Hirdetés

André Kertész ismert, valamint mindeddig nem publikált fotói kerülnek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe

André Kertész (1894–1985), a magyar és az egyetemes fotóművészet kiemelkedő alakja által készített 1163 fénykép kerül a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. A fotók egy része már szerepelt kiállításon, de sok olyan felvételt is sikerült megszerezni, mely még soha nem került a nagyközönség elé. A képekből várhatóan 2022-ben nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Kertész anyjának kávémérése, Budapest, Teleki tér, 1910-es évek. (A csoport bal oldalán Kertész édesanyja.) © Estate of André Kertész, Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

 

Az 1163 fénykép nem egy gyűjtemény, hanem válogatás André Kertész eddig magántulajdonban levő fotóiból. A képek részben a New York-i Estate of Elizabeth and André Kertész tulajdonában voltak, részben André öccse, Jenő családjánál fennmaradt fotók közül valók. A képeket Robert Gurbo és Baki Péter válogatta.

A képeket az amerikai tulajdonosok felajánlottak a magyar államnak megvételre, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020 júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg az anyag megvásárlásának lebonyolításával.

 Esztergom látképe, 1917 © Estate of André Kertész, Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye


A fotók döntő része André Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarországi felvétel kontaktja, ún. vintázskópia, vagyis a felvétel idején, vagy nem sokkal azután készült pozitív kép. A legtöbb fotó tehát 100 éves, vagy még annál is idősebb. Az anyag kisebb része a fotóművész élete utolsó évtizedében készített polaroid felvétel.

Anyám keze, 1919, André Kertész felvétele © Estate of André Kertész, Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

Az 1925 előtt készült korai magyarországi felvételeken kirajzolódik a majdani fotóművész személyes kapcsolati hálója, első fényképeinek terei, családi és baráti viszonyaival, emberi és művészi eszmélésének helyszíneivel. Néhány fotó rögzíti a Nagy Háború galíciai, brâilai, albániai, budapesti és esztergomi pillanatait, illetve szerepel a képek között több önarckép vagy kettős önarckép is.

A fényképek a Történeti Fényképtár gyűjteményét gyarapítják. A feldolgozás és az esetleges restaurálás  után egy nagy kiállításban a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatásra kerülnek majd. A fotók gyűjteménybe érkezése tervezett és kontrollált folyamat, melynek főbb lépései a következők: 

 

„Kicsomagolás”: a képeket akklimatizáljuk, majd egyenként, fotórestaurátorral részletes állapotfelmérést készítünk róluk, hogy mostantól minden elváltozást nyomon követhessünk, és láthassuk, hol van szükség beavatkozásra. A fényképekről a felmérő munka elvégzése után tudunk majd részletesebb tájékoztatást adni.

Kertész Andor 1894-ben született Budapesten, 31 évesen költözött Párizsba. Első kiállítása a francia fővárosban, a Galerie Au Sacre du Printemps-ben nyílt 1927-ben. Fényképeit és  riportjait a kor ismert nemzetközi folyóiratai közölték. 1936-ban New Yorkban kezdett dolgozni, évekig nem tért vissza Európába. 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. 1963-ban a Francia Nemzeti Könyvtárban és a Velencei Biennálén állított ki, 1964-ben nyílt önálló kiállítása a Museum of Modern Art-ban. Ettől fogva vált a neve szélesebb körben is ismertté, ő pedig a nyolcvanas évekre már a fotótörténet klasszikusává.

Magyarországi emlékek. André Kertész kollázsa itthoni felvételeiből. André Kertész felvétele © Estate of André Kertész, Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

 

 

Kertész még életében a francia államnak ajándékozta mintegy százezernyi negatívját, diáit és feljegyzéseit, leveleit. 1985 őszén New Yorkban bekövetkezett halála után nem sokkal meg is érkeztek Franciaországba hagyatékának darabjai, melyeket ma a Médiathèque de l’Architecture et du Patrimoine (MAP) őriz.

Személyes tárgyainak egy része, és magyarországi felvételeinek, későbbi nagyítású, általa szignált 120 darabja került az 1987-ben nyílt szigetbecsei André Kertész Emlékházba.

A New York-i székhelyű André és Elizabeth Kertész Estate papírképekkel, egykorú vintázsokkal, autorizált nagyításokkal, a kései polaroidokkal és ún. kontaktmásolatokkal rendelkezik. Ezek egy része szerepel a most megvásárolt anyagban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Nanotechnológia a múzeumban

Nanotechnológia a múzeumban

A nanorendszerek kutatási és alkalmazási lehetőségei a kulturális örökség területén.

Böngészhetők a régészet legújabb szenzációi

Böngészhetők a régészet legújabb szenzációi

Glaeba címmel új digitális régészeti folyóiratot indított a Magyar Nemzeti Múzeum.

Műértő fényűzés a Nemzeti Múzeum padlóján

Műértő fényűzés a Nemzeti Múzeum padlóján

Bemutatkozik a nagyharsányi római villa apszismozaikjának digitális rekonstrukciója

Hirdetés