Jövő tavasszal nyit a Néprajzi Múzeum új épülete

Bejártuk az átadás előtti épületet.

Célegyenesbe fordult a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezése: elkészült az épület  üveghomlokzata, az azt borító, közel félmillió pixelből álló fémrács háló, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. A belsőben hamarosan befejeződnek a szakipari munkálatok: a kiállítóterek építése és gépészeti terek kialakítása is. Befejezéséhez közelítenek a múzeum több mint 7.000 négyzetméteres tetőkertjének munkálatai is. A Napur Architect által tervezett épület belsejében (is) jártunk. 
 


Bemutatkozott a sajtónak a Néprajzi Múzeum új épülete. Átfogó értékelést az átadás után, a működés közbeni állapotot figyelembe véve illik adni, az mindenestre kétségtelen, hogy az épület fő közlekedési tengelye, a tető ívét követő, a teljes épületen át húzódó lépcső fotogén belső terekkel rendelkezik. A funkcióra és a környezeti kontextusra vonatkozó aggályainkat egyelőre a bejárás sem oszlatta el.
 


A kiállítóterek lényegében a föld alá kerülnek, egy részük nagy belső üvegfelületekkel nyílik a lépcsőtér felé – ide látványos, a múzeum rendkívül gazdag tárgygyűjteményét bemutató panoráma-kiállítások kerülnek majd. Az átadás után több lépcsőben megnyíló állandó kiállításoknak helyet adó kiállítótereket egyelőre nem láthattuk. A projekt gazdáinak elmondása szerint összességében közel 7.000 m2-es alapterület áll majd rendelkezésre a múzeum szakembereinek.
 

„Több, mint ezer négyzetméteren, „Megérkeztünk” címmel nyílik meg a gyűjtemény legjelesebb, emblematikus tárgyaiból válogatott időszaki tárlat, a megnyitás alkalmából, a teljes gyűjtemény keresztmetszeteként. Ugyancsak az épülettel egy időben nyílik meg mintegy ötszáz négyzetméteren az interaktív és látványos ZOOM tér is, amely egy különlegesen installált tárgyegyüttes bemutatásával egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre” – emelte ki Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgatója. 

A lépcsőtérrel vizuálisan kommunikáló ZOOM térben a látványé lesz a főszerep. Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét bemutató tárgy kap itt helyet, köztük a világon fellelhető legrégebbi, 1673-as székelykapuval és a gyűjtemény legnagyobb tárgyával, egy egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajóval (Herman Ottó gyűjtése 1898-ból a Balatonról), illetve az Ősrobbanás elnevezésű óriás vitrinnel.
 


Az épület főlépcsője mellett 40-40 méter hosszan és több méteres magasságban elhelyezkedő, közel 3000 műtárgyat felvonultató Kerámiatér bepillantást enged a kerámiagyűjtemény mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató.
 


Az új Néprajzi Múzeum megnyitását követően két lépcsőben, külön-külön attrakcióként fog megnyílni az Ifjúsági kiállítás és az állandó tárlat. A több mint 3.000 műtárgyat, fotót, kéziratot, zenei anyagot felvonultató, 2022 őszén megnyíló Gyűjteményi kiállítás arra fókuszál, hogy mi is maga a Néprajzi Múzeum, tárgyai miként álltak össze az idők során gyűjteménnyé és múzeummá, hogyan lehet a történetileg kialakult gyűjteményt újraértelmezni, érthetően, izgalmasan bemutatni. A tervek szerint 2022 őszén megnyíló Ifjúsági kiállítás a múzeum eszközeit a játékos és élményszerű tanulás szolgálatába állítja. 
 


Az épület két, a Ligetre néző üveghomlokzatokkal rendelkező, föld feletti felépítményében a publikus használatú terek kaptak helyet: a Műcsarnok hátsó homlokzatára néz az előadóterem, az Ajtósi Dürer sor felé pedig a könyvtár. Az épület hossztengelyében húzódó lépcsőtér nem nyújt akadálytalan átjárást vagy vizuális átlátást a két véghomlokzat között, ez a tetőn kialakított zöldfelületeken keresztül lehetséges. Az íves tetőn kialakított tetőkert két, szemközti rámpáját középen macskakővel burkolt tér választja el, amely a Városligeti fasor tengelyében átjárást biztosít a Liget felé. 
 


Ennek centrumában helyezkedik el a megőrzött 56-os emlékmű, amely kissé elfordul az épület tengelyétől, mögötte jól láthatóan fókuszba kerül az ugyancsak befejezéséhez közeledő Zene Háza. A még munkaközi fázisban lévő tetőkert két rámpáján kialakított lépcsők és ülőfelületek között gyep és cserjék kaptak helyet.

„Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1.500, lombos cserjékből 7 db, örökzöldből közel 100 db, díszfűből majd 700 példányt ültettek el” – mondta el dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. 


A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta. 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek. A mostani bezárásig a Kúria jelenleg eredeti céljára felújítás alatt álló, Kossuth téri épületében működött intézmény a története során először költözik kifejezetten a számára kialakított épületbe. 

Az épület homlokzatát alkotó, a fémvázas üvegfalra mintegy méteres távolságtartással szerelt szerelt raszter szerkezetű fémrács háló közel félmillió pixelből áll, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapul. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsokba, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítettek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze. A rács biztosítja az épület árnyékolását is, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez.

 

További esős képek a galériában!

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

"Számomra az építészet költészet" - Ferencz Marcel

Néprajzi Múzeum, proto-architektúra és az építész feladata. Ferencz Marcellel beszélgettünk. 

A világ legjobb középülete a Néprajzi Múzeum

A világ legjobb középülete a Néprajzi Múzeum

Az Európa legjobb középülete díj után a világ legjobb középülete díjat is elnyerte a Ferencz Marcel és Détári György által tervezett új Néprajzi Múzeum épülete.

Interaktív művészeti központtá alakítottak egy elhagyatott kínai falut

Interaktív művészeti központtá alakítottak egy elhagyatott kínai falut

Íme egy jó példa arra, hogyan lehet megmenteni az elnéptelenedett falvakat. 

Nincs találat!

Hirdetés