Hirdetés

Szecessziós áramkörök Kecskeméten

A kecskeméti Neumann János Egyetem campusának első épülete.

Az OCTOGON legfrissebb lapszámában – melynek terjesztése a járványhelyzet ellenére zavartalanul folyik – Bán Dávid írt a LIMA Design és a Bánáti + Hartvig tervezte épületről. Most teljes egészében közöljük a cikket.

Határozottan szakít a hazai egyetemi építészeti kialakításokkal a LIMA Design és a Bánáti + Hartvig tervezte kecskeméti Neumann János Egyetem campusának első épülete, amelyben a tömörség helyett a szellősség és a világosság érhető tetten, jelképezve a mindenki számára átlátható, elérhető tudást.

Nem sok összetett, egységesen tervezett egyetemi campus van ma Magyarországon, így előkép sem igazán állt rendelkezésre, amikor elkezdték a kecskeméti új egyetemi városrész kialakítását. Talán az első következetesen tervezett és telepített egyetemi campus a Miskolci Nehézipari Egyetem volt, amelyet a legsűrűbb Rákosi-időszakban úgy sikerült Janáky Istvánnak és fiatal csapatának megterveznie, hogy az elvárt szovjet mintákat a helyi adottságokhoz szelídítsék, így egy jó arányú, kellő szellősséggel elhelyezett egyetemváros jöhetett létre. Négy évtizeddel később egészen más építészeti koncepció vezérelte az 1990-es évek első felében Piliscsabán elindult Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlődését. A leginkább Makovecz-tanítványok által megalkotott, a természetbe simuló épületegyüttes az organikus építészet egyfajta mintatelepévé vált, amelynek legdominánsabb darabját, a Stephaneumot maga Makovecz Imre tervezte.

E két, következetesen tervezett, egy-egy konkrét építészeti elképzelést tudatosan végigvivő egyetemi campus szolgálhatott előképként, amikor a LIMA Design és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda 2015-ben papírra vetette a létesítendő kecskeméti campus terveit. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai által létrehozott Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. voltaképpen a meglévő felsőoktatási központot kívánta új vagy megújuló karokkal bővíteni, amelyhez egy teljesen modern egyetemi épületegyüttest kívánt felépíteni.

Magasított járdák kötik majd össze az épületet a társaival, a csatlakozás helye már előkészítve

A kecskeméti Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának új tömbjei a meglévő egyetemi területtel szemben, egy korábban bezárt kórház telkén kezdenek lassan kibontakozni. A két oktatási térséget egyelőre a nagy forgalmú főútvonal szeli ketté, de az idővel megépülő gyalogoshíd ezeket ténylegesen összekapcsolja majd. A létesítendő campus fő motívuma a vizuálisan is jól megjelenő technológia. Maguk az egyetem megálmodó is egy csúcstechnológiájú, 21. századi oktatástechnológiai eszközökkel felszerelt intézményt ígértek a jövendőbeli hallgatóknak és tanároknak, amihez az épületegyüttes építészeti karakterével igyekszik igazodni. A tervezetten öt nagyobb oktatási egységből álló együttesen és a közöttük elterülő parkos, sétányos, számos híddal kiegészített közösségi területen következetesen vonul majd végig a modernség, átláthatóság, világosság gondolata.

A Campus árnyékolóinak fő motívuma a vizuálisan is megjelenő technológia

Az egyetemi épületek a hagyományos átadható, átlátható, tiszta tudást ugyanúgy kívánják jelképezni, mint a kortárs ismereteket és mai eszközöket. A campusra elkészített átfogó terv öt nagyobb egységgel: oktatói, multifunkcionális és adminisztratív épülettel, kollégiummal és egy tudástárral számol. Az épületek közötti parkos kialakítás fölé egy magasított járdasor kerül majd, amely célirányosan köti össze a különböző egységeket, és ad egyfajta levegőben lebegő körüljárhatóságot a campusnak. Emellett egy szimbolikus elem, egy kilátótorony is épül a terület sarkára, amely az amúgy sík tájban határozott jelként kívánja kijelölni az új negyedet. Első ütemben az oktatási épület készült el, amely maximálisan a logikus elrendezésre, az átláthatóságra és funkcionalitásra törekszik. Terei nagyvonalúak, szellősek, nyitnak a külső világra, azaz idővel a campus többi elemére, amelyekkel végül egy mindenhonnan jól áttekinthető egységet alkot majd.

Az épületet középen keresztül metszi egy szellős, a teljes magasságban nyitott, átriumszerű fogadótér

A valamelyest amorf alaprajzi kontúrt mutató épületet középen keresztülmetszi egy szellős, a teljes magasságban nyitott, átriumszerű fogadótér. E köré rendeződnek a különböző funkciók: egyik irányban az oktatók irodái, a másikban a különböző előadó- és szemináriumi termek. A szintenként hasonló módon elhelyezett tanszéki irodák az íves homlokzatra rendezve kapnak benapozást. Az irodákat egybefűző függőfolyosók egy levegős légteret ölelnek körbe, amely felülről kap természetes megvilágítást, végfalán pedig növényekkel felfuttatott zöld felületet, amelyek a földszinti növénytárolókba folynak bele szimbolikusan és ténylegesen zöldítve az épületet. Az átrium másik oldalára rendezték a multifunkcionális nagyelőadót, amely a lejtése miatt több szintet elfoglal, valamint az emeletenként hasonló elrendezésű, az oldalhomlokzatra tapadó szemináriumi termeket.

Az aula amorf, szerteágazó szárakkal játszó ülőrendszerei, ezek a színes objektek egy-egy ponton valósággal feldobják a belső teret

Az első emelet hátsó kicsúcsosodásában helyezték el a kávézót, amely szintén szellős, egybenyitott, magas légteret kapott. A kávézó-büfé felett kisebb terasz, amely az épületből is kilép. A jövőben itt jön majd létre a közvetlen kapcsolat a további épületekkel. Az épületben két szokatlan térkialakítással is találkozhatunk. Egyrészt maga a nagyelőadó, amelyhez ötletes megoldással, körívben átforduló fallal leválasztható két, külön is használható kisterem kapcsolódik. A kistermek – amelyeknek a széksorai is az igény szerint fordíthatók át a nagyterem felé, vagy az ellenkező irányba – adott esetben részét képezik a nagyelőadónak, folytatják annak lépcsőzetességét, ugyanakkor kifordítva abból különálló életet élnek, saját bejárást is kapnak.

A belső terek tónusa világos hatású, főként fehér, nyers fa felületek és szürke nyílászáró-keretek dominálják

Az átrium légterébe pedig egy úgynevezett „tőzsdetojást” lógattak be. A földszint fölé acélszerkezeten befüggesztett, a levegőben lebegő, valóban tojásdad formájú zárt helyiség célja, hogy abban szimulálják a hallgatók számára a tőzsde működését, kijelzőkkel, fénytechnikával, kellő technikai felszereltséggel. A világos hatású – főként a fehérrel, nyers fa felületekkel és szürke nyílászáró-keretekkel operáló – belső teret egy-egy ponton színes objektek dobják fel, kezdve az aula szintén amorf, szerteágazó szárakkal játszó ülőrendszereitől a lépcső mellett futó színes, átforduló elemekből összeálló plasztikáig vagy akár a szemináriumi termek végfalának szürkés, palakő hatású burkolatáig.

Az első emelet hátsó kicsúcsosodásában helyezték el a kávézó-büfét, amely szintén szellős, egybenyitott, magas légteret kapottA nagyelőadóhoz, ötletes megoldással két, körívben átforduló, fallal leválasztható, külön is használható kisterem kapcsolódik

A játékosság tovább folytatódik az épület külső, karakteres rajzolatú héjszerkezetén is. Mivel szinte az egész épületet üveghomlokzat határolja, a túlzott felmelegedést és benapozást elkerülendő, külső árnyékoló rendszert kellett egyfajta külső burokként felfuttatni. A mozgatható, finoman perforált lamellák kívülről fehérek, belső oldaluk türkizkék, ami a mozgatással alkalmi rajzolatot, színezést adhat az épületnek. Az árnyékolóra egy szecessziós ihletésű, ám akár a számítástechnikában használt áramköröket is megjelenítő hálószerű réteg került. A campus további épületeivel ez a mintavilág teremt majd kapcsolatot, a rajzolat fűzi egybe az elemeket, amelyek lamellái mind eltérő színárnyalatot kapnak. A megépült oktatási épület önmagában is izgalmas térelemként áll Kecskemét Nyugati Kapu övezetében, de – kiegészülve a további darabokkal – egyfajta összetett térplasztikát formál majd meg.

Teljes Campus beruházási szintterület: 40 500 m2 (bruttó) Tervezés éve: 2015
Átadás éve: 2019

Generáltervező:
LIMA DESIGN Kft.
Ügyvezető: ÖRDÖG ALÍZ
Projektvezető: MADOSFALVI ZOLTÁN
Felelős építész tervező: NYÉKI GÁBOR
Generáltervező / építészet:
BÁNÁTI + HARTVIG ÉPÍTÉSZ IRODA KFT.
Felelős építész tervezők:
HARTVIG LAJOS DLA, BÁNÁTI BÉLA ÉS NYÉKI GÁBOR (LIMA DESIGN KFT.)
Projektvezető: KOPASZ LÁSZLÓ
Építész projektvezető: SZÉKELY ÁGNES, DR. BÉRCES LÁSZLÓ Építész tervezők: BÁRDI EMESE, BUKTA CSABA,
FERENCZ TAMÁS, GULD BEATRIX, KÁDÁR GERGŐ,
KÓSA LUCA KORNÉLIA, PALKÓ SZILVIA, STIRCZ GYÖRGY, SZATMÁRI SZABOLCS
Belsőépítészet: LIMA DESIGN Kft.
Felelős tervezők: ÖRDÖG ALÍZ, VÉKONY TAMÁS
Tervezők: CSABA ESZTER, CSEKE SÁNDOR,
DOBROVICZ VIVIEN, FARAGÓ SZILVIA, FEKETE EMESE, HAJDÚ BLANKA, HORVÁTH-SZABÓ TAMÁS,
MEDE ZSUZSANNA, SZABÓ DANIELLA, TRIKKAL ADRIENN Generálkivitelező: ZÁÉV ÉPÍTŐIPARI ZRT.
Világítástervezés: SOLINFO GROUP




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Nyílt levél Kerényi József kecskeméti könyvtárépületének megmentéséért

Nyílt levél Kerényi József kecskeméti könyvtárépületének megmentéséért

A szakma nyílt levele a Kerényi József tervei alapján felépült kecskeméti könyvtárépület megmentéséért

Aki nem csak megálmodta a Tündérpalotát

Aki nem csak megálmodta a Tündérpalotát

151 éve született Kőrössy Albert Kálmán építész, a magyar szecesszió jelentős képviselője. 

Felújítják a kecskeméti Kodály Intézetet

Felújítják a kecskeméti Kodály Intézetet

Átfogó fejlesztés történik a kecskeméti Kodály Intézetnél, melynek első lépése a kolostorépület külső felújítása

Hirdetés