A Hősök tere millenniumi szoborcsoportjának ikonikus, az egész tér fölött őrködő alakját, a Gábriel arkangyalt ábrázoló szobrot 2024 őszén, több mint 120 év után először emelték le a helyéről, miután a szobor állapota kritikussá, a beavatkozás – vagyis a szobor teljeskörű rekonstrukciója - pedig halaszthatatlanná vált.
A Városliget Zrt. koordinálásában zajló projekt most fontos mérföldkőhöz érkezett: lezárult a minden részletre kiterjedő, komplex tudományos és restaurátori állapotfelmérés. A diagnosztikai szakasz során nemcsak az elvégzendő beavatkozások köre vált egyértelművé, hanem az is kiderült: a szobor állapota még a legborúlátóbb előzetes becsléseknél is súlyosabb volt, és egy ponton az is felmerült, hogy a több mint százéves bronzalkotást esetleg újra kell önteni. A legmodernebb diagnosztikai eszközökkel végzett hosszas előkészítést igénylő, összetett vizsgálatok során végülis kiderült, hogy Gábriel arkangyal eredeti bronzöntvénye a restaurálás rendelkezésre álló eszköztárának legszélesebb körű használatával megmenthető, így a tervek szerint Gábriel arkangyal még ez év végén visszakerülhet eredeti őrhelyére. A visszahelyezés ütemezését azonban nem csak a szobor 2026 novemberére tervezett elkészülte határozza meg, hanem az annak pilléréül szolgáló, tízemeletnyi magas korinthoszi oszlop állapotának stabilizálása is, amelynek teljeskörű vizsgálata még nem zárult le.
Egy nemzeti jelkép útja a restaurátor-műhelybe
A Zala György szobrász által megalkotott Gábriel arkangyal 1901. október 24-én került a Hősök terére. A közel 5 méter magas, 3–6 mm falvastagságú bronzöntvényekből álló szobor azóta is a 36 méteres korinthoszi oszlop csúcsán állt, belföldi és külföldi látogatók millióinak állandó úticéljaként. Az elmúlt évtizedekben ugyan sor került kisebb felújításokra – így a Millecentenárium alkalmából 1995–96-ban, majd 2021-ben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt –, ezek azonban csupán esztétikai beavatkozások voltak, a szobor belső szerkezetét nem érintették.
A 2020-as évek elején több egymást követő vizsgálat egyértelműsítette, hogy a szobor és a korinthoszi oszlopfő rögzítései kritikus állapotban vannak, ezért azt le kell emelni és műhelybe kell szállítani.
A leemelés 2024 őszén valósult meg, egy igazi mérnöki bravúr eredményeképp. Hatalmas állványrendszer felépítésével és különleges, nagy teherbírású darusjárművek bevetésével a több tonnás szoborkompozíciót több darabra bontva emelték le: Gábriel arkangyal figuráját a lábai alatti, a glóbuszt jelképező gömb felső felével együtt eresztették le, míg a Szent Koronát és a kettőskeresztet még a helyszínen választották le a kezéből. A korinthoszi oszlopfejezet több mint száz különálló elemét egyedi azonosítókkal és konszignációs térképpel dokumentálva bontották szét, hogy minden elem pontosan a helyére kerülhessen majd. Az elemeket speciális tehergépjárművekkel szállították el a Museum Complex Kft. restaurátorműhelybe – több mint 120 év után.
Az előzetes vizsgálatokhoz képest is sokkal aggasztóbb a szobor állapota
A szobor leemelésére tehát a veszélyhelyzet elhárítása miatt volt szükség – a restaurálás pontos módszereinek megtervezése csak ezt követően indulhatott meg, a mindenre kiterjedő vizsgálatok segítségével. Amikor a leemelést követően a szakértőknek lehetőségük nyílt alaposabban megvizsgálni a szobrot, az előzetes feltételezéseket messze meghaladó mértékű károsodásokra derült fény. A súlyos állapotokat jól példázza, hogy helyszíni felmérés során a szakemberek két, egyenként 20 kilogrammosbronz levéldíszt fedeztek fel, amelyek már kimozdultak eredeti beépítési helyükről – csupán egyetlen alattuk lévő elembe akadva maradtak meg a magasban, balesetveszélyesen.
A későbbi részletes vizsgálatok eredményei is riasztó képet festettek. A belső vasszerkezet és a korabeli csavaros kötések az évtizedek alatt – a hőtágulás, a korrózió és az ismétlődő vízbejutás együttes hatására – kritikus mértékben meggyengültek: több kötőelem elszakadt, a bronzhéjazat deformálódott, az oszlopfejezet díszítőelemei az eredeti rögzítéseiken meglazultak.
Laczik Csaba, a Musum Complex Kft. szobrász-restaurátora a szobor állapotáról elmondta: „A feltárás során egyértelművé vált, hogy a szobor állapotát leginkább a belsejébe jutó csapadékvíz rontotta. A bronzburkolat apró repedésein keresztül évtizedeken át nedvesség jutott a szerkezetbe, amely belül párás környezetet teremtett, és felgyorsította az acél rögzítőelemek korrózióját. Ennek következtében több belső kötőelem jelentősen meggyengült, a korinthoszi oszlopfő díszítőelemei pedig meglazultak. A helyszíni vizsgálatok során két, egyenként mintegy 20–25 kilogrammos bronz levéldíszt találtunk, amelyek már kimozdultak a helyükről, és csak egy alattuk lévő elem tartotta meg őket. Egy ekkora tömegű elem harminc méteres magasságból súlyos balesetet okozhatott volna, ezért a beavatkozás valóban az utolsó pillanatban történt meg.”
