Az újrahasznosítással kapcsolat sorozatunk legújabb részében megmutatjuk azt is, miképp lehet szigetelni gombával vagy utat építeni műanyagból.
Írtunk már korábban konténerből épült hotelről vagy éppen parafából készült házról, most megmutatjuk, milyen az, amikor egy ház vagy út újrahasznosított hulladékból készülne el. Az építészeti tervezés és az építőipar nagy kérdése: hogyan csökkentsük a hulladék mennyiségét? Hogyan alkalmazzunk az építkezés során feleslegessé vált anyagokat más folyamatban? Nemrégiben az Oslói Építészet Triennale adott jó ötleteket az újrahasznosításhoz, most pedig a Think green blog összegezte a lehetséges megoldásokat, a pelenkától kezdve az újságpapírig.
A legzöldebb falak
A belső, elválasztókhoz készült falazótéglák már kaphatóak kereskedelmi forgalomban, ráadásul ezek a falazóelemek az egyik leginkább környezetszennyező anyagból, műanyagzacskókból készülnek. A használt zacskókat egy formába préselik, majd kisütik, sőt olyan változat is készül, melynek nagyobb oldalán egy régi tasak mintázata teljes egészében látszik, így mindenki tudhatja, hogy ez az iroda bizony komoly környezetvédő hatással bír.
Szigetelés gombával
Már a hideg kizárására is létezik környezettudatos megoldás, a mycelia nevű gombafaj igen gyorsan növekszik és a szerves anyagok lebontásában van szerepe. Ha ezt a szerves anyagot egy megfelelő formába helyezik, azt néhány nap alatt porózus, szivacsos anyag tölti ki. A formát ezután kisütik, ami leállítja a tovább növekedést és bomlást, így készül a környezetbarát szigetelőanyag.
Falborítás újságpapírból és borosdugókból
Ma már készül deszka elhasznált újságpapírból és csodás parafa panelek régi borosdugókból. A két megoldásnak közös jellemzője, hogy szemétből készülnek és csodás felületeket hoznak létre. A dugók esetében a hosszában felszeletelt, használt darabokat parafa törmelékkel együtt egy formába öntik, ahol ragasztóval elkeverve az eredeti parafalapokhoz hasonlatos burkolóelemek jönnek létre. Az újságpapír esetében pedig ragasztással és préseléssel farönk formát készítenek, majd ezt darabolják deszkákra. Egészen érdekes és dekoratív egy ilyennel burkolt fal.
Főszerepben a pelenka
Ma már a pelenkák és intimbetétek is részt vesznek az újrahasznosítás folyamatában. Ezeket begyűjtés után egy speciális tisztításnak vetik alá, amely szétválasztja a szerves anyagokat és a polimereket. Utóbbiakból olyan tetőcserepek készülnek, melyek teljesítményükben semmivel sem maradnak el a ma használt műanyagalapú társaiktól.
Burkolat üveghulladékból
Bár rengeteg jó tulajdonsággal rendelkezik, a FilterPave nevű burkolóanyagot sokan a látványáért használják. Maga az alapanyag itt igen apróra zúzott üvegtörmelékből és műanyag kötőanyagból áll, így megoldást adhat az üveg-újrahasznosítás kérdésére. Emellett az elkészült burkolat olyan porózus felületű, hogy a rálocsolt víz azonnal eltűnik róla. Ha megfelelő alákészítésre húzzák rá ezt a speciális felületet, akkor egy komolyabb felhőszakadás vízmennyiségét is képes úgy elvezetni, hogy még pocsolyák sem képződnek rajta! Emellett a megrendelő még azt is eldöntheti, hogy a csillogó felület milyen színben pompázzon, hiszen már az előkészítéskor, a gyárban szétválogatják a különböző színű üveghulladékot.
Azok a bizonyos műanyag utak
Bár még csak kísérleti stádiumban van a Plasphalt (plastic + aspahlt vagyis műanyag és aszfalt) a remények szerint komoly tényezővé válhat az útépítésben. Az ilyen burkolat készítéséhez a műanyaghulladék gyakorlatilag válogatás nélkül használható. A speciális eljárással készült "újraműanyag" a kísérletekben kiválóan kiváltja az a normál esetben az aszfalthoz kevert homokot és köveket. Rugalmassága és jobb keveredése révén az aszfalttal a korábbihoz képest jóval ellenállóbb burkolatot képes létrehozni, mely 4-5 helyett 8-10 évente szorulhat felújításra.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
