Beszélgetés Bánáti Csaba látványtervezővel

„Annak, aki kreatív területen dolgozik, nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnie a kikapcsolódásra, gondolkodásra; például azáltal, hogy sétál egy órát az erdőben. Rengeteg ötlet születhet a természet szemlélése közben” – mondja Bánáti Csaba, aki közel hat évet töltött a norvég MIR látványtervező irodánál, ma pedig szabadúszóként dolgozik a világ minden tájára. Az itthon és külföldön szerzett tapasztalatai mellett az építészet és a látványtervezés viszonyáról kérdeztük.
 


Építészként végeztél, de látványtervezőként dolgozol. Mitől vonzó számodra ez a terület?

Mindig is foglalkoztatott a 3D-s világ. Arra nem igazán emlékszem, hogy ez honnan ered, de az biztos, hogy a kezdetek óta szeretem a Pixar-filmeket. A Pixar Stúdió készített először egész estés animációs meséket, és talán máig ők a legjobbak ezen a területen. Elkezdett érdekelni, hogy technikailag vajon miként jön létre az általuk teremtett világ. Érdemben az egyetemi éveim alatt kezdtem el látványtervezéssel foglalkozni, kisebb irodáknak és önállóan dolgozó építészeknek segítettem képeket készíteni. A diploma megszerzése után építészirodákhoz és látványtervező cégekhez is jelentkeztem, majd amikor mindkét területen lehetőségem nyílt elhelyezkedni, teljesen egyértelmű volt számomra, hogy a látványtervezés irányába megyek. Az építészetet a mai napig nagyon szeretem, a látványtervezői megbízásaim is mind építészirodáktól érkeznek, de közelebb áll a szívemhez az illusztrációkészítés. A szakmai pályámat a ZOA Stúdiónál kezdtem, majd a Brick Visualnál folytattam. Ez idő alatt az esélytelenek nyugalmával beadtam a jelentkezésemet a norvég MIR-hez, mely már akkor is az egyik legjelentősebb látványtervező iroda volt. Az öt-tíz éves terveimben szerepelt, hogy egyszer majd bekerüljek hozzájuk, ez volt a szakmai célkitűzésem. Meglepetésemre egyből pozitív visszajelzést kaptam tőlük, így nem volt kérdés, hogy mennem kell. A MIR-nél közel hat évet töltöttem.


Ahogy mondod, végső szakmai célként lebegett a szemed előtt, hogy bekerülj a MIR-hez, viszont nagyon hamar beteljesedett ez az vágyad. Egy ilyen gyorsan megvalósuló álom után hogyan tovább?

Ez a kérdés bennem is felmerült. Viszont amikor kiköltöztem és elkezdtem velük dolgozni, rá kellett jönnöm, hogy az igazi munka csak most kezdődik. A legnagyobb kihívást nem a bekerülés jelentette, hanem a lemaradásom pótlása, az általuk tanítottak elsajátítása és rutinszerű alkalmazása. Magasan volt a léc.
 

Zaha Hadid – timber stadium – the rise / Copyright: www.mir.no

Mennyiben tért el náluk a munka a Magyarországon megszokottól?

A főnökeim mindenkit arra buzdítottak, hogy találjuk meg az egyensúlyt a munka és a magánélet között. Szinte erőltették, hogy időben menjünk haza, kapcsolódjunk ki, kiránduljunk. Norvégiában nagyon meghatározó a természet közelsége, ezért alapvető, hogy mindenki hetente kétszer-háromszor elmegy túrázni, bár ők nem is hívják túrának, egyszerűen csak felmennek egy hegyre és lejönnek. Az esős időjárás se gátolja őket. Ha jól emlékszem, a munkaidő hat órában volt meghatározva, amiből egy óra ebédszünet volt. Persze hosszabban is bent lehetett lenni, én rendszerint maradtam is. 


Amit elmondasz, az szinte ellentéte annak, mint amiben mi szocializálódunk. Ami pedig igazán elgondolkodtató, hogy a felvázolt munkamorál mellett vált világhírű látványtervező irodává a MIR. 

Annak, aki kreatív területen dolgozik, nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnie a kikapcsolódásra, gondolkodásra; például azáltal, hogy sétál egy órát az erdőben. Rengeteg ötlet születhet a természet szemlélése közben. Persze idealizálni se akarom a MIR-t, hiszen ott is el kellett végezni a munkát. Visszatérve arra, hogy náluk mi működött másként, azt még hozzá kell tennem, hogy a cégkultúrájuk része volt, hogy szeretnének eltérni többi irodától. Ez manapság már nem annyira szembeötlő, de akkoriban nagyon feltűnő volt. 
 

AiO – Chengdu Tianfu – Light In The Dark / Copyright: Bánáti Csaba

Miben volt megragadható a különbözőségük?

Akkortájt mindenki úgy tekintett a 3D-s szakmára, mint az építészek keze alá dolgozó területre. Meglátásom szerint a MIR-nél gondolták úgy először, hogy a látványtervezés több ennél, ebből adódóan nagyban járultak hozzá ahhoz, hogy önálló szakterületként tartsuk számon. Egyrészt megmutatták, hogy milyen nagy szerepe van a látványterveknek a publikum felé történő kommunikációban. Másrészt rávilágítottak, hogy egy látványterv sokat adhat az építészek számára.

Azáltal, hogy a látványtervezők friss szemmel tekintenek az építészeti tervekre, a hosszan tartó projektbe esetlegesen belefásult építészeket is motiválhatják. Szerintem ez az egyik legfontosabb aspektusa a munkánknak.