A restaurálás megtervezése
A leemelést követően azonnal megkezdődtek a restaurálás tudományos előkészítési munkái. A szakemberek a legkorszerűbb műszeres anyagvizsgálatokat végeztek a szobor anyagrétegeinek és összetételének pontos meghatározására – összesen 32 mérési ponton. A helyzet súlyosságát jelezte, hogy a vizsgálatok egyik pontján komolyan felmerült: a szobor bronzteste olyan mértékben károsodott, hogy a szobor jelentős részét újra kell önteni, azonban a mélyreható anyagvizsgálatok végül megerősítették, hogy az eredeti szobor megmenthető és restaurálható.
„A restaurálási folyamat minden esetben részletes dokumentálással kezdődik, hiszen csak a tárgy pontos állapotának ismeretében lehet megtervezni a beavatkozásokat. A szobor esetében hagyományos és korszerű vizsgálati módszereket egyaránt alkalmaztunk: nagyfelbontású fotódokumentációt, mikroszkópos vizsgálatokat, valamint infravörös kamerás felvételeket készítettünk, amelyek fontos információkat adtak a szerkezet állapotáról. Emellett 3D szkenneléssel milliméterpontosságú digitális modellt készítettünk a szoborról és az egyes elemekről. Ezek a felmérések lehetővé teszik, hogy a restaurátorok és a statikusok pontosan megtervezzék a belső tartószerkezet megerősítését és a szobor biztonságos visszaépítését.” – ismertette Laczik Csaba az eddig elvégzett vizsgálatokat.
A próbatisztítások során számos módszert vizsgáltak meg – lézeres, száraz jeges, kémiai és mechanikus eljárásokat egyaránt –, és végül egy alacsony nyomású száraz szemcseszórás, speciális felületkímélő koptató anyaggal bizonyult optimálisnak: ez képes a patina megőrzése mellett, az alapfém sérelme nélkül elvégezni a tisztítást. A dokumentálási munkák részeként 3D szkennelés is készült a szobor- és fejezetelemekről, amelyek milliméter pontossággal teszik lehetővé az új tartó- és rögzítőszerkezetek tervezését.
A teljes megújulás útja
A vizsgálatok lezártát követően rövidesen megindul a szobortest szerkezeti felújítása. A belső acélcsavarok szükség szerint cserére kerülnek, korrózióvédett kötőelemek alkalmazásával. A sérült bronzelemek javítása hegesztéssel, illetve indokolt esetben 3D szkennelés alapján készített rekonstrukcióval történik; a fejezet több mint 40 darab, változó méretű tartókonzolja egyenként kerül méretezésre és kialakításra.
A tisztítást követően a patinaréteg hiányzó felületein kiegészítő patinázásra kerül sor, amelynek célja a szobor egységes esztétikai megjelenésének helyreállítása a meglévő természetes patina megőrzése mellett. Ezt követően viasz alapú felületvédelem biztosítja a bronz hosszú távú állagmegóvását. A visszaépítés a bontás fordított sorrendjében, nagyobb szerkezeti egységekben valósul meg, a rögzítések lehetőség szerint reverzibilis kialakításával.
A tartóoszlop vizsgálata
A szobor restaurálásával párhuzamosan a szakemberek a Gábriel arkangyalt tartó, közel 36 méter magas oszlop szerkezeti állapotát is részletesen vizsgálják. A Millenniumi emlékmű oszlopa különleges kőanyagból, úgynevezett forrásvízi mészkőből készült, amelyet már az építés idején is kifejezetten nagy szilárdsága és időjárásállósága miatt választottak. A kutatások során a statikus szakértők megvizsgálták az oszlop kőelemeinek állapotát, a repedéshálózatot, valamint azt is, miként viselkedik a szerkezet a szobor eltávolítása után. A vizsgálatok része az oszlop mozgásának monitorozása, a kőanyag fizikai tulajdonságainak laboratóriumi elemzése, valamint az egész szerkezet számítógépes modellezése, amely figyelembe veszi a szélterhelést, a hőmérsékleti változásokat és a szobor visszahelyezésével járó terhelést is. A mérések célja annak meghatározása, hogy a tartószerkezet milyen beavatkozások mellett biztosíthatja hosszú távon a szobor stabilitását, és hogy az oszlop a következő évszázadban is biztonságosan viselje a monumentális bronzszobor terhét.
A szobor visszahelyezésének időpontját a tartóoszlop állapotának felmérése és a szükséges helyreállítási munkák határozzák meg. Amennyiben ezek nem igényelnek kiterjedt szerkezeti beavatkozást, az arkangyal 2026 végéig visszakerülhet a Hősök terére.
Forrás: Sajtóinformáció
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
