A Gereben Marián Építészek és az Újirány Tájépítész Kft. első díjas terve a váci Madách Imre Művelődési Központ felújítására és bővítésére kiírt ötletpályázaton

A váci Madách Imre Művelődési Központ felújítása és könyvtár funkcióval való bővítése, környezetének rendezése – építészeti és tájépítészeti nyílt ötletpályázat első díjas munkáját a tervezők műleírásával mutatjuk be.
 

 

Program

Vác Város Önkormányzata a Madách Imre Művelődési Központ hosszútávú fejlesztését, valamint közvetlen környezetében lévő városi parknak, a Rózsakertnek a rendezését határozta el, aminek keretében a Művelődési Központ felújítása és könyvtár funkcióval való bővítése az ötletpályázat tárgya. 

 

 

Koncepció 

A tervezési helyszín, a Rózsakert a XIX. század második fele óta parkosított terület. Kezdetben magánhasználatú díszkert volt, majd a XX. század eleje óta közpark, idős fákkal, sajátos, nyugodt atmoszférával. A park külön érdekessége, hogy a terület egy ideig az ide költöztetendő könyvtár alapítójának, Tragor Ignácnak a tulajdonában állt. 

A Madách Imre Művelődési Központ épülete 1975-ben Tragor Ignác villájának helyén épült. A kultúrház fontos kortörténeti lenyomat, mely megőrzendő, a jövő generációknak is bemutatandó értékeket, kultúrtörténeti emlékeket hordoz. Az épületben működő művelődési központ, valamint az ide költöző könyvtár sok ember érdeklődésére számot tartó, színes és változatos kulturális programokat nyújtó, valóban élő intézmények. Tervjavaslatunk fő törekvése, hogy az itt létesülő egyesített kulturális központ olyan, a működéséhez méltó, korszerű környezetet kapjon, mely megőrzi és kiemeli a hely karakterét, olvashatóan bemutatja és folytatja annak kortörténeti rétegződését.

 

 

Művelődési Központ / rekonstrukció

Tóth Dezső tervei alapján a 70-es években három hasonló művelődési ház épült Kőbányán, Gödöllőn és Vácott. Mindhárom épület áll, átadásuk óta sikeresen működik, használói belakták, kiállták az idő próbáját. A váci Madách Imre Művelődési Központ kompakt tömege a főbejárat felől középülethez méltó, a park felé is arányos, földszintes pavilonná szelídül, főbejárata jó helyen van, az épület előtti teresedés kellő méretű, alapterülete a mai igényeket is ideálisan kiszolgálja.

Térszervezése nagyvonalú és funkcionális, az emeleten kiemelt színházterem, valamint a földszinti, előcsarnok és belső udvar köré szervezett, jó bevilágítású foglalkoztató és kiszolgáló helyiségek hierarchiája képlet-szerű. A külső felületek építésük idejében progresszív anyaghasználata (szerelt kék építőlemez burkolat, nyersbeton stb.) finom átírásokkal aktualizálható, a belső burkolatok korszerűsítése mellett a felületeket díszítő síkplasztikák, plasztikus álmennyezetek, kézműves részletek a kor jeles művészeinek alkotásai, megóvásra érdemesek.

 


A felsorolt értékek megőrzése mellett javasoljuk a földszinti térstruktúra átszervezését. Az utcai szárnyban a merev válaszfal rendszer és az előcsarnokot penetráló kisebb helyiségek (jegypénztár, információ, ruhatár) elbontásával egy nagy alapterületű, rugalmasan alakítható, kötetlen programok lebonyolítására alkalmas közösségi teret hozunk létre. Az előcsarnok és a tervezett könyvtár bejárata közti teresedés mobil válaszfalakkal és bútorozással igény szerint alakítható konferencia teremmé, kiállító térré, piactérré, vagy vendéglátó fogyasztótérré.

