Hirdetés

Lehet-e egy építkezés klímasemleges?

A világhírű Perkins&Will építésziroda írta ezt egy általa tervezett kanadai faházról.

Egy kanadai „luxus faház, amelynek szerkezete a ’szén-dioxid-semlegesen túlmutató’, vagyis a ház megépítése több szenet távolít el a légkörből, mint amennyit kibocsát” – idézte a Perkins&Will építésziroda állítását a Greenology, amely az iroda és Fred A. Bernstein Dezeenen írt véleménycikke nyomán járta körül a témát.

Bernstein kiemelte, hogy a cég nem számolt el az összes, az építkezés során felhasznált energiával, márpedig így a fent idézett kijelentéssel arra sarkallhatják a megbízókat, hogy „a klímaválság ellenére felelőtlenül építkezzenek”. Ezt a megállapítást kommentháború követte, amely főként akörül forgott, hogy lehet-e egy építkezés klímasemleges.

Karbonsemleges építés – a Föld Napjára készített illusztráció a Perkins&Will Facebook-oldalán

Egy épület légköri szén-dioxid-kibocsátásának egy része a működtetéshez szükséges energiából származik, a többi az épület előállítása során kerül a légkörbe. A kibocsátás csökkentése érdekében számtalan tényezőre figyelemmel kell lenni. A klímabarát épületet a lehető legkisebbre kell méretezni, egyszerűnek (tömegesen gyárthatónak) kell lennie, a meglévő infrastruktúra közelében kell építeni, az építkezés közeléből származó anyagból, és a legalacsonyabb energiafelhasználású építőanyagokat kell az építés során felhasználni.

A kérdéses kanadai faház Vancouvertől mintegy 140 kilométerre északra épült egy hegycsúcson, a használatához szükséges villamos energiát a déli homlokzatán lévő 103 napelemmel állítja elő, amelyek összesen 96 kilowattórás akkumulátorokat is feltöltenek árammal felhős az idő esetére és éjszaki üzemmódra. A megtermelt energiával töltik fel a téli működést biztosító hidrogén üzemanyagcellákat is.

De hogyan jött ki a klímasemlegesség?

Az építészek megbecsülték a házban található acél és beton szerkezeti elemek mennyiségét, majd az Athena Impact Estimator for Buildings alkalmazás segítségével kiszámították az egyes építőanyagok előállításához szükséges energiamennyiséget, valamint az energiafelhasználás eredményeként a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, ami összesen 122 tonnára jött ki. Az épületbe beépített fa viszont 145 tonna szén-dioxidot távolított el élete során a légkörből, ezért állította azt Perkins&Will, hogy az épület megépítése kedvező a Föld klímája szempontjából. Azonban helyes-e a kivágott fákat ilyen módon számításba venni?

A fa a növekedése során köti meg a légkör szén-dioxid tartalmát, a kivágása után a folyamat csak akkor folytatódik, ha új fát ültetnek a kivágott helyett. A benne tárolt szén csak átmenetileg, az épület fennállása alatt tárolódik, az épület elbontása után a faanyag elégetésével újra visszakerül a légkörbe – ellenben ha a fákat sértetlenül hagyták volna növekedni, akkor valóban csökkent volna a levegő szén-dioxid tartalma. Ez a példa is rámutat arra, hogy a fa, mint építőanyag választása nem feltétlenül teszi fenntarthatóbbá az épületet, főleg ha azt nagy távolságból viszik oda (Kanada esetében ez nem reális „veszély”, de más építkezésnél előfordul).

Egy épület karbon-életciklusa – a Perkins&Will grafikája a Föld Napján

A Greenology szerint a fenti számítás „nagy hiányossága az, hogy több száz egyéb elemet kellene még számba venni, a tetőtől kezdve az ablakokon (ami egy hatalmas tétel, tekintve, hogy háromrétegű üvegezésre van szükség), a fűtési rendszeren, a napelemeken, a hőszigetelésen, a vezetékeken át az akkumulátorig és a hidrogén üzemanyagcelláig, ha az építés tényleges energiaszükségletére vagyunk kíváncsiak. Ráadásul, ha mindezeket az anyagokat egy távoli hegycsúcsra szállítják el, az még több energiát emészt fel.”

Valóban klímabarát megoldás tipikusan az új ház építése helyett egy régi épület felújítása, új építésnél pedig egy olyan helyszín kiválasztása, ahol nincs kivágandó fa és könnyen megközelíthető. Fontos továbbá a helybéli építőanyagok használata, és a nehéz berendezések (akkumulátor) beépítésének kerülése, illetve az energiatakarékosság. Ugyanakkor a design-szempontok is érvényesek: az épületnek jól használhatónak kell lennie, hogy hosszú évtizedekre kiszolgálhassa a tulajdonosait, bérlőit.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Így zöldítik a turizmust a Keletinél 

Így zöldítik a turizmust a Keletinél 

A májusban nyílt IntercityHotel Budapest egyebek mellett zöldenergiát használ és elsőként vezették be itt a Green Meeting koncepciót Magyarországon.

Hamarosan útlevelet kaphatnak a magyar épületek

Hamarosan útlevelet kaphatnak a magyar épületek

Szakmai beszélgetés a lakóépületek energiahatékonyságáról. 

Ezermilliárdokat dobunk ki az ablakon a rossz lakásfelújításokkal

Ezermilliárdokat dobunk ki az ablakon a rossz lakásfelújításokkal

Évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítása kellene, hogy elérjük a klímasemlegességet 2050-re.

Hirdetés