Ez lesz a Skanzen diaszpóra épületegyüttesének izraeli darabja. dr. Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató-helyettesének írása!

A Skanzen diaszpóra kutatása a 2010-es évek elején indult el. A program célja, hogy a Kárpát-medencén kívül élő, különböző okokból emigrált magyar közösségek is megismerhetőek legyenek a Skanzenben. Ezzel válik tejessé a Skanzen küldetése, a határon inneni közösségek mellett a határon túli és a diaszpórában élő magyar közösségek is jelen lesznek a múzeumi épületek falai között.

Először az egyesült államokbeli Vintondale-ben választottunk ki egy úgynevezett burdos-házat, aminek a kutatása és a majdani kiállításhoz kapcsolódó tárgygyűjtés az első eredményei voltak a programnak. 2014-ben kiválasztottuk, majd lebontottuk az argentínai Villa Angela mellett megtalált, magyar kivándorlók által épített tanyaépületet. A chaco-i magyarság bemutatására szolgáló épület elemei és a megvásárolt tárgyi anyag néhány éve érkezett meg a Skanzenbe. Ennek a két kutatásnak az eredményei hamarosan egy virtuális kiállításban lesznek láthatóak

2022-ben kezdtük meg az izraeli magyar diaszpóra kutatását. Ennek keretében az a célunk, hogy egy magyar alapítású kibuc épületet telepítsünk át Szentendrére, és abban mutassuk be a második világháború, a holokauszt borzalmai után kivándorolt magyar zsidók életmódját.


Szakmai együttműködést alakítottunk ki a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumával (Zefat) és vezetőjével Ron Lustiggal. Az ő közreműködésével kezdtük meg a kutatásunkat Parod Kibucban. Parod kibuc Zefat városától mintegy 15 km-re fekszik, az ország északi részén, nem messze a Galileai tótól. 1949-ben alapították Magyarországról Izraelbe bevándorolt Holokauszt túlélők. A kibucnak először a Gárdos nevet adták, Gárdos József, a Dror Habonim mozgalom magyarországi csoportja alapítójának emlékére, aki még Magyarországon elhunyt és nem élte meg, hogy társaival alijázhasson Izraelbe. Amikor kiderült, hogy a kibuc egy ókori zsidó település, Parod helyén épült, úgy döntöttek, hogy felveszik a régi héber nevet.

Parod egyike azon több tucat kibucnak Izrael Államában, melyet magyar származású bevándorlók alapítottak, és ma is egy virágzó helység sok fiatal családdal. A kiválasztott épülethez megkezdtük a kibic történetének kutatását, interjút készítettünk egy még élő 93 éves holokauszt túlélő alapítóval. Az első eredményekről, a kutatás kihívásairól adtam interjút a Néprajzi Múzeum Etnokultúra című műsorának.
 


2022 tavaszán kiválasztottuk azt az épületet, amely Szentendrére kerül majd.  Ez egy lebontás előtt álló, egyszerű faépítmény, amely évtizedeken keresztül a kibucban élő kisgyermekek őrzőhelye volt. Az 1920-as évek elejétől egészen az 1980-as évek végéig az erec izraeli kibucok ideológiájának egyik legfontosabb része volt az úgynevezett közös nevelés, amelynek lényege: egyenlő esélyek biztosítása minden gyerek számára. A kibucok gyerekházai a közös nevelés jelképei lettek. A gyerekházakban a gyerekek csecsemőkoruktól serdülőkorukig éltek, és nevelésük az egész kibuc közösségének feladata volt. A gyerekházakat a csecsemőkkel a kibuc legbiztonságosabb területére, házakkal körülvéve helyezték el, ezt vették körül a közösségi épületek, majd a kibuc mezői.

A beton alapon álló deszkafalú, cseréppel fedett épület a második építmény volt a kibucban. Az építéskor az épületben a hálók kaptak helyet, a wc ekkor az épület mellett állt. Az 1960-as évek elején bővítették az egyszerű épületet, ekkor alakították ki a két beugró hozzátoldásával a mosdókat. Az épület bezárása után különböző funkciókkal működött. A teljes bezárása előtt fodrászüzlet volt benne.
 


Jelenleg is Parodban vagyok, hiszen megkezdtük az épület bontását. A kibuc mérnökének a segítségével egy helyi vállalkozó – akinek szintén vannak magyar gyökerei - végzi a szakszerű bontást. Az épület nincs túl jó állapotban, de igyekszünk a lehető legtöbb eredeti elemet megmenteni és a majdani újraépítéshez hazaszállítani.

A cementlapokból, a cserepekből tucatnyi eredeti darab fog mintául szolgálni a hiteles másoltok elkészítéséhez. Az északi – rövid - homlokzatot 1 méter széles darabokra vágjuk szét, a többi oldalból pedig a legépebb és visszaépíthető elemeket hozzuk el. Természetesen a nyílászárókat a szakszerű kiemelés után deponáljuk a majdani szállításig.
 


Forrás: SkanzenBlog

A cikkben megjelent képsorozat dr. Sári Zsolt tulajdona.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Skanzenbe költözik egy magyar alapítású kibuc épület

A Skanzenbe költözik egy magyar alapítású kibuc épület

Ez lesz a Skanzen diaszpóra épületegyüttesének izraeli darabja. dr. Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató-helyettesének írása!

110 tonnás acélszerkezet tartja a Radetzky-laktanya műemléki homlokzatát

110 tonnás acélszerkezet tartja a Radetzky-laktanya műemléki homlokzatát

2023-ra születik újjá az évtizedek óta pusztuló, üresen álló egykori laktanyaépület, mégpedig szállodaként, illetve irodaházként.

Egyetemek mellett, az „innováció bölcsőjében” épült szoftverfejlesztési központ Budapesten

Egyetemek mellett, az „innováció bölcsőjében” épült szoftverfejlesztési központ Budapesten

A letisztult üvegfelületben szinte „ablakot” nyit a Dunára.

Hirdetés