A közösségi térhez eltérő minőségű külterek kapcsolódnak, a belső udvarok, vagy az épület előtt kialakított terasz felületei is bevonhatók a változatos közösségi használatba. Az intézményi funkciók (foglalkoztatók, gyakorló termek, irodák stb.) a parkra néző szárnyakba kerülnek. A közlekedők és a fő használatú helyiségek között kialakított tároló sáv fokozza a foglalkoztatók akusztikai elválasztását, és egyszerűsíti, helyben oldja meg a raktározási igényeket.

 

 


A folyosók kiegyenesítésével, belső udvar köré rendezésével és végeik felnyitásával új közlekedési tengelyek jönnek létre, melyek egyfelől növelik az átláthatóságot és javítják a tájékozódást, másfelől elválasztják az intézményi és közösségi zónát. Az átszervezett közlekedési rendszer szakaszolhatósága rugalmas üzemeltetést biztosít. Az emeleti színházterem és foyer terei változatlan formában megmaradnak, a kapcsolódó kiszolgáló helyiségek rendszere a színháztechnikai igények pontosabb ismeretében kisebb beavatkozásokkal korszerűsíthető.

A földszintes épületrész lapostetőit tetőkertekké alakítjuk, javítva az a belső helyiségek hőháztartását, növelve a tető vízmegtartó képességét. Ily módon az emeleti színházi előtér és a park vizuális kapcsolata a nagyvonalú tömegképzéshez méltó módon rendeződik, a Rózsakert felé tekintve lapostetők helyett zöld felületet, változatos vegetációt látunk. Az átalakítás nyomán a teljes épület akadálymentesen használhatóvá válik.

 

 

Könyvtár / bővítés

A művelődési ház bővítését a meglévő épület adottságainak és a gazdaságos megvalósíthatóság szempontjainak figyelembevételével mellé-építés formájában terveztük. Ez a megoldás lehetővé teszi a beruházás ütemezését, az egyes építési ütemek alatt az épület másik felének folyamatos, üzemszerű használatát, emeletráépítéssel nem terheli túl a meglévő előregyártott vasbeton tartószerkezet véges teherhordását. Ugyanakkor az új épületszárny formálása lehetőséget teremt az intézmény és a park kapcsolatának erősítésére, valamint az időben eltérő építési ütemek viszonyának kifejezésére.

 


Az új épületszárny a Dr. Csányi László körút mentén közvetlenül a meglévő, Tóth Dezső által tervezett épület folytatásaként létesül, folytatva annak homlokzati síkját, magasságát és a belső tér struktúráját, figyelembe veszi annak megnyitásait és szerkezeti sajátszerűségeit. Bár a két épületszárny csak kis felületen csatlakozik, belső tereik szorosan összefüggenek, a művelődési ház közösségi térrendszere és utcával párhuzamos közlekedési tengelye a könyvtár földszintjén is folytatódik. 

A három szintes könyvtári szárnyban a funkciók a zajterhelés mértéke szerint oszlanak szét, a leghangosabb gyerekkönyvtár a földszinten, a folyóiratolvasó és az ifjúsági könyvtár kötetlenebb informális terei az 1. emeleten, míg a felnőtt és helytörténeti könyvtár a 2. emeleten kaptak helyet. Az L alakú beépítés, a Rózsakert felé feltáruló, és azzal közvetlen kapcsolatban lévő belső kertet formál, melyre a művelődési ház felől a játszóház helyiségei, a könyvtár felől a gyerekkönyvtár terei kapcsolódnak. Így a legfiatalabb generáció számára kialakított bel- és külterek akár egy nagy akciótérré alakíthatóak. A könyvtár 1. emeletéhez a belső kötetlenebb használatot a park felé kiterjesztő tetőterasz kapcsolódik, mely a meglévő épületszárny tetején tetőkertként folytatódik.

 


Az olvasóterek belső téri tagolását az épület struktúrájához igazodó könyvespolc bútorelemek áttört szerkesztése határozza meg, ami a homlokzatra merőlegesen osztja az egybefüggő teret intimebb tanuló és olvasó részekre, biztosítva kutatószobák, folyóirat olvasó, szabadpolcos olvasó terek és egyéb könyvtárosi kiszolgáló funkciók szabad kialakíthatóságát.

Az épület belső téri/szerkezeti rendszere, bútorozási struktúrája kivetül a polcok előtt lamellákkal tagolt homlokzati megjelenésre is: az üvegezett felületek a természetes megvilágítás mellett a könyvtár transzparenciáját és orientációját, tehát a belső terek és a külső térkapcsolatok tiszta olvashatóságát is biztosítják. A bővítmény földszinti tömegének külső megjelenése a meglévő szárny eszközrendszerét használja, míg a felső két emelet nagyvonalú, kétszint magas tornáccal fordul a színház lebegő tömege felé. 

 

 

Tájépítészeti koncepció

A megújuló Művelődési Központ, az újonnan létrejövő könyvtár, valamint az épülethez kapcsolódó könyvtárkert, a kávézó- és rendezvényudvar, a tetőkert és az épület mögötti Rózsa kert fontos szerepet tölthet be a környéken lakók, valamint az egész város kulturális és közösségi életében. Az eredeti állapothoz képesti funkcióbővítés és annak külső terekbe történő kivetülése új lehetőségeket tár fel a használók számára. A tájépítészeti koncepció alapvetése a meglévő park karakterének megtartása (a rózsakert és a csendes, fás liget), annak kiteljesítése egy új réteggel: egy olyan kortárs ökológiai szállal (ökológiai ösvény), mely végighúzódik az új épület tetőkertjétől a játszótérig, majd a Hattyú utcáig.

Az épület előtti közteret maga a kávézóterasz aktivizálja, az épület mögötti térrészt a könyvtárkert, míg a park Tavasz utca felőli részét az áthelyezett öko-játszótér és a Tavasz utca és a Hattyú utca közti tömb megnyitásával létrejövő szolgáltatóház és annak külső térrészei töltik meg élettel. A park középső része a csendes pihenés tere marad, a meglévő úthálózatot lekövető megújult vonalvezetésű és felületű sétautakkal. Az itt található új ökológiai ösvény a természet felfedezésre, barangolásra hívja az ott sétálókat, a gyerekek pedig interakcióba kerülnek a természettel. A létrehozott épületegyüttes és a park így a mindennapokban a környéken lakók számára egy sokkal gazdagabb élményt kínál a minőségi időtöltésre és kortárs kialakításával, összetettebb kulturális funkciójával, – mely a parkba és a kertekbe is kivetülhet –, nagyobb vonzerővel bírhat a város többi pontjáról idelátogatóknak is. A szabad terek kialakítása a fenntarthatóság jegyében kerülnek megfogalmazásra.

 

 

Épület és közvetlen környezetének kapcsolata

Az épület előtti környezet kialakítása a különféle megérkezési formákat és tartózkodási lehetőségek tereit rendezi logikusan. Az autós forgalom és a parkolók az épülettől távolabbi területen kapnak helyet, míg a gyalogosforgalom az épület előtti terasz lépcsőzéséhez kapcsolt, és mint egy sétány kerül kialakításra, fasorral leválasztva azt az autóforgalomtól. Az épület előtti lépcsőzést növénykiültetések szakítják meg, ezzel is kijelölve a kávézóterasz terét. 

A kávézó- és rendezvényudvarban nagyléptékű négyzetes öntött burkolati elemek jelölik ki a használat terét, míg a térhatárok mentén zöld sáv biztosítja a kertes udvar érzetét. Az udvar a pihenés lehetőségét szolgálja, valamint felolvasóestek, szabadtéri kiállításmegnyitók is rendezhetőek itt. Az udvarban megjelenő mobil székek és a pihenő formációk a tér átszervezhetőségét, az átmeneti birtoklás lehetőségét teszik lehetővé, valamint a tér belakását és élettel megtöltését segítik elő. 

 


A könyvtárudvar szerves kapcsolatban áll a hátsó parkkal. Az új kert betongerendás lépcsőzése egyben parkban elhelyezhető mobil színpad lelátója is, bővítve ezzel az alternatív térhasználatát. A biodiverz évelőágyakkal strukturált könyvtárkert a könyvtár teréből könnyen megközelíthető, így a játék és az olvasás tere is egyben. 

A könyvtár tetőkertje és a teraszán elhelyezett közösségi pihenők a kültéri olvasás terei. A könyvtár biodiverz évelőkkel kialakított tetőkertje elsősorban a csendesebb megpihenést szolgálja több kisebb pihenőhellyel. Az évelők közti, szilárd- és stabilizált zúzottkő által kijelölt felületeken történő séta, vagy a pihenőhelyeken történő olvasás természeti élményt nyújt a városban. A meglévő kultúrház épületének tetőkertjén biodiverz mező található, ún. méhlegelő, mely hasznossága mellett megkapó látványt biztosít az épület belső tereiből. A biodiverz gyep fenntartása is egyszerű: évi két kaszálással könnyen fenntartható.

 

Pihenőpark

A Rózsakert kialakításánál célunk a pihenőpark hangulat alapvető megtartása, annak finom kiegészítése, lágy újra-strukturálása. A fennálló parki adottságok erősítésével három fő karakter alakítható ki, amelyek önfenntartható rendszerként képesek működni a területen: a park árnyas erdős részei, a park napos, gyepes és virágzó, évelős részei, valamint a park meglévő tómedrének kiegészítése, mint vízgyűjtő árok és ökológiai társulásokat bemutató terület. 

Strukturálisan a park belső területe pihenőpark marad a meglévő úthálózat nyomvonalán megújult vonalvezetésű sétautakkal. Az új ökológiai ösvény egy olyan kortárs elem a parkban, amely összeköttetést képez az épület és a park közt. A természetes növényekkel kísért ösvény a természet felfedezésre, barangolásra hívja az ott pihenőket és a gyerekeket is a környezettel történő interakcióra invitálja. A könyvtárkerttől az áthelyezett játszótérig az ökológiai ösvényt követve juthatnak el a gyerekek, ahol természetes fa játszószereken játszhatnak. 

 

A park és a városi szövet kapcsolata 

Az aradi vértanúk emlékhelyét megőrizve - a rózsakert kialakításával összhangban - az épület és a park struktúrájához igazodva alakul. A rózsakert egyben a park főbejáratát is képezi, melynek tengelyében a főúton új gyalogátkelőhely kialakítását terveztük. A meglévő helyen és a mostani struktúrához hasonlóan kialakított, ám sokkal gazdagabb rózsakiültetés a folytonosságot hivatott szolgálni. 

A program szerves részét képező, városi kapcsolatokat erősítő Tavasz utca és a Hattyú utca közti tömb megnyitásával létrejövő szolgáltatóház olyan funkciókkal gazdagíthatja a városrészt, melyek szintén a közösségi élet színterei lehetnek: így pékség, cukrászda, termelői piac. A parkból a Hattyú utcáig vezető sétaút közvetlen kapcsolatot teremt a Duna féle való lejutásban. A sétány és a szolgáltatóház közti terület egy kertes udvar hangulatát idézi, amely egy újabb réteggel gazdagítja a megújult és kibővült kulturális központ diverz térhasználatát.

 

 

Építészek: Gereben Péter, Marián Balázs – Gereben Marián Építészek
Építész munkatársak: Ivicsics Júlia, Percz Gábor, Tábi Sára (Gereben Marián Építészek Kft.)
Tájépítészet: Tihanyi Dominka, Szohr Gábor – Újirány Tájépítész Kft.
Épületgépészet: Mészáros Olivér (MEVAPLAN TEAM Mérnökiroda Kft.)
Látványtervek: Módi Miklós



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Új pályázati irodával erősíti nemzetközi kapcsolatait a MOME

Új pályázati irodával erősíti nemzetközi kapcsolatait a MOME

Az iroda vezetésére Matheidesz Rékát, a WAMP alapítóját kérték fel. 

Logóterv pályázatot hirdetett a Westend

Logóterv pályázatot hirdetett a Westend

A nyílt pályázatban a W betűs alapforma fix, a tartalom szabadon variálható.

„Egy bivakot keresek, hogy megnyugodjak”

„Egy bivakot keresek, hogy megnyugodjak”

Molnár Dávid Ferenc építészhallgató DECODE-fődíjas munkájának különleges története

Hirdetés