem volt mire” – idézzük ismét Bardóczi Sándort

 

Bartók Béla út 2021-benBartók Béla út 2022-ben

 

Az id. Antall József rakparton elültetett fasor helyén a középkor óta nem volt fa. A most még csenevésznek tűnő fák olyan technológiával lettek elültetve, hogy bírják a gyűrődést. A fák gyökerei egyenként egy 2x2x2 méteres gyökércellában helyezkednek el, ami képes megtartani maga fölött a burkolatot s közben a cellák közé töltött termőtalaj extra nagy élőhelyet biztosít a fa gyökérzetének a kifejlődésre is. A fának akkor lesz nagy lombja, ha nagy területen fejlődhet ki a gyökere. Ez most itt biztosítva van a számukra. Jelentősége van a fajtaválasztásnak is: az oszlopos tölgy elég jó várostűrő képességgel rendelkezik, s a rakpartokon erre a tulajdonságára nagy szüksége is lesz. Bírja a légszennyezést, bírja az időszakos vízborítást, de valamennyire a szárazságot is.

Az én unokám már egy fasor alatt andaloghat, ha pont a Parlament környékén lesz kedve sétálni.

A FŐKERT-tel történt megállapodás értelmében télen bizonyos területeken nem sózással fognak síkosság-mentesíteni, hanem olyan anyaggal, amely táplálék a fának. 

 

Gyökércella

 

A természet rafinériáját, a struggle for life elvét alkalmazza az úgynevezett Miyawaki-erdő, amelyből szintén már hármat telepítettek Budapest forgalmas pontjain. Ez a tavaly elhunyt japán növényökológus, Miyawaki Akira által kifejlesztett erdőtelepítési forma a facsemeték természetes versengésén alapszik. A kis erdőfolt fajösszetétele megegyezik az őshonos hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben, így a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén. 2021 júniusában a Tabánban, 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utcában, és a Boráros téren született minierdő Miyawaki-módszerrel. A FŐKERT mellett a 10 millió Fa Alapítvány bábáskodik az apró erdőfoltok világra jötte körül. 

 

Miyawaki-erdő a TabánbanMiyawaki-erdő egy év alatti fejlődése a Tabánban. Fotó: Zakar András vezérigazgató, FŐKERT


Az esővíz megtartásának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az utóbbi idők városi parkokra kiírt pályázataiban, a Városmajor, vagy a Városháza park esetében már alapvető gondolat volt az úgynevezett esőkertek kialakítása. Pünkösdfürdőn pedig már meg is épült egy új városi közpark, ahol a gondolat testet öltött. 

 

Pünkösdfürdő, esőkert

Apró lépések, egy-egy fasor, minierdő képviselik a változó szemléletet, de mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy ne a „B” verzió váljon valóra: a Föld elsivatagosodása, a civilizáció kipusztulása.

Abban viszont biztosak lehetünk, hogy ha ne adj isten eltűnik a környezetet leginkább szennyező faktor: az ember, a természet nagyon hamar visszaveszi majd, ami az övé. Elég volt az ablakunk alatt zajló térköves-magaságyásos parkfelújítás során a kupacba hányt földet két hétre magára hagyni, már burjánzott rajta a csattanó maszlag, nyárvíz ide vagy oda. Ne legyenek illúzióink, nem fog a természet utánunk könnyet hullatni. Ahogy József Attila írta: …a fű kinő utánad.

 

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A fű kinő utánad…

A fű kinő utánad…

Városi túlélők – hogy harcol Budapest a túlmelegedés ellen?

Felszámolják Bécs egyik legnagyobb hőszigetét

Felszámolják Bécs egyik legnagyobb hőszigetét

Zöld oázis lesz a 12 ezer négyzetméteres parkolóból.

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Száz évvel ezelőtt szinte nyilvános lázadásnak számított egy nőnek az építészet felé kacsintgatni, ma külön programmal hívogatják a lányokat a mérnöki és tudományos pályákra.

Hirdetés