Júliusi témánk a magyar tenger épített és kulturális vonzáskörzete

Mi is lehetne aktuálisabb téma júliusban, amikor végérvényesen beköszöntött a kánikula és a strandszezon, mint a Balaton? Akármilyen elcsépelten hangzik is elsőre, a balatoni építészeti és kulturális tér tele van izgalmas, sokszor ellentmondásos új épületekkel, projektekkel és dilemmákkal, ami miatt évről évre érdemes újra „körbebiciklizni”
 

Balatonoffseason – Fotó: Bartha Dorka

A Balatonnal kapcsolatban talán az egyik legunikálisabb tényező, hogy ebben a végletekig megosztott világban és országban valami olyasmit képvisel, amihez a legtöbb ember jó érzéssel tud kapcsolódni. Korosztálytól, társadalmi státusztól, politikai hovatartozástól függetlenül a Balatont nehéz nem szeretni. Ez az erős érzelmi kötődés természetesen konfliktusokat is szül, hiszen a különböző érdekcsoportok sokszor homlokegyenest másképp gondolkodnak a térség jövőjéről.

Ennek a másképp gondolkodásnak az egyik sarkalatos pontjai azok a gigaberuházások, amelyeket a tó különböző pontjaira terveznek, és amelyek a megkérdőjelezhető politikai- és gazdasági érdekeiken túl, jelentősen átírnák a tópart esztétikáját és természetes környezetét. Ilyen típusú érdekellentéteket követhetünk végig többek között a Club Aliga projektnél, a tihanyi Kenderföldek területére tervezett lakókomplexumnál, valamint az újabb és újabb, nem kevés aggályt felvető kikötők építésénél.  
 

Korábbi aligai látványtervek

A gigaberuházások másik pólusai a 20. századi modern és szocreál villák, üdülők, vityillók gyűjteménye, amelyek fennmaradása évről évre egyre kétségesebb. Ezeket a karakteres nyaralókat örökíti meg például a Balaton offseason Instagram-oldala, ami a balatoni nyáron túl a tópart kevésbé ismert arcát fedi fel. Bartha Dorka, a projekt vezetője idén egy izgalmas művészi kollaborációval is előrukkol. Weiler Péter képzőművész a képek alapján új műalkotásokat készített, amelyek a 1989-es rendszerváltó nyár atmoszféráját idézik meg.

 

Weiler Péter

„Az emlékek, a nosztalgia, egy szabad nyár élményei összemosódnak a mai, elhagyatott, szezonon kívüli balatoni pillanatokkal” – írják a kiállítás koncepciójáról, amelyet július 14-től a boglári Vörös és Kék kápolnában lehet majd megtekinteni. 

 

Tihanyi rév, Fortepan

A Balatonról idén számos figyelemre méltó kiadvány is megjelent. Januárban mutatták be a FUGA-ban Wettstein Domonkos hiánypótló könyvét, Balatoni építészet – Stratégia keresés a huszadik században címmel. A kiadvány a tópart huszadik századi építészet történetéről, kiemelkedő épületeiről és a rendezési és fejlesztési kísérleteiről szól. A könyv egyrészt rávilágít arra, hogy a kvázi előzmények nélküli fürdőturizmus milyen új tájhasználatokat eredményezett, másrészt remek alapot és viszonyítási pontot nyújt ahhoz, hogy a tópart építészetének jövőjéről gondolkodjunk.

Szintén gondolkodásra sarkall a júniusban megjelent második TÁJTÉKA kötet, az „Üdvözöl a Balaton-felvidék”. A szerzők, a KÉK munkatársai egy használati útmutatót írtak, amely hosszabb távon is érvényes témákat és irányelveket fogalmaz meg a fenntartható Balaton-felvidéki élethez. Harmadik frissen megjelent kiadvány pedig a Templom séták a Balaton körül. Zubreczki Dávid a tópart épített öröksége mentén a múlt századnál régebbre nyúl vissza és a szakrális épületeket veszi sorra. 

 

 

A régió aktuális kulturális pezsgésnek egyik katalizátora a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 program, aminek keretében megannyi esemény és projekt zajlik: zene, művészet, gasztronómia, vallás, ökológia és sport tengelyén. Az EKF-hez kapcsolódó Balatorium égisze alatt áprilisban megvalósult a második nemzetközi művészeti rezidencia program. A művészek két hetet töltöttek a Balaton-felvidék Nemzeti Park Igazgatóságánál Csopakon, inspirációt és adatokat gyűjtve a Balatonról. A kutatás kulcsüzenetei itt olvashatók, az alkotásokat pedig az ÖKOLÓGIAI X KULTURÁLIS héten mutatják majd be. 

 

Balatorium

Június elején megrendezték a második TED X Balatont is, ahol többek között irodalomról, építészetről, vitorlázásról, divatról ökológiai kérdésekről beszélgettek a Balaton kapcsán. Smiló Dávid, a Paradigma Ariadné társalapítója a vöröskőről, a Balaton-felvidék legfontosabb anyagáról elmélkedett. Honnan jön és miért jelentős a balatoni régió építészetében illetve vajon milyen kortárs építészeti megoldásokkal lesz pótolható, ha a bányászata a jövőben fenntarthatósági problémákba ütközik?

Vitathatatlan tehát, hogy a Balaton környéke semmiképpen se korlátozódik a nosztalgiára, és a balatoni nyár attribútumaira, a strandolásra és a büfék megunhatatlan kínálatára. A térség tele van élettel, energiával, üdvös és kevésbé szerencsés építkezésekkel és fejlesztésekkel, csapongó hullámokkal. Az elkövetkező hónapban ezek közül szemezgetünk itt, az OCTOGON online-on!

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Svájci bicska magyar módra

Svájci bicska magyar módra

Iskolabővítés Felsőörsön.

Egyszerűen szép

Egyszerűen szép

Nyaralóépület Zánkán.

Hirdetés