Csak a nála 237-szer nagyobb földterülettel rendelkező Egyesült Államok előzi meg mezőgazdasági exportban.

Hollandia a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre az Egyesült Államok után, írja az ArchDaily. Ez döbbenetes, elvégre az egyetlen előtte lévő ország 237-szer nagyobb földterülettel rendelkezik. Hollandia csak 2017-ben közel százmilliárd dollár értékben exportált mezőgazdasági, valamint tízmilliárd dollár értékben mezőgazdasággal kapcsolatos termékeket. A sikere titka abban rejlik, hogy az építészeti innovációk szerves részét képezik a mezőgazdaságának.

Az olyan képeken, mint Tom Hegen The Greenhouse Series című sorozata jól látszik, hogy a holland mezőgazdaságot hatalmas üvegház tájképei határozzák meg, melyek közül némelyik dél-holland terület akár 71 hektár is lehet. Az ország összesen 93 négyzetkilométernyi üvegházzal rendelkezik, ez a terület 56%-kal nagyobb Manhattan szigeténél. A Westland régiót éppen emiatt a „holland üvegházak fővárosának” is nevezik, de az országban egyébként is jellemző, hogy „faltól falig” hasznosítanak minden területet.

Fotók: Tom Hegen

A megvilágított üvegtetők alatt a termelők hidroponikus rendszereket (talajnélküli növénytermesztési módszer, amelyben valamennyi tápanyag szállítása, növényekhez való eljuttatása a vízen keresztül történik) és geotermikus energiát használnak.

Az üvegházak 4,1 liter vizet fogyasztanak egy kiló paradicsom előállítására, szemben a 97 literes globális átlaggal.

Néhány gazdálkodó évente több mint 100 millió paradicsomot termel 14 hektáronként. Ez a rendkívüli hozam az ellenőrzött beltéri környezetnek köszönhető, amelyben a pontos, megbízható hőmérséklet és páratartalom alacsony szennyeződés-veszéllyel párosul, mindezt káros növényvédő szerek nélkül.

A 2000-es évek elején a hollandok nemzeti elkötelezettséget vállaltak a fenntartható mezőgazdaság új formája mellett, amelynek eredményeként a vegyi növényvédő szerek megszűntek az üvegházakban, és az antibiotikumok 2009-től 60%-kal csökkentek. Szükség is van az innovációkra, hiszen előrejelzések szerint 2050-re a világ tízmilliárd embernek ad majd otthont, a mai 7,8 milliárdhoz képest. Ennek eredményeként nagyobb mezőgazdasági hozamokra lesz szükség, kevesebb vizet, kevesebb energiát és kevesebb földet használva.

Az üvegházak környezeti teljesítménye árulkodik az építészeti megfontolásokról is. A dupla üvegezésű tetők lehetővé teszik a hő szabályozását, míg a könnyű, moduláris acélkeretek gyorsan és rugalmasan bővíthetőek, és persze a természetes fényt is beengedik. És vannak a többinél is innovatívabb üzemeltetők, mint a Duijvestijn Tomatoes, amely a helyi Shell olajfinomítóból származó szén-dioxidot az üvegházakba vezeti, hogy elősegítse a növekedést, éjszaka pedig a növények LED-es megvilágításával éri el ugyanezt. Ez nehezebb feladat, mint hinnénk, elvégre a holland törvények szerint a fényszennyezés megakadályozása érdekében a világítás 98%-át az üvegházakon belül kell tartani, sötétítő képernyőket, függönyök segítségével.

A tervezési és építési folyamatokat átalakító technológia gyors fejlődésével párhuzamosan hatékony, a környezettel interakcióba lépő, integrált struktúrák kialakítása képes építészetre van szükség a mezőgazdasági szektorban is. A világhírű építész-teoretikus, Rem Koolhaas különösen fontosnak tartja, hogy kellő figyelmet fordítsunk a vidékre, hiszen ezek a területek sokkal gyorsabban változnak, mint a nagyvárosok.

„A földművelés ma már digitális gyakorlat. A farmokat a 19. században forradalmasító traktorok számítógépesített munkaállomássá váltak. Eszközök és szenzorok sorozata hoz létre egy digitális interfészt a vezető és a föld között. Munkavégzés szempontjából a vidék kezd hasonlítani a városra. Egy farmer is olyan, mint mi: rugalmas munkaidőben dolgozik, laptoppal, tetszőleges helyről. Nem mintha ez egyértelműen rossz lenne, csak ironikus, hogy az ilyen drasztikus átalakulások alig épülnek be az oktatásunkba és a  gondolkodásunkba” – írta már 2014-ben Koolhaas.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elsőként kapott új designt a Blaha Lujza téri Burger King

Elsőként kapott új designt a Blaha Lujza téri Burger King

Hamarosan a többi egység is új külsőt kap.

Fület tervezni a legnagyobb kihívás

Fület tervezni a legnagyobb kihívás

Mármint ha a Hollóházinak kell porcelán étkészletet tervezni, márpedig Sütő Erika és Golovics Ferenc pontosan ezt tette.

A Balaton bútorgyárnak tervezett széket a Planbureau Stúdió

A Balaton bútorgyárnak tervezett széket a Planbureau Stúdió

A Tilt széket a 2019-es London Design Fairen mutatták be.

Hirdetés