Hirdetés

Zsinagóga a Thököly úton.

A múlt legyen lezárt és az új kezdet legyen más – ezt sugallja a Thököly úti zsinagóga átalakítása. A fő megközelítés most már a kert felől történik, bent az imatermet és a kegyeleti termet eredeti mivoltukba állítják vissza, míg a közösségi és bejárati terek teljesen megújulnak. A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON 151-es lapszámában, amelyet teljes egészében letölthetsz.

Fotó: Bujnovszky TamásFotó: Bujnovszky Tamás

Emlékezet, emlék, hagyomány, érték, hely, jelentés – súlyos szavak kavarognak bennem a zuglói zsinagóga története kapcsán. Pedig a kezdet egyszerű: egy kéttraktusos nyaraló épült az 1800-as évek végén. Története során azonban ez az egyszerű épület sokat látott, megtelt emlékekkel, hagyományokkal. Látott menekülő anyákat síró csecsemőkkel, amikor anyaotthonná alakult. Látott értelmetlen náci vérengzést a szent helyet megcsúfolva. Látta a vérengzés nyomain is újjáéledni akaró és tudó zsidó közösséget, melynek rabbija haladó szellemével az első neon Dávid-csillagot szereltette a falakra. 2012-ben pedig látott pusztító tüzet, melyben a klímaberendezések mint gyászkönnyek folytak le a falon. Most mit lát? Újra szép napokat újjáéledve, új emberekkel, régi hagyományit, emlékeit hordozva. Van, ami nem változik: a hely emlékezete.

A zsinagóga most megújult. Megújult? Visszaéledt, talán ez a legjobb kifejezés, vissza- és újraéli múltját, miközben jövőt teremt. Dévényi Tamás kezei közt a hagyomány teljes pompájában visszaépül, de az épület újraértelmeződik és újjászületik. 

Fotó: Bujnovszky Tamás
Az épület a Thököly út szélesítésével, és az ’50-es évekbeli átalakítással az utcavonalra került. A tervező finom mozdulattal rekonstruálja az eredeti tömeget. A méternyi maradék előkert visszaállításával a kerítés újra az épület előtt halad, a szabadon álló tömeg újra terében lebeg. A feltárt korábbi bejárat kibontva a homlokzat hangsúlyos elemévé válik, a rizalit elnyeri korábbi homlokzati szerepét. Az ’50-es években kialakított kényszeredett oldalbejárat, melyet az eredeti központos főlépcső helyett hoztak létre, megszűnik. Ennek az az ára, hogy a fő megközelítés most már a kert felől történik.  A hátsó homlokzat ad hoc teraszát eltávolítva a mesébe illő kert mellé egy könnyed, modern lebegő-tetővel új főbejárat épül. Az új bejárat befogadó és egyszerű, nem idéz csak vonz, bevonzza az újfajta az életet, a megújulás része. Mintha az új elrendezés azt sugallná: hagyjuk meg a múltat az utca emberének, és kezdjünk egy új sort a kert felől. A tetőről a tetőablakokat eltávolítva a ház visszanyeri eredeti, nyugodt alakját. A tetőtérbeépítés üvegcserepek alatt valósul meg, a formát nem megbontva, és az üveg csillogását elkerülve. 

A belsőben a tervező a sors nyomait feltárva próbál egyensúlyozni – az új és a régi viszonyát megtalálni.

Így egy megosztás születik, melyben az imatermet és a korábbi bejárati térben kialakított kegyeleti termet eredeti mivoltukba állítják vissza, míg a közösségi és bejárati terek teljesen megújulnak. A zsinagóga imaterének elpusztult tóraszekrényét eredeti állapota szerint rekonstruálják, a padokat felújítják, szinte semmi sem változik. Az egész imaterem a hagyományt őrzi, még ha nem is kifejezetten értékes díszekről van szó, a teljes, részletes rekonstrukcióval a hagyomány és az emlék mentődik át. Az eredeti bejárati helyiségbe kerül a rabbi terem. Az oldalfalán megtalált festmény köré rendezve a kegyeleti táblácskák, velük szemben megmarad a kegyeleti fal.

Fotó: Bujnovszky TamásFotó: Bujnovszky Tamás

A kultúrterem már kortárs részleteket kap, ebből az elosztó szerepű térből egy egyszerű kétkarú lépcsőn jutunk a tetőtérbe. A lépcső a terem lezáró eleme: szervezi a vizesblokkokat és a konyhát, a kultúrtermet így nem terheli. A tetőben már egyértelműen a jövőé a szerep, a tervező a tetőteret teljesen kipucolva egyterűsíti. A főállások adta osztással az oldaltereket bokszokra bontja, a központi teret teljes felületben üvegcseréppel fedve megvilágítja. A tér központi elemévé a két vakolatlan kémény téglaarchitektúrája válik, mint a teret szervező és egyben osztó „talált tárgy”.

Az anyaghasználat visszafogott, minden fehér, kivéve a padlót, ez rímel az imaterem és az előtér hasonlóan egyszerű kialakítására. A fények az architektúrát kísérik. Az üvegcserepek alsó látványa a drótokkal és tetőlécekkel különös hangulatot kölcsönöz a központi térnek. Hártyaként, könnyed szerkezetként viselkedve egyfajta műalkotásnak hat, mely részletein a szem elidőzik. Kortárs minta, ipari részlet, mégis finom. A fa, az üveg és a drót hármasa, melyen a fény átjön, de a külső látványa már nem értelmezhető.

Fotó: Bujnovszky Tamás
Különös párhuzamba került az épület az újjászületése táján leégett Notre-Dame-mal. Az évszázados műemlék rekonstrukciójáról kialakult vitában többen is a teljes átépítésben látják a kiutat a tragédiából. A Thököly úti zsinagóga esetében már megszületett a válasz: a hagyomány átmentése és az újjászületés egyaránt fontos – egyensúlyuk a termékeny jövőt szolgálja.

Az egész rekonstrukciót a visszafogottság és a hagyomány iránti tisztelet jellemzi, melyben az épület múltja a helyére kerül, a közösség jövőjének pedig új út nyílik. 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Best of magyar épületek 2019

Best of magyar épületek 2019

Hazai fejlesztések szempontjából idén sem unatkoztunk. 

Brexit bunkert építettek egy londoni ház kertjében

Brexit bunkert építettek egy londoni ház kertjében

A tulaj beleunt a Brexit körüli felhajtásba, építtetett magának egy elvonulási helyet.

107 millióra euróra büntetné Jean Nouvelt a Párizsi Filharmónia

107 millióra euróra büntetné Jean Nouvelt a Párizsi Filharmónia

Az építész perel, szerinte ez az összeg a cége végét jelentené.

Hirdetés