A te meglátásod szerint milyen funkciója lehet a látványtervnek? Marketing eszköz? Vagy inkább az építészek hatékonyságát növeli, támogatja?

Egy kicsit mindkettő. A két területet nem hívnám külön szakmának, mégis egészen más, amikor egy marketinges csapattal működöm együtt, mint amikor építészekkel. A munkáimnak szinte száz százaléka pályázatra dolgozó építészeknek készül, bár most épp dolgozom ingatlanfejlesztő cégeknek is. Egyébként én akkor vagyok boldog, ha az ügyfelem boldog. 
 

Sora – 3xn – Aarhus Stadion – Aerial

Az ügyfél mindig tudja, hogy mitől boldog?

Nem, de azt tudja, hogy boldog-e vagy sem. Nem azt mondom, hogy a megbízónak minden egyes rezdülésére azonnal reagálni kell, mármint a kép szempontjából, de vannak olyan indirekt jelek, amelyekből érezni lehet, hogy nem elégedett. Ilyen jel a képek mikromenedzselése, tehát ha a megbízó olyan kommenteket fűz a látványtervhez, hogy mondjuk tegyünk arrébb egy széket vagy húzzuk el jobban függönyt. Ez azt jelenti, hogy nem tetszik neki a kép. Az ilyen jellegű dolgokat igyekszem minél előbb észrevenni és átbeszélni az ügyféllel, hogy a számára megfelelő megoldást tudjam adni. A megbízótól nem várható el, hogy tudja, hogy egy szék arrébb tolásával javul-e a kompozíció. Ő azt tudja, hogy milyen érzést szeretne kiváltan a potenciális vásárlójából, hogy minél jobb feltételek mellett értékesíthesse az adott ingatlant.


A technológia fejlődése és a manapság sokat emlegetett AI milyen hatással van a munkádra?

Igyekszem követni az AI fejlődését, mert valószínűleg nagy hatással lesz a szakmára, eddig azonban nem mélyedtem el ezen a területen. Azok az ismerőseim, akik olyan belépő szintű terveket készítenek, amelyekre munkaközi fázisban van szükség, arról számolnak be, hogy nagyban segíti a munkájukat az AI. A kezdeti fázisú tervek elkészítését valószínűleg ki fogja tudni váltani az AI. A topkategóriás látványtervezőket viszont biztos, hogy jó darabig nem tudja helyettesíteni. Habár amilyen ütemben fejlődik, pár éven belül bármi lehet belőle. Egyébként úgy látom, hogy az építészek is egyre inkább használják, főleg inspiráció gyűjtéséhez.

Többször szembesültem már azzal, hogy olyan anyagot kapok az építészektől, amely AI által készített képet is tartalmaz. Nekem ez sokat segít, mert ezek a képek egy Pinterest-gyűjtésnél jobban rávilágítanak arra, hogy mit szeretne az ügyfél. 

Garden of Damocles / Copyright: Bánáti Csaba

Ezek szerint jelenleg nem kimondottan a te munkádat segíti az AI, hanem annak előkészítését?

Igen. Úgy látom, hogy az építészirodák sokat tudnak ebből profitálni. Amire jelenleg oda kell figyelni, az a dolog jogi oldala, mégpedig, hogy ki birtokolja a képet és azt mire tudja használni. Ebbe se nagyon ástam bele magam, de ahogy látom, a képek copyrightja az AI-t gyártó cégek tulajdonában van, sőt a képeket publikussá is teszik. Tehát egy titoktartási szerződés aláírása után bajba kerülhet az ember, ha az AI által létrehozott képek mások számára is hozzáférhetővé válnak. Nem vagyok biztos abban, hogy ezzel minden építésziroda tisztában van. Ezen a téren még le kell tisztázni néhány dolgot. 


Visszatérve a szakmai utadhoz. Miért jöttél el a MIR-től, attól az irodától, ahová álmod volt bekerülni?

Eredetileg úgy költöztem Norvégiába, hogy számomra tökéletes, ha ott leszek nyugdíjas. Időközben azonban családot alapítottam, az unokákat pedig nem szerettük volna elszeparálni a nagyszülőktől. A rendszeresen hazautazás viszont nagyon körülményes volt. Ezért hoztuk meg azt a döntést, hogy Bécsbe költözünk, ami egy nyugati hatású város, ahonnan gyorsan haza tudunk utazni a nagyszülőkhöz. Így most itt élünk, én pedig szabadúszóként dolgozom a világ minden tájára. 

Sora – B+B – Korhnen

A beszélgetés során szóba került a munka és a magánélet egyensúlyának fontossága. Hogy kapcsolódsz ki?

Szeretek a családommal időt tölteni. Mivel még kicsik a gyerekeink, sokat kirándulunk, játszóterekre járunk. Messzebbre még nem utaztunk, mert a kisebbik gyermekem egyelőre nem tud sok időt tölteni az autóban. Ausztriának viszont nagy előnye, hogy nagyon szép hegyei vannak, ahol remekül lehet kirándulni. 

 

Bánáti Csaba | Web | Instagram


 

Még több fotó a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

„Magasan volt a léc”

„Magasan volt a léc”

Beszélgetés Bánáti Csaba látványtervezővel

Meghalt Rajk László

Meghalt Rajk László

A Kossuth-díjas építész és díszlettervező rövid lefolyású betegség után hunyt el 2019. szeptember 11-én.

200 modern művészeti könyvet tett ingyen elérhetővé a Guggenheim Múzeum

200 modern művészeti könyvet tett ingyen elérhetővé a Guggenheim Múzeum

A Picasso, Klee, Kandinszkij és sok más művész munkáit bemutató könyveket le is tölthetjük.

Hirdetés