Megjelent az új Labor kiadványunk, cikkünk a 2025/1-es lapszámból közöljük.

Hirdetés

Fót, Vecsés, Kecskemét, Debrecen, Ecser, Miskolc… – csak néhány példa az egyre gyarapodó ipari parkokból hazánk földjén. Ki gépen száll fölébe, mit lát? Gyárral, csarnokokkal, raktárakkal behintett szántóföldeket? Döbbenetes négyzetméterek, a tetőkön összefüggő napelem-mezők. Derékszögek, szabályos metszéspontok, majd itt-ott, a legváratlanabb helyeken harsány színek kínálják fel magukat a kutató tekintetnek. Az égboltozat, e fényes körútja a végtelennek, ugyanúgy ragyogó vagy homályos kupolát emel föléjük, mintha palota, város vagy egy nyomortanya terülne el alant.

Fotó: Török Tamás

A XIX. században a gyarmati terjeszkedés, a háborúk és a fogyasztói piac sosem látott bővülése az ipari forradalomnak újabb és újabb lendületet adott, a cél természetesen már akkor is a termelési csúcsok meghaladása volt, és a folyamat ezzel párhuzamosan megágyazott az építészetben egy immár teljes értékű, önálló stílus, az ipari építészet megszületésének is. A cél egyértelműen az lett, hogy a különböző ipari csúcsteljesítményeket kibocsátó építmények a templomokhoz hasonló áhítatot, erőt és az elpusztíthatatlanság bizonyosságát sugározzák a szemlélőnek. (Annak ellenére is, hogy a kor embere többnyire vérrel és verejtékkel adózott utánuk.)

Fotó: Török Tamás

A természet erőit megzabolázó, az erőforrásokat szinte mindig nagy áldozatok árán megkaparintó emberi teljesítményeknek ezek a gyakran futurisztikus építészeti megjelenései nem véletlenül ejtették ámulatba az akkor evidensen a transzcendenciára hangolt emberek fantáziáját. Filmek, zene- és irodalmi művek sokaságát ihlették meg ezek az épületek. Az elmúlt bő száz esztendőben magától értetődővé, aztán lassan meghaladottá vált az a tudás, mely szerint a szüntelen növekedés egyik fő forrása a gyár, és habár a benne zakatoló gépek egyre tökéletesebbek lettek, a külső burok, a csomagolás mind csekélyebb szerephez jutott. Az ipariépület-típus tehát mindenhol a világon a rendhagyó, tetszetős felől a praktikus felé halad, nem befolyásolják az ipari munkásság ergonómiai, fiziológiai és szociális igényei, már csak azért sem, mert a folyamatból az automatizálás és a robotika egyre jobban kiszorította őket: ismerünk olyan csarnokot, raktárat, gyárat, amely a humán közreműködést csak monitoron keresztül, a belépést kimondottan tiltva igényli csupán.

Fotó: Török Tamás

Mindenesetre az rendkívül izgalmas, hogy mi rejtőzik ma az amúgy roppant változatos és tulajdonságait tekintve különleges héjazatok mögött. Különösen kíváncsivá tesz a Visual Europe Group fóti iroda- és raktártömbjének a MINUSPLUS által alkalmazott, a színhőmérsékletekkel való játéka (a koromfekete és a viruló sárga kontrasztja), a homlokzatiforma-képzése, vagy ami különösen mesteri, az a mai, hihetetlenül variábilis fémburkolatok anyagában és kiképzésében rejlő fény–árnyék-hatások bravúros kiaknázása. A szendvicspanel anyagának fényvisszaverő és fényelnyelő sajátosságai következtében a homogén, fekete felület fényerőtől, beesési szögtől és napszaktól függően mindig más és más látványt kínál. A tervezők több Kingsman-panellel is kísérleteztek, míg megtalálták a megfelelőt, amely surlófény hatására egy különleges szemfényvesztéssel, az ún. önárnyékkal örvendezteti meg az éles szemű megfigyelőt.

Fotó: Török Tamás

„Itt a szó átvitt és valódi értelmében filmszerű minden. Díszlet, látvány, fények, film – spektákulum –, és mi ezt a staffázs-jelleget próbáltuk bemutatni az építészet és belsőépítészet eszközeivel” – avat be a tervezési koncepció alfájába és ómegájába Alexa Zsolt vezető tervező.

A VEG két önálló épülettömb, amelyeket egy színes, inkább praktikus, jelzésértékű, az átközlekedést támogató közös előtető köt össze. A megrendelői elvárás egy önálló székházra, valamint egy filmstúdióra szólt, ahol egyesíteni tudják a tevékenységi köreikkel járó infrastrukturális és raktározási követelményeket. Mindezt egy ipari parki környezetben, lehetőleg túlzások nélkül, mégis karakteresen, reprezentatívan. A Visual Europe Group hitvallása komoly ambíciókról árulkodik: „Szenvedélyünk, hogy a lehetetlent is megvalósítsuk, álmokat váltunk valóra. Kreatív ötletekkel, innovatív megoldásokkal, felejthetetlen rendezvényekhez segítjük a partnereinket.”

Fotó: Török Tamás

A HQ földszint plusz három emelet. Alulra kerültek a publikus és nagyobb közösségi terek és néhány tárgyaló, a középső két szinten egyterű irodarészek, tárgyalók és szeparált irodák találhatóak, a felső szint a vezetői területeket és a nagyelőadót – valamint a hatalmas rendezvényteraszt – foglalja magában. A szinteket egy karakteres, fentről áttört, tágas lépcsőház köti össze. Az irodaépület hátsó traktusába került a többszintes logisztikai raktár szerelőműhelyekkel, szintenkénti közvetlen kapcsolattal az irodatérhez.

A raktár hátsó homlokzatára került a három, kamionok befogadására is alkalmas töltőkapu, amelyek gördülékeny be- és kirakodást szolgálják. A másik, teljesen zárt épület három teljes belmagasságú, bérbeadásra szánt – két 500 és egy 1000 négyzetméteres –, a legmodernebb digitális technológiával felszerelt filmstúdiót és/vagy rendezvényhelyszínt rejt. A stúdiókhoz kapcsolódóan három szinten helyezkednek el a kiszolgálóterületek: irodák, szociális helyiségek, többcélú területek, teakonyhák, lobbyk és öltözők.

Fotó: Török Tamás

„Miközben csarnoképületekről beszélünk, a csoport tevékenységének két lényeges aspektusa ragadta meg a figyelmünket. Szerteágazó szolgáltatásokat nyújtanak egy közös brand mögött, illetve produktumaik javarészt ideiglenesek” – folytatja a tervezési koncepció részletképzéseit meghatározó észrevételeik megosztásába Alexa Zsolt. Ezt a kettősséget – a sok-központúságot és az ideiglenességet (bepakolás, irány a külső helyszín, bontás, és pár nap múlva kezdődik minden elölről) – a két szétszakított, működésében mégis szorosan összetartozó tömb jelképezi, mely egyfajta metszete egy élő, minden pillanatban lüktető szervezetnek. A HQ homlokzatán az ablakok közötti transzparens panelnégyzetek raktár-jelleg helyett épületléptékű rasztert adnak a háznak. A hálózat mögött elhelyezett programozható ledmátrix-világítás talán az egyik leglátványosabb elem a fényjátékával.

Fotó: Török Tamás

Az ideiglenesség mint hívószó főképp az épület belsejében, legfőképp az enteriőrökben mutatkozik meg. Habár az anyaghasználat és a bútorozás igényes, elegánsan illeszkednek egymáshoz színek, formák és hangulatok, a végeredményben nincs semmi hivalkodó. A titok – ha van egyáltalán – az összetevők megfelelő arányú vegyítésében rejlik. Nézzük például a három emeletet összekötő lépcsőt. Egy film díszletében is tökéletesen megállná a helyét, pedig az egész szerkezet csak egy vastraverz. A belógó lámpákat a cég által használt stúdió-eszközökből válogatták össze. Van itt azonban egy kis csalafintaság, csel. A lépcsőház felett nyitottak egy nagy bevilágítót, ami emeletről emeletre egyre világosabbá teszi, kinyitja a teret, ami az irodaterekben is szintről szintre alakítja a térérzékelést.

Fotó: Török Tamás

Technikailag a legfogósabb feladatnak a tökéletes hang- és fényzárás, a rezgéscsillapítás és a zajmentes gépészeti rendszerek működtetése bizonyult. Ennek a megvalósításában a megrendelő és a kivitelező szakmai tapasztalatai is segítették a tervezőket.

Érdemes kiemelni a ház grafikai, információs elemeinek játékos gyakorlatiasságát. A signing terveiben aktívan részt vett a VEG szakmai csapata, hiszen ők is foglalkoznak effélével. Az összeműködésből igazán figyelemreméltó végeredmény született. A gyártmánytervek, gyártás és a kivitelezés viszont a MINUSPLUS régi praxisának köszönhetően lett hibátlan.

A délnyugati homlokzat

Két csarnoképület egy ipari parkban, amelyek az alaposan átgondolt koncepciónak, a tervezői és a megrendelői együttműködésnek köszönhetően akár le is dobhatnák magukról a csarnoképület jelzőt.

Tervezés: 2022 – 2025
Kivitelezés: 2023 – 2025
Nettó alapterület: 9011 m2

Generáltervezés, építészet, belsőépítészet, signage tervezés: Minusplus Generáltervező Kft.
Vezető tervezők: Alexa Zsolt DLA, Rabb Donát, Schreck Ákos DLA
Projektvezető építész: Bodonyi Zoltán
Építész munkatársak: Tislér András, okl. építészmérnök, Kis Balázs, okl. építészmérnök, Lázár Dorka, okl. építészmérnök, Kódor Kitti, okl. építészmérnök, Marót Julianna, okl. építészmérnök, Bessenyei Sarolta, okl. építészmérnök, Katatics Kinga építész gyakornok, Tátrai Anna Flóra, okl. építészmérnök

Szaktervezők:
Tartószerkezet: MOSS Kft.
Vezető tervezők: Dr. Budaházy Viktor, Gyarmati Gábor

Épületgépészet: HR Team Stúdió, Haanstudio
Vezető tervezők: Hrustinszky Tamás, Dr.András-Tövissi Balázs
Munkatársak: Simon Richárd, Tomasits Nándor, Pongor Dániel

Épületvillamosság: VBN Mérnökiroda
Vezető tervező: Márton István
Munkatársak: Székely Gábor, Molnár Dániel

Gyengeáram: Signum-Plan Mérnökiroda
Vezető tervező: Borsányi Károly
Munkatársak: Halászi Réka

AV technika: Visual Europe Group
Vezető tervező: Matakovics György

Tűzvédelem: Fire Tűzvédelmi Kft.
Vezető tervező: Bertók Szabolcs

Úttervezés:
Vezető tervező: Parádi Zoltán

Külső közmű tervezés:
Vezető tervező: Gyurcsik Tamás

Tér-és tájtervezés: s73 Tájépítész Tervező Iroda Kft.
Vezető tervező: Mohácsi Sándor
Munkatársak: Bugnics Ida Bogáta

Épületautomatika: Nective
Vezető tervező: Stocker Bence

Épületakusztika: ’95 Apszis Kft.
Vezető tervező: Csott Róbert
Munkatársak: Nagy Dániel Szilveszter, Illés László

Generálkivitelező: Stratos Magasépítő Zrt.



Kapcsolódó tartalmak

Online nézhető az Év Irodája díjátadója

Online nézhető az Év Irodája díjátadója

Április 30-án, mindössze egy regisztráció szükséges az esemény követéséhez.

Rangos elismerés a Skanska Magyarország központjának belsőépítészetéért

Rangos elismerés a Skanska Magyarország központjának belsőépítészetéért

German Design Award díjat nyert a Nordic Light irodakomplexumban található iroda.

Egy budapesti legenda metamorfózisa

Egy budapesti legenda metamorfózisa

Irodaként reinkarnálódott az egykori Pajtás étterem.  

Hirdetés