Hirdetés

Vasúti szakszolgálati épületek Vácon.

Hirdetés

Stílszerűen természetesen vonattal kell érkezni, a vonat már lassít, mert Vác következik. Az északi oldalon azonban még lendületből lehet elkapni az új szakszolgálati épület képét: a lendületesen elcsúsztatott tetővonal elsőre éppen a vasút mozgásához látszik igazodni, az épület pedig nem a részleteivel, hanem a tömegével hat.

fotó © Török Tamás

A váci vasútállomás, az első magyar indóház valamivel később, és a másik oldalon van. 1846. július 15-én a 33 kilométer megtétele után maga a felavató József nádor és felesége is az első szerelvényen érkezett meg Vácra. A tavaly felújított állomás az új peronokkal, aluljárókkal nyilván sokkal nagyobb figyelmet kap, mint az a két új szolgálati épület, ami mellett már elhaladtunk. 

fotó © Török Tamás

A váci állomást rég körbenőtte a város, mégsem lett a város közepe. A túloldali MÁV-telepen családi házas, kertvárosi utcák keverednek üres raktárépületekkel, a jellegzetes, de már funkciójukat vesztett, fehér MÁV-kerítések itt-ott megvannak, de nem kerítenek el semmit. A Telep utca mellett álló vasúti szakszolgálati együttes három épületéből végül csak kettő épült meg, a Biztosítóberendezési és a Pályafenntartási Szakszolgálaté. A tervezett egységből és főleg az általuk körbezárt udvarok rendszeréből egy (a családi házak felé) félig nyitott, és (a vasút felé) félig zárt konstrukció született meg,  ami leginkább az arányaival alkalmazkodik felemás környezetéhez. 



Illeszkedni nincs mihez – az állomás fejlesztéséből a tágabb környezet rendezésére vonatkozó tervek kikerültek – így leginkább ez az időtálló zártság, a masszív klinkertégla-homlokzatok mondanak itt sokat. Ugyanaz a szikár tömbszerűség, amit a Koller József, Földes László és Pethő László által jegyzett Debreceni Igazságügyi Központ óta már ismerünk, a sötét téglaburkolat uralkodik, rajta a nyíláskiosztások is csak visszafogottan játszanak.

fotó © Török Tamás

Szinte meglepő a már-már intim belső udvar, belül pedig a két szervezeti egység igényeinek megfelelően műhelyek, technikai helyiségek, irodák és öltözők sorakoznak. Pethő Lászlóék eredetileg a MÁV már emlegetett típuskerítéseihez is alkalmazkodni akartak, végül ez sem valósult meg, a területet olcsó drótkerítés választja csak el a vágányoktól. Igaz, mindezt a legtöbben csak a vonatból, menetközben látják.

szöveg: Torma Tamás
fotó: Török Tamás

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2016/2-es lapszámában. 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elkészült London legboldogabb utcája

Elkészült London legboldogabb utcája

A Happy Street projekt kicsit olyan, mintha Londonban jártak volna a Kétfarkú Kutyák.

Octogon 162

162 - 2020/6

Fészek, menedék, kisház, harmónia – az OCTOGON 2020-as hatodik számában sok esetben visszanyúlunk az építészet elemi, legalapvetőbb küldetéséhez, a személyes tér (biztonság, intimitás, nyugalom) megteremtéséhez. Ám ez nem merül ki decens kertek bukszusai mögött meghúzódó villaépületekben: van itt kabin a Hello Woodtól, Kertész Imre restaurált dolgozószobája 1/1-es méretarányban, de ha úgy vesszük, a felújított Trafó is az otthonosságot, egy saját belső teret jelent a közönsége számára. És van műemlékes projekt (a Károlyi-Csekonics Palota funkcióváltása), térrendezés (Széllkapu) vagy épp olyan irodafejlesztés, mint a Váci Greens befejezése. 

"Folyamatosan úton vagyunk"

Nagy Tamásra emlékezünk.

Hirdetés