Hirdetés

Újabb lombház Zebegényben az RJZS Architects-től.

Mi van, mi szebb a szerelemnél? Talán csak egy: a szerelem a természet lágy ölén. Ez azonban nem mindig kényelmes: apró bogarak, szúrós növények, ragacsos avar könnyen megzavarhatják az elmélyülést. Az építészet azonban kínál megoldást: az RJZS Architects kétszemélyes zebegényi lombháza a lehető legjobban hasonlít a természethez, annak zavaró apróságai nélkül. Cikkünk az OCTOGON magazin 182-es (2023/2-es) lapszámából.
 


A 2022-es első lombház sikerén felbuzdulva az építtető egy második tervet is rendelt az építészirodától, ami jelentősen ráígér az elsőre. A lényeg ugyanaz: mindkét faház ugyanarra a meredek hegyoldalra épült a lejtésre merőlegesen. A ház egyetlen helyen – a bejárati ajtó síkjában találkozik éllel a talajjal, onnantól fogva lábakon áll. Ahogy végigmegyünk a folyosón, a szobán, egészen a csúcspontig, a panorámateraszig, az ablakokon keresztül követhetjük emelkedésünket a lombkoronában. Hogy végül kilépjünk a lombkoronaszint fölé nyújtózkodó teraszra, ahonnan madártávlati kilátás nyílik Európa legnagyobb folyamának kanyarulatára: valóban királyi látkép.
 


A két ház funkciója is azonos: búvóhely pároknak, szerelmi fészek, vagy hedonista remetelak, bár a teraszba beépített jacuzzi és a franciaágy inkább a kétszemélyes értelmezést erősíti. Bent elegáns és jól felszerelt kéjlak, kívülről korrekt, funkcionális faház, ami épülhetett volna egy évszázaddal ezelőtt vagy ezután is, sőt akár egy másik kontinensen is. Semmi akarás vagy tolakodó stíluselem, itt a kontextus az erdő és a hegyoldal. A kérdés az, hogyan tud az ember lakható hajlékot teremteni ezen a meredélyen úgy, hogy nem trollkodja szét a természetet: erre kapunk univerzálisan érvényes és szűkszavúságában is látványos megoldást.

A házaknak a szó szoros értelmében nagyon pici a lábnyoma: egy tucat helyen érintkezik a földdel, de mindannyiszor csak egy oszlopnyi teret foglal el rajta. A padló alatt ott az erdei aljnövényzet, a faszerkezet oszlopai mellett pár centire már élő fatörzsek állnak. A keskeny földút végén található házaktól visszafele jövet azon kell elgondolkodnunk, hogy a környék többi háza tulajdonképpen miért nem így épült.
 


Az első ház tartószerkezete nagyobb és látványosabb, a ház egész hosszában átlósan futó tartógerendákat az idén átadott második házon már kevésbé feltűnő acél „X”-ek váltották fel. A második ház hasznos területe azonban kétszer akkora lett, mivel a hálószoba egy kibővített tetőszintbe került. Így a földszint jóval kényelmesebb lett, egész kis használható minimál fekete konyha és étkező került bele a Nano Budapest asztaloscsapatának köszönhetően. A fürdőszobában egész alakos üvegfal előtt lehet zuhanyozni, mintha csak az erdőben tisztálkodnánk, ez egyfajta előzetest kínál az emeleti élményhez. Odalent így létrejött egy nappali, ami a tágas teraszra és azon túl a Dunakanyarra nyílik.

 


A lényeg azonban az emeleten várja a látogatót. A hálószoba fölé boruló sátortető és a homlokzati – Dunára néző – fal teljes egészében ablakokból áll, így a panoráma szinte beköltözik a térbe, vagyis, hogy a franciaágy beköltözik a tájba. Ez a megoldás már a glamping-érzés csúcsát, az üveg igloo-kat idézi, és csúcsra járatja a kinti-benti lét borzongató paradoxonát, hogy az időjárásnak, a tájnak, az égnek vizuálisan teljesen kiszolgáltatva, mégis teljes biztonságban létezhet az ember. Ami a szerelmet illeti, az ágyban fekve felfelé nagyszerű kilátás nyílik a Tejútra és az égbolt összes csillagára, ami sokkal jobb, mint a plafontükör.

Az emeleti térnek nincs klasszikus terasza: egy erős háló van kifeszítve ott, ahol a terasznak kellene lennie. Ezt először nem tudtam mire vélni, de hamar beláttam, hogy ha kellőképpen belelazultam a nyaralásba, akkor valószínűleg simán belefeküdnék, behunynám a szemem és hosszan lebegnék a lombok közt az univerzum lágy ölén.

Az RJZS Architects második zebegényi lombháza kifejti az alapgondolatokat, melyek már az elsőt is ihlették, szép és megnyugtató válaszokat adva az alapkérdésekre mint az építészet helye a természetben, és az ember helye a természetben.

A zebegényi Treestyle Greenhouse töltőállomás embereknek: olyan töltőállomás, ahol a városi ember feltöltekezhet természettel.

 

Tervezés és építés éve: 2022 – 2023
Nettó alapterület: 60 m2
Építészet: Beke András, Beke-Tóth Szilvia, Zétényi Zsófia DLA (RJZS Architects)


 

RJZS Architects | Web | Instagram

 









Az OCTOGON magazin 182-es (2023/2-es) új lapszámában sok egyéb mellett a BIVAK Stúdió mobil szaunaépületéről, a Ligetvári István tervei alapján felújított borzaspusztai templomromról, a Bártfai–Horváth Építészműhely által jegyzett Szondi utcai társasházról és az Annus Marina által tervezett Bosch kőbányai innovációs kampuszáról is olvashattok.

Az OCTOGON-ra erre linkre kattintva lehet előfizetni!








 



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Fészekérzés

Fészekérzés

A zebegényi 12 lábú ház.

Lábakon álló kabint épített a Hello Wood

Lábakon álló kabint épített a Hello Wood

Minimál lak új magasságokban – Wauhaus a zalai dombok tetején.

Lábnyommentes + design

Lábnyommentes + design

A Bjarke Ingels Group fenntarthatósági szempontok alapján épített új üzemet a norvég bútorgyártó vállalat, a Vestre részére.

Hirdetés