A  3. helyezett ARCHIKON gondolatai a tervezésről

A közelmúltban hirdettek eredményt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére kiírt pályázaton. Nem mindennapi építészeti feladatról van szó, amelynek itthon egyáltalán nincsenek előképei. Kíváncsiak voltunk, milyen gondolatok vezették a tervezőket, ezért felkértük a nyertes és díjazott pályázókat, osszák meg velünk, mi minden inspirálta őket. Minden csapat ugyanazokra a kérdésekre válaszolt, reméljük tanulságos és gondolatébresztő lesz olvasóink számára is. A közlés nem a díjazás, hanem a válaszok beérkezésének sorrendjében történik. Következzen a III. díjas ARCHIKON véleménye.
 

 

Milyennek kell lennie szerintetek egy korszerű építészeti múzeumnak?

A pályázat kezdete óta elég sokat beszélgettünk erről a kérdésről, újra és újra körbejárva az egyes fogalmakat: korszerű, kortárs, építészet, múzeum. Olyannak kell lennie, mint amilyen a mai építészet vagy olyannak amilyennek lennie kellene a mai építészetnek? Egy állapotot lenyomata vagy progresszív és a jövőbe mutat? Fontosabb kérdés talán, hogy milyen a „korszerű” építészet, miközben a saját korában minden építészet korszerű. Könnyebben megfogható a múzeum, mint épület korszerűségének a kérdése, azonban ez puszta tárggyá degradálja az építészetet, holott az épület nem egyenértékű az építészettel.

Manapság az építészet sokkal inkább a hétköznapi élet háttérre, ami események, szituációk és cselekvések színtere. Ebből fakadóan az építészeti múzeumnak is hasonló célokat kell kitűznie, a szoftver sokkal fontosabb, mint a hardver.

Hogyan lehet az építészetet kiállításon bemutatni a 21 században?

Az építészet múzeumi bemutatása problémás feladatot jelent, mivel a konkrét fizikai végeredményt, a megépült házat nem lehet bemutatni. Az építészetet prezentáló különféle médiumok által lehetséges, mint skicc, rajz, festmény, makett, fotó és videó, valamint írásos formában. Azonban hiányérzetünk támadhat, mivel az építészet valós megtapasztalása nem bemutatható. A befogadó testi jelenléten keresztül szerzett élményei kimaradnak a múzeumi bemutatásból. Másik oldalról pedig a múzeumi kiállításon az egyes épületek térből és időből kiszakított alkotásokként jelennek meg, sokszor kontextus vagy az épületben zajló élet bemutatása nélkül. Összességében az építészeti múzeumnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amik áthidalásához kreatív és immerzív kiállításokra van szükség.
 

 

Mi a múzeum feladata? gyűjtés? gyűjteménykezelés? kiállítás? Ti mire fókuszáltatok a tervezés során, voltak-e nehézségek a kijelölt helyszín, illetve a program vonatkozásában?

A múzeumnak hármas feladat van: megőrzés, bemutatás, oktatás. Ez a három tényező sajnos sok esetben ellentétes igényeket támaszt, valamelyik mindig sérül. Általában a bemutatás csak a szemnek szól és a többi érzék kiszorul a múzeumi élményből, miközben az építészet kapcsán a multiszenzoriális tapasztalás annak lényegi eleme. Éppen ezért olyan múzeumra törekedtünk, ami magán hordoz olyan térbeli és anyagbeli minőségeket, amik támogatják ezt az multiszenzoriális élményt. Fontos szempont volt, hogy mindenki számára elérhető legyen a múzeum, legyen szó idősekről, gyerekekről vagy mozgásukban korlátozott látogatókról. 

A meglévő és új épületek, valamint a kert aránya már a tervezés elején kulcskérdéssé vált. Hogyan lehetséges egy új épület elhelyezése, miközben hagyjuk érvényesülni az épületek közötti tájat?

 

Ikonikus jelre van szükség, vagy semleges, befogadó, jól működő épületre, amely tartalmával kommunikál?

A semlegesség nem lehet cél egy épület kapcsán, mindig lesz „valamilyen”. Nem kell szerencsére a kettő kategória közül dönteni, hanem törekedni kell, hogy minél harmonikusabban illeszkedjen a két dolog egymásra. Karakterességével együtt kell befogadónak, jól működőnek és tartalmilag is megfelelőnek lennie.

 

Voltak előttetek külföldi vagy hazai példák?

Utánanéztünk az összes környékbeli és a legtöbb európai ország építészeti központjának és múzeumának.

A tendencia egyértelműen az, hogy valamilyen meglévő, lakatlan vagy alulhasznosított épületet választanak. Ez illeszkedik a mai építészeti gondolkodásba, és maga a múzeum épülete is szemlélet formáló erővel bír.

Ennek ellenére léteznek olyan helyzetek, amikor új múzeumépület létrehozása mellett döntenek, ami reprezentál valami lényegit az egyes ország vagy terület építészeti attitűdjéből, karakteréből. Ebben az esetben bizonyos módon mindkettő hozzáállás fennáll és ebből fakadóan a magyar építészeti múzeum releváns üzenetének és karakterének megtalálása a cél.  
 

 

ARCHIKON   Web | Facebook | Instagram




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Építészeti stúdió és design brand az idei Highlights of Hungary jelöltjei között

Építészeti stúdió és design brand az idei Highlights of Hungary jelöltjei között

Biogazdaság, hátizsák vagy esetleg egy építészeti stúdió lesz a befutó? Inspiráló alkotások a hazai kreatív világból, szavazni február 10-ig lehet.

„Ez a ház tele van meglepetésekkel!”

„Ez a ház tele van meglepetésekkel!”

Nagy Csaba (Archikon) a Párisi Udvar rózsaablak mögött megbújó fürdőszobájáról, és egyéb különlegességeiről nyilatkozott.

Best of magyar épületek 2019

Best of magyar épületek 2019

Hazai fejlesztések szempontjából idén sem unatkoztunk. 

Hirdetés