Hirdetés

Madártávlatból

A Tatabányai Multifunkcionális Sportcsarnok. Cikkünk az OCTOGON magazin 174-es (2022/2-es) lapszámából.

Létezik a sportlétesítményekkel kapcsolatosan egy egyszerűsítő sztereotípia, mely szerint a beruházás mértéke, illetve egy-egy sport „kiszolgálása” nem áll egyenes arányosságban. Az utóbbi években hazánkban is egyre inkább tendenciózusan épülnek fel olyan multifunkcionális létesítmények, amelyek a különféle rendezvények palettáját jócskán tágítják. A közelmúltban átadásra került Tatabányai Multifunkcionális Sportcsarnok ezt a nézőpontot érvényesíti, hiszen az épület adottságai nem csupán sokféle sportrendezvénynek képesek professzionális keretet adni, hanem emellett egyéb kulturális és városi közösségi eseményeknek is teret biztosítanak.
 


A sportlétesítmény mint építészeti kategória rendkívül sok izgalmas szegmenst tartalmaz – hiszen igen szigorú szabályozási kereteket kell olyan esztétikummal ötvözni, amelynek következtében egy épület egy térségnek-városnak akár ikonikus jelképévé is válhat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy nagyobb sportközpont képes környezete karakterét is átformálni, és urbanisztikai szempontból is erős hatást kiváltani. Ha Tatabánya történelmét megvizsgáljuk, akkor elsősorban a város ipari jellege ötlik szemünk elé, hiszen a 19. század végétől, a 20. század elejétől kezdődően a bányászati karakter egyúttal a város atmoszféráját is meghatározta. Ebből fakadóan időszerű volt, hogy a településen egy olyan nagyobb léptékű épület valósuljon meg, amely mind Tatabánya, mind pedig a térség számára kitekintést, változást hozhat el, és segít megtalálni az arányos igazodási pontokat ezen történeti jellegzetességekhez.

A 2010-es évek második felében elinduló projekt egy olyan csarnok megvalósulását tűzte ki célként, amely nem csupán egy-egy sportág számára teremt otthont, hanem képes arra, hogy nemzetközi szintű technológiai kidolgozottsággal adjon lehetőséget a legkülönfélébb sportágaknak (kézilabda, vívás, birkózás, atlétika, dzsúdó), emellett pedig olyan szintű flexibilitásra legyen képes, hogy más típusú rendezvények (koncert, városi események) igényeit is ki tudja szolgálni. A terveket készítő CÉH Zrt. munkája nyomán megálmodott épület kivitelezési munkálatai a 2020-as év elején indultak el a Fejér B.Á.L. Zrt., valamint az Épkar Zrt. konzorciumának megvalósításában. A 6000 fő befogadására képes csarnok építési munkálatai gyors ütemben zajlottak, és a Design&Build szisztémának hála, a kétéves kivitelezési folyamat végeredményeképp a tervek szerinti időben átadásra került.
 


Az épület egyik – és talán a látogató számára legszembetűnőbb – karakterét a homlokzati kép teremti meg. A tervezők által „kavicsformaként” emlegetett külső héj olyan parametrikus tervezés eredménye, amelyhez a teljes épület 3D struktúráját el kellett készíteni, ezt követően pedig milliméter pontossággal legyártani az eltérő méretű elemeket. Az épületet körülölelő lemezstruktúra a bejáratnál emelkedik meg, láthatóvá téve a mögötte meghúzódó egybefüggő üvegfelületet.

A csarnok érdekessége, hogy nem csupán a földi nézőpontból tár elénk egy homlokzati képet, hanem rendelkezik egy felülnézeti karakterrel is, amely madártávlatból válik láthatóvá.

Ez az ún. „ötödik” homlokzat lehetőséget teremt arra, hogy drón segítségével képek, videófelvételek készüljenek például egy sportközvetítés nyitóképeként. Ez a szempont is jól mutatja azt a tendenciát, hogy a sporteseményekhez egyre szervesebben kapcsolódik az azt reprezentáló látvány, amely egy-egy médiafelületen fokozza az élményszerűséget a nézők számára. Izgalmas és jövőbe mutató, hogy a tervezés során ilyen jellegű szempontok is felmerülnek, ráirányítva a figyelmet a sport, az építészet és a média szerves viszonyrendszerére.
 


A multifunkcionális jellegből fakadóan olyan összetett tervezési és kivitelezési folyamat zajlott le, amelynek során mind a sporthelyszínek, mind pedig a nézőtér kialakításánál elsődleges szempont volt a mobilitás. Mind a mozgatható lelátók, mind pedig a sportpályák átalakíthatósága lehetővé teszi a nagyon magasfokú nemzetközi standardok szerinti események lebonyolíthatóságát, ezáltal pedig a sporton keresztül magát a várost és a térséget is egyfajta revitalizációs folyamat részévé teszi. Ezt sugallja már a helyszín kiválasztása is, hiszen a csarnok egy korábbi bányató-feltöltése helyén készült el, vagyis egy állagában rendkívül leromlott területen valósult meg. A gyakorlatban ez rendkívül komoly, a talaj minőségét is érintő munkálatokat tett szükségessé, hiszen nem csupán hatalmas mértékű földmunkákat kellett elvégezni, hanem körülbelül 1100 cölöp talajba történő integrálására is sort kellett keríteni. A projekt megvalósulása viszont ezáltal hatalmas értéknövelésként értelmezhető, hiszen a környezeti minőség hatalmas változáson ment keresztül: az infrastruktúra-fejlesztés értéknövelő szempontjaira egy volt szocialista iparváros esetében talán felesleges is lenne külön kitérni. Mindezen tények rávilágítanak arra, hogy

egy nagy léptékű projekt igen komoly pozitív hatást képes kiváltani nem csupán a közvetlen környezete számára, hanem egy tágabb perspektívából nézve is.


Természetesen annak érdekében, hogy a csarnok nemzetközi szinten is kvalifikált legyen, igen komoly szabványegyüttesnek kellett megfelelni, amelyek nem csupán a sporttechnológiát érintették, hanem a közvetítési paramétereket, sőt, a légtechnikai összetevőket is. Mivel az épületet fa sportpadlóval tervezték, tekintettel kellett lenni a levegő páratartalmára, és olyan gépészetet integrálni, amely a párát 40 és 60% között tartja abban az esetben is, ha egy telt házas eseménynél a levegőminőség igen komoly változáson megy keresztül. Noha ez csupán egy szegmense a komplex gépészetnek, jól mutatja, mennyire összetett folyamatról beszélhetünk egy ilyen jellegű építmény esetében. Mindezek magas minőségű megvalósulásának köszönhetően a tatabányai multicsarnok már az átadását követően is rendkívül pozitív visszajelzéseket kapott, így azon sem lehet csodálkozni, hogy

a csarnokot a 2027-es női kézilabda-világbajnokság fő helyszínének választották.

Ehhez azonban szükség volt a gondos és odafigyelő tervezésre, és egy olyan körültekintő kivitelezési folyamatra, amely az épület sikerességének és minőségének kulcsát jelenti.
 

 

Tervezés: 2019–2021
Kivitelezés: 2020–2022
Bruttó szintterület: 26 900 m2

Beruházó: BERUHÁZÁSI, MŰSZAKI FEJLESZTÉSI, SPORTÜZEMELTETÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI (BMSK) ZRT.
Generáltervező: CÉH TERVEZŐ, BERUHÁZÓ ÉS FEJLESZTŐ ZRT.

Felelős tervező, kiviteli terv: BALOGH FERENC
Jóváhagyási terv: ANNUS MARINA
Felelős tervező, építési engedély: PÁLL ÁKOS

Tervezési projektmenedzser: HERR DIÁNA
Statikus tervező: KÁDÁR GERGELY, GŐSI LEVENTE
Belsőépítészet: PÁLL ÁKOS, MÉREI OLGA
Kert- és tájépítészet: PÁLL ANDRÁS

Épületgépészet: MAROSI GERGELY, ZINAEDDIN SAMI
Épületvillamosság: SZÉLL ANDRÁS

Sporttechnológia: JUDIK ZOLTÁN
Sprinkler: CSORDÁS ANDRÁS
Tűzjelző és gyengeáram: VEREBI GÁBOR
AV technika: VOLÁR FERENC

Közmű: PETKOVICSNÉ KISS GYÖRGYI
Út: RÖSSZER RÓBERT
Épületakusztika: FÜRJES ANDOR

Tűzvédelem: LENGYELFI LÁSZLÓ, SALLAI CSABA
Akadálymentesítés: BABITS BERNADETT
Épületautomatika: NAGY ROLAND
Vízgépészet: KERTÉSZ ATTILA
Középfeszültségű rendszerek: BÉNYI ATTILA

Fejér-B.Á.L. Zrt.:
Vezérigazgató: SCHMIDT ZOLTÁN

Projektigazgató: BERNWALLNER VILMOS
Projektvezető: LEMLI FERENC

Műszaki előkészítő: SIRAKY-SZABÓ KRISZTINA
Építésvezetők: SZABÓ ZOLTÁN és BERNVALLNER VIKTOR
Gépész projektvezető: KOROKNAI LÁSZLÓ

Épkar Zrt.:
Vezérigazgató: SZEIVOLT ISTVÁN
Vezérigazgató-helyettes: TÓTH JÓZSEF

Projektvezető: VADLICSEK VIKTOR
Műszaki előkészítő: SÁRY LAJOS

Építésvezetők: SZABÓ LEHEL és BERNÁTH FERENC
Művezetők: GOLÁN BENCE, IPACS ISTVÁN, KISS JÓZSEF


 

További képek a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Madártávlatból

Madártávlatból

A Tatabányai Multifunkcionális Sportcsarnok. Cikkünk az OCTOGON magazin 174-es (2022/2-es) lapszámából.

Kreatív ipar a fenntartható termelésért

Kreatív ipar a fenntartható termelésért

A kreatív ipar példát mutat a fenntartható gazdaság megteremtéséhez

Alfabetikus sorrendbe szedte a Bibliát egy nemzetközi művészkollektíva

Alfabetikus sorrendbe szedte a Bibliát egy nemzetközi művészkollektíva

A „jó” szó 720-szor, míg a „rossz” mindössze 18-szor szerepel benne.

Nincs találat!

Hirdetés