Budai viszonylatban is rendkívül meredek kaptató vezet fel Turányi Bence munkájához. Erről szóló írásunkat a 104-es, 2013/2-es lapszámunkból közöljük.
Ebben a csobánkai házban nincs élében találkozó üvegfal, nincsenek drága nyílászárók és padlóburkolat, semmi, amit a kortárs építészeti luxusban és high-techben megszoktunk. Erről szóló cikkünk a 111-es, 2014/3-as lapszámunkból közöljük.
Ez a ház ugyan egy lejtőben ül, lefelé néz, a sarokra húzott ablakokkal, a keresztbe fordított terasz horizontális hangsúlyával mégis többdimenziós térelem. Erről szóló cikkünk a 106-os, 2013/4-es lapszámunkból közöljük.
Az épületet kelet-nyugati tengelyre fűzték fel, sajátos térszervezéssel és hangulattal. Erről szóló írásunk a 106-os, 2013/4-es lapszámunkból közöljük.
Az erőteljes, geometrikus és törésekre építő homlokzati kép, valamint a táj fölé kifuttatott lebegő elemek mind az építész kézjegyének számítanak. Erről szóló cikkünk a 196-os, 2024/8-as lapszámunkból közöljük.
Harmonikusságra törekvő gondolatmenet rejlik emögött a szigorú és kemény vonalakkal megrajzolt építmény mögött. Erről szóló írásunk a 137-es, 2017/5-ös lapszámunkból közöljük.
A villa az utca felé szinte csak a hátát mutatja a szürke téglából rakott, „visszafogott” fal traktusával. Erről szóló írásunk a 127-es, 2013/6-os lapszámunkból közöljük.
Ez az épület látszólag zárt, mégis hívogat ez a zártság: kerüld meg, fejtsd meg, éld át! Erről szóló írásunk a 116-os, 2014/8-as lapszámunkból közöljük.
Ezt a házat röviden jellemezni nem könnyű, mert egyszerre visszafogott és figyelemfelkeltő, mértékletes és végletekbe hajló. Erről szóló cikkünk a 93-as, 2012/1-es lapszámunkból közöljük.
A '30-as években tervezte legjelentősebb villáit Árkay Bertalan, programjában nyílt szakítást hirdetett a régimódi családi ház koncepciójával szemben, amely „a királyi kastély mikroszkopikus mása”. Erről szóló írásunkat a 112-es, 2014/4-es lapszámunkból közöljük.
Érdekes megtapasztalni, hogy az építész szakma által ünnepelt alkotások sokszor a közmegítélés szempontjából megosztóak, talán érdekesek, de nehezen emészthetők. Erről szóló cikkünk a 195-ös, 2024/7-es lapszámból közöljük.
A ház felső szintjére érve feltárulkozik előttünk az épület aduásza, a Kő-hegyre komponált kilátás. Erről szóló írásunk a 150-es, 2019/2-es lapszámunkból közöljük.
A révfülöpi családi ház koncepciójának egyik legfontosabb elemeként azt tűzték ki, hogy a beeső fények a különböző napszakokban izgalmas hatást keltsenek. Erről szóló cikkünket a 195-ös, 2024/7-es lapszámból közöljük.
Erős karakterrel rendelkezik ez a diósdi családi ház, amelynek tervezésekor a környezeti lábnyom csökkentése is fókuszban volt. Erről szóló írásunkat a 194-es, 2024/6-os lapszámunkból közöljük.
Ennek a háznak a homlokzata az erőteljesen visszaugró részekkel szinte feloldódik, az üvegfelületek között konzolszerűen jelenik meg. Erről szóló írásunk a 194-es, 2024/6-os lapszámból közöljük.
A családi ház tömegalakítását a szikla egyenetlensége inspirálta: az egyes szintek egymásra rétegződnek, ugyanakkor kicsit ki is fordulnak a zárt hasáb kontúrjaiból. Erről szóló írásunkat a 193-as, 2024/5-ös lapszámból közöljük.
Galambdúcnak nevezte a merész és különleges terveiről ismert Bord Építész Stúdió vezetője, Bordás Péter ezt a különleges alsóörsi nyaraló. Erről szóló írásunkat a 161-es, 2020/5-ös lapszámból közöljük.
Díjat is nyert már ez a családi ház, amelyben a privát és a közösségi tereket határozott kézzel választották el. Erről szóló írásunkat a 193-as, 2024/5-ös lapszámból közöljük.
Díjnyertes ház, amely érdekes tervezői megoldásokat vonultat fel. Erről szóló cikkünket a 171-es, 2021/7-es lapszámunkból közöljük.
Ezzel a családi házzal az összes konfliktust, kockázatot felvállalták, amitől általában visszahőköl itthon az építész. Erről szóló írásunkat a 69-es, 2009/6-os lapszámból közöljük